Utolsó frissítés : 04/12/2018

Tisztességtelen árképzés

A kereskedőknek az Európai Unió egész területén jól láthatóan fel kell tüntetniük a termékek árát annak érdekében, hogy a vásárlók – a termékek csomagolása és a csomagba tartozó egységek száma közötti különbségek ellenére – könnyen össze tudják hasonlítani a hasonló árucikkek árát, és a szükséges információk birtokában választhassanak közülük.

A jog kimondja, hogy a cégeknek a reklámozás és az értékesítés során teljesen egyértelmű tájékoztatást kell adniuk arról, mekkora árat kell termékeikért a vevőknek fizetniük.

Teljes körű ártájékoztatás

Az árajánlatoknak tartalmazniuk kell az adókat és a kézbesítési díjat. A fogyasztókat előzetesen tájékoztatni kell arról is, ha az adott termék megvételével kapcsolatban olyan további költségek merülhetnek fel, amelyeket nem lehet előre összegszerűen megadni.

Konkrét eset

A teljes árnak az adókat és illetékeket is magában kell foglalnia

Stefaan Belgiumban él. Rendkívül olcsó spanyolországi repülőjegyre bukkant az interneten az egyik légitársaság honlapján, és úgy döntött, helyet foglal a járatra. Mire azonban befejezte az online foglalást, az ár megduplázódott: a vételár számos olyan díjtételt is tartalmazott, amelyről a foglalás korábbi szakaszaiban a honlap egyáltalán nem tett említést.

Stefaan a légitársaság ügyfélszolgálatához fordult, ahol arról tájékoztatták, hogy a honlapon feltüntetett jegyár csak irányár volt, nem vételár. Amikor azonban a férfi ezt követően felhívta a belga fogyasztói központot, a központ munkatársai megerősítették, hogy noha a légitársaságoknak valóban joguk van pluszköltséget felszámolni a csomagokkal, a fedélzeti ellátással stb. kapcsolatban, ezeket (és az összes többi járulékos díjtételt, adót stb.) kezdettől fogva világosan fel kell tüntetniük. Azokat a pluszköltségeket, amelyek automatikusan hozzáadódnak az alapárhoz – így például az adminisztratív és a jegyár kifizetésével kapcsolatos díjakat – minden esetben bele kell foglalniuk az eredetileg meghirdetett árba.

A szóban forgó légitársaság ma már a foglalási folyamat kezdetén egyértelműen feltünteti az összes pluszköltséget.

Ha a kereskedő valamilyen árut vagy szolgáltatást ingyenes termékként reklámoz, Ön vevőként csak az alábbi költségeket köteles megfizetni:

Egységár: a könnyű ár-összehasonlítás záloga

Az árakat úgy kell a termékeken feltüntetni, hogy a vevők össze tudják hasonlítani a különböző márkák és kiszerelési egységek árát. Ez konkrét példán bemutatva azt jelenti, hogy a vásárló az árjelzésből meg tudja állapítani, mennyi pénzt spórolhat meg, ha egy kisebb doboz helyett a nagy kiszerelésű müzlit vásárolja meg.

Ennek érdekében a termékeken nemcsak az eladási árat, hanem az ún. egységárat – azaz a kilónkénti, literenkénti stb. árat – is fel kell tüntetni. További követelmény, hogy ez az információ egyértelmű, jól olvasható és könnyen azonosítható legyen.

Ez a szabály azokra a hirdetésekre is vonatkozik, amelyek említést tesznek az eladási árról.

Konkrét eset

Nézze meg a megvásárolni kívánt termék egységárát

Nadine öt hónapos kislányával Luxemburgban él, közel a német határhoz. Szeretett volna pénzt spórolni, ezért elkezdett tájékozódni, hogy mennyiért kapható a pelenka Luxemburgban és a határ menti német boltokban.

Talált egy olyan német boltot, amely árulta azt a pelenkát, melyet Nadine Luxemburgban szokott venni. A csomag ára megegyezett a luxemburgi boltokban kapható pelenkák árával, de amikor Nadine megnézte az egységárat is, rájött, hogy a német termék jóval olcsóbb: az azonos áron árult csomag ugyanis 140 pelenkát tartalmazott, szemben a Luxemburgban árult termékkel, melyben csomagonként csupán 90 pelenka volt. Nadine azóta a német boltban szerzi be a pelenkákat kislánya számára.

Kivételek

Az alábbiakban feltüntettük azokat az árukat, amelyekre nem feltétlenül vonatkoznak az egységárral kapcsolatos szabályok – vagy azért, mert az egységár feltüntetése félreértéshez vezetne, vagy mert az árucikk típusa, illetve célja nem teszi lehetővé az egységár meghatározását:

Tilos az árdiszkrimináció

Az EU területén a kereskedőknek nem szabad a vevőtől pusztán állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti ország alapján többet kérniük egy adott termékért vagy szolgáltatásért. Egyes árkülönbségek azonban indokoltak lehetnek, ha a különbségtételt nem csak az állampolgárság, hanem objektív okok támasztják alá. A különböző postaköltség miatt egyik ország vevőinek többe kerülhet a kézbesítés, mint egy másik országbelieknek. A kereskedőknek ezenkívül továbbra is lehetőségük van arra, hogy különböző nettó eladási árakat kínáljanak a különböző értékesítési helyeken, például a boltokban és a weboldalukon, vagy hogy bizonyos ajánlatokkal csak valamely tagállam valamely konkrét területét célozzák meg. Az uniós szabályok értelmében ezeknek az ajánlatoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük a többi uniós ország fogyasztói számára is.

A következő három helyzetben azonban semmi sem indokolja, hogy az áruk és szolgáltatások hozzáférhetősége szempontjából különbség legyen a tagállamok fogyasztói között:

Ha ugyanannak a honlapnak – például különböző országokat megcélzó webáruháznak – több, országonként eltérő változata van, a vevőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy maga válassza ki, melyik változatot jeleníti meg. A honlap csak akkor irányíthatja a fogyasztót egy adott országra szabott verzióhoz, ha a fogyasztó ehhez hozzájárult. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy a vevő bármikor módosíthassa választását.

EU-jogszabályok

Részletesebben szeretne tájékozódni az egyes országokban érvényes szabályokról?

Tanácsra vagy segítségre van szüksége?

Vegye fel a kapcsolatot a szakosodott segítségnyújtó szolgálatokkal

Oldal megosztása: