Gyakran feltett kérdések – Vészhelyzetek

Azért, hogy az embereknek ne kelljen minden országban más-más segélyhívó számot megjegyezniük – elég egyetlen számot fejben tartaniuk, amelyet vészhelyzetben tárcsázni lehet bárhol az EU területén.

Az EU-szerte egységes 112 olyan hívószám, amely mindenhol működik az Európai Unióban. Egyetlen számot könnyebb úgy emlékezetünkbe vésnünk, hogy vészhelyzetben is rögtön eszünkbe jusson.

NEM – a 112 minden uniós országban a nemzeti segélyhívó számok mellett működik. Ha tehát Ön ismeri a helyi segélyhívó számokat, használhatja azokat is – a szolgáltatás ugyanaz lesz.

Egyes uniós országokban a 112 a fő segélyhívó szám.

Csak vészhelyzetekben. A 112 nem telefonos tudakozó száma.

Amikor a 112-es számot tárcsázzuk, hívásunkat kezelő fogadja, aki kapcsolja a megfelelő segélyszolgálatot.

Annak az országnak a hivatalos nyelvén, ahol a számot hívta.

• Egyes országokban angolul is.
• Országtól és a kezelők nyelvtudásától függően más európai nyelveken is.
• Nincs arra vonatkozó szabály, hogy hány nyelven kell a hívásfogadást biztosítani.

Ha Ön nem beszél elég jól a kezelő által értett nyelven, vagy nem tudja pontosan, hol van, a kezelő átad a segélyszolgálatnak minden olyan információt, amely segíthet az Ön lokalizálásában – ha vezetékes telefonról érkezik a hívás, annak a címét, ha mobiltelefonról, akkor annak a földrajzi helyzetét.

Hat ingyenesen hívható európai segélyvonalról van szó, amelyeket bajban lévő gyermekek, illetve felnőttek számára tart fenn az uniós országok többsége (egyelőre ezek a vonalak még nem működnek mindenhol az EU területén).

A számok hívásakor a következő helyi segélyszolgálatok jelentkeznek:

• 116 000 – az eltűnt gyermekek felkutatását segítő forróvonal
• 116 111 – gyermek-telefonszolgálat
• 116 123 – lelkisegély-szolgálat
• 116 006 – segélyvonal bűncselekmények áldozatai számára
• 116 117 – telefondoktor
• 116 016 – segélyvonal erőszak áldozatává vált nők számára