Termékek értékesítése az EU-ban
Ha az Ön vállalkozása Európában kereskedői tevékenységet folytat, élvezheti az EU egységes piacából származó előnyöket, valamint egyes, más európai országokkal kötött kereskedelmi megállapodások előnyeit. Ez azt jelenti, hogy termékeinek zömét Ön szabadon – többletköltségek és mennyiségi korlátozások nélkül – szállíthatja a térségen belül, egyik országból a másikba. Ezt nevezzük az áruk szabad mozgásának . Bizonyos árukra ( jövedéki termékek, vegyi anyagok stb.) azonban külön szabályok vonatkoznak. Az áfakötelezettségek is különböznek attól függően, hogy Ön mit és kinek értékesít, illetve hogy hová szállítja az árukat.
Figyelmeztetés
A vámalakiságokat akkor kell elvégezni, amikor az árukat behozzák az EU területére bármely nem uniós országból (ideértve azokat az országokat is, amelyekben az áruk szabadon mozoghatnak – ebben az esetben: az Európai Gazdasági Térség nem uniós országai, valamint Svájc, Törökország, Andorra és San Marino), illetve kiviszik őket az EU területéről bármely nem uniós országba.
Uniós termékszabályok
Mielőtt árukat hozna be az EU piacára, az Ön vállalkozásának gondoskodnia kell arról, hogy termékei megfelelnek az uniós követelményeknek az emberi és állati egészség, a környezet, valamint a fogyasztói jogok védelme tekintetében. Ezek lehetnek az EU szintjén harmonizált szabályok, vagy az egyes uniós országok szabályai, amelyeket az EU a kölcsönös elismerés elve értelmében elismer. Bővebben erről a termékszabályokat és -szabványokat ismertető oldalon olvashat.
A vásárlókat egyenlő bánásmód és azonos jogok illetik meg EU-szerte
Az Ön vállalkozása szabadon meghatározhatja értékesítési feltételeit, ideértve a kézbesítésre vonatkozó korlátozásokat is, ám gondoskodnia kell arról, hogy minden ügyfele, akinek lakóhelye vagy székhelye az EU-ban van, ugyanolyan feltételekkel tudjon hozzájutni az Ön által forgalmazott termékekhez, mint a helyi vásárlók.
Ha például kedvezményes áron kínálja egyik vagy másik termékét, vagy egyéb promóciós ajánlatokat kínál, ezeket minden vásárlójának igénybe kell tudnia venni – függetlenül attól, hogy melyik EU-ország lakosa vagy állampolgára, illetve hogy melyik tagországban van a székhelye, amennyiben cégről van szó.
Ezek a szabályok az online és az offline ügyletekre egyaránt vonatkoznak, feltéve, hogy a vásárló egyben a fogyasztó is (azaz olyan magánszemély vagy cég, amely nem viszonteladás, átalakítás, feldolgozás, bérbeadás vagy alvállalkozásba adás céljából vásárolja meg az adott terméket).
Hozzáférés az online interfészekhez
Ügyfeleinek az Ön által működtetett weboldal bármelyik változatához hozzá kell tudniuk férni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például Olaszországban egy spanyol weboldalt kíván megtekinteni, akkor a spanyol internetcím begépelése után tilos a fogyasztót automatikusan a weboldal olasz verziójára átirányítani. Az átirányításra csak az ügyfél hozzájárulásával kerülhet sor, és az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja.
Termékek értékesítése kézbesítés nélkül
Ha az Ön vállalkozása az értékesített áru kézbesítését is vállalja bizonyos országokban, gondoskodnia kell arról, hogy azok a vásárlók is, akiknek a lakóhelye vagy székhelye olyan uniós országban van, ahol az Ön cége ezt a szolgáltatást nem nyújtja, tudjanak rendelni termékeket az Ön honlapján, ha annak átvételét vagy kiszállíttatását saját maguk intézik.
Áruszállítás bejelentése
Ha az Ön cége bizonyos értékhatár felett exportál és/vagy importál árukat az Európai Unión belül, a cége által más uniós országok vállalkozásaival lebonyolított kereskedelmi forgalomról statisztikai jelentésben kell beszámolnia a hatóságok felé.
Azt az értékhatárt, mely felett a cégeknek adatokat kell szolgáltatniuk, mindegyik EU-tagország maga határozza meg, mégpedig éves rendszerességgel (általában az utolsó negyedévben). Az értékhatár mindig a következő naptári év egészére vonatkozik. A tagállamok külön értékhatárt állapítanak meg a kivitelre (kiszállítások) és a behozatalra (beérkezések) nézve, és ezek eltérhetnek egymástól.
Mentességi értékhatárok
| Intrastat rendszer: Mentességi értékhatár (országonként) | 2021 – Beérkezés – Euró | 2021 – Beérkezés – Nemzeti fizetőeszköz | 2021 – Kiszállítás – Euró | 2021 – Kiszállítás – Nemzeti fizetőeszköz |
|---|---|---|---|---|
| AT | 750 000 | 750 000 | 750 000 | 750 000 |
| BE | 1 500 000 | 1 500 000 | 1 000 000 | 1 000 000 |
| BG | 219 856 | 430 000 | 138 049 | 270 000 |
| CY | 180 000 | 180 000 | 55 000 | 55 000 |
| CZ | 480 000 | 12 000 000 | 480 000 | 12 000 000 |
| DE | 800 000 | 800 000 | 500 000 | 500 000 |
| DK | 967 000 | 7 200 000 | 699 000 | 5 200 000 |
| EE | 230 000 | 230 000 | 130 000 | 130 000 |
| GR | 150 000 | 150 000 | 90 000 | 90 000 |
| ES | 400 000 | 400 000 | 400 000 | 400 000 |
| FI | 600 000 | 600 000 | 600 000 | 600 000 |
| FR | 460 000 | 460 000 | 460 000 | 460 000 |
| HR | 333 333 | 2 500 000 | 173 333 | 1 300 000 |
| HU | 471 600 | 170 000 000 | 277 400 | 100 000 000 |
| IE | 500 000 | 500 000 | 635 000 | 635 000 |
| IT | 800 000 | 800 000 | 400 000 | 400 000 |
| LT | 250 000 | 250 000 | 150 000 | 150 000 |
| LU | 200 000 | 200 000 | 150 000 | 150 000 |
| LV | 230 000 | 230 000 | 120 000 | 120 000 |
| MT | 700 | 700 | 700 | 700 |
| NL | 800 000 | 800 000 | 1 000 000 | 1 000 000 |
| PL | 930 665 | 4 000 000 | 486 333 | 2 000 000 |
| PT | 350 000 | 350 000 | 250 000 | 250 000 |
| RO | 189 970 | 900 000 | 189 970 | 900 000 |
| SE | 860 000 | 9 000 000 | 430 000 | 4 500 000 |
| SI | 140 000 | 140 000 | 220 000 | 220 000 |
| SK | 200 000 | 200 000 | 400 000 | 400 000 |
Mikortól él az adatszolgáltatási kötelezettség?
Az Ön tagországa minden egyes naptári év vonatkozásában megállapít egy értékhatárt.
- Ha az előző évben az Ön cége a megadott értékhatárt meghaladó értékben importált/exportált árukat, akkor cégét a tárgyév januárjától kezdve beszámolási kötelezettség terheli.
Példa: az Ön tagországa a 2019. évre 100 000 euróban állapítja meg az importra vonatkozó értékhatárt. Ha Ön az előző évben, 2018-ban 100 000 euró feletti értékben importált termékeket, akkor 2019 januárjától be kell számolnia behozataláról az illetékes hatóság felé.
- Tegyük fel, hogy az import/export értéke az előző évben ugyan nem haladta meg ezt az értékhatárt, de a tárgyévben igen: ebben az esetben attól a hónaptól kezdve van szükség a jelentéstételre, amikor az Ön cége az értékhatárt túllépte.
Példa: az Ön tagországa a 2018. évre 100 000 euróban állapította meg az importra vonatkozó értékhatárt. 2018 januárja és júniusa között az Ön cége által importált termékek összesített értéke 90 000 eurót tett ki. A cég júliusban további 15 000 euró értékben importált árukat. Mivel így 2018 júliusában az import átlépte a megadott értékhatárt, Önnek ettől a hónaptól kezdve kell adatokkal szolgálnia. A legelső Intrastat-nyilatkozatnak tehát a 15 000 euró értékű júliusi importra kell vonatkoznia.
Előfordulhat, hogy Önnek jelentést kell tennie olyan EU-országokba irányuló vagy onnan származó áruszállításokról is, ahol cégének nincs telephelye.
Konkrét eset
Áruszállítás bejelentése
Egy osztrák ruházati vállalat egy naptári évben összesen 400 000 euró értékű árut szállított az Egyesült Államokból Ausztriába, a portugáliai Leixões-i kikötőn keresztül.
A Portugáliából Ausztriába szállított áruk értéke meghaladta a Portugáliában kiszabott jelentéstételi határértéket (250 000 euró). Az osztrák vállalatnak ezért jelentést kellett tennie a portugál hatóságoknak az országukból kivitt árukról. Ausztriának azonban nem kellett bejelentenie az abban a naptári évben a területére érkező árukat, mivel ezek összértéke nem érte el az osztrák beérkezési értékhatárt (750 000 euró).
Noha a vállalat székhelye Ausztriában van, ebben az esetben csak Portugáliában kellett jelentést tennie a cégnek.
Kikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség?
A jelentéstételi kötelezettség azokra a tagállamukban uniós (közösségi) adószámmal rendelkező cégekre és magánszemélyekre (adóalanyokra) vonatkozik, amelyek/akik az éves értékhatárt meghaladó értékben árukat exportálnak (szállítanak ki) más EU-tagországba és/vagy árut importálnak (szereznek be) más EU-tagországból.
Az érintett vállalkozások megbízhatnak egy erre szakosodott másik céget azzal, hogy lássa el képviseletüket, és a nevükben végezze el az adatszolgáltatást.
Milyen rendszerességgel kell adatokkal szolgálni?
- Az Ön cégének havonta legalább egyszer be kell számolnia az előző hónapban lebonyolított kereskedelmi forgalmáról az illetékes tagállami hatóságnak.
- Az adatszolgáltatás határidejét mindegyik EU-országban az illetékes nemzeti hatóság határozza meg.
Milyen típusú kereskedelmi forgalomról kell beszámolni?
Az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá az EU egyik országából (kiszállító tagállam) egy másik uniós országba (beérkeztető tagállam) áthaladó tényleges áruforgalom tartozik.
Amennyiben az Ön cégének aktív feldolgozási eljárásra van engedélye, és a feldolgozatlan/feldolgozott áruk tagállami határokat is átlépnek, az árumozgásról köteles jelentésben beszámolni.
Megjegyzés: ha az Ön vállalkozása olyan, határokon átívelő szolgáltatásokat nyújt, amelyek nem járnak határokon átívelő áruszállítással, nincs szükség jelentéstételre az Intrastat rendszerben.
Milyen adatokat kell megadni?
A havi Intrastat-jelentésben az alábbi adatokat kell megadni:
- a cég adószáma,
- a tárgyidőszak (hónap),
- a kereskedelmi forgalom iránya: kiszállítás vagy beérkezés,
- a Kombinált Nómenklatúra 8 számjegyű kódja (az Európai Unió Hivatalos Lapjában évente kiadott KN-kód szerint),
- a kiszállító/beérkeztető EU-tagállam kódja,
- az áruk értéke – az áfa és a jövedéki adó nélkül,
(Ha az érték feldolgozási tevékenység eredménye, akkor tudni kell a feldolgozott áruk értékét, majd meg kell adni a feldolgozatlan áruknak a feldolgozás során hozzáadott értékkel –például a felhasznált anyagok és a bérek költségével – növelt értékét.)
Példa: cége arra a munkára szerződött, hogy fémcsöveket lát el bevonattal. A fémcsövek egy másik uniós tagállamból származnak. Az importtevékenységgel kapcsolatban a feldolgozatlan fémcsövek értékére vonatkozóan kell adatokkal szolgálni; az exporttevékenység kapcsán pedig a feldolgozott, bevonattal ellátott fémcsövek értékét kell feltüntetni (amely a feldolgozatlan fémcsövek értékén túlmenően már magában foglalja a többletköltségeket is, például a munka- és az anyagköltséget);
- az áruk mennyisége: a nettó tömeg (a csomagolás tömegével csökkentett bruttó tömeg),
- a KN szerinti mértékegység (pl. liter, darabszám, négyzetméter),
- az ügylet típusának kódja (amely alapján meg lehet állapítani, hogy beszerzési, értékesítési vagy feldolgozási tevékenységről van-e szó).
Emellett további adatokra is szükség lehet, például a szerződésben rögzített paritásokra (pl. EXW, CIF, FOB) vagy a szállítás módjának (tengeri/vasúti/közúti szállítás) megadására.
A nemzeti hatóságok eszközöket bocsátanak a vállalkozások rendelkezésére, hogy azok teljesíteni tudják Intrastat rendszerbeli jelentéstételi kötelezettségeiket. Az alábbi honlapokon lehet tájékozódni arról, hogy az egyes országok hogyan alkalmazzák az Intrastat rendszert.