Gyakran feltett kérdések - Társadalombiztosítás külföldön
Franciaországban dolgozom. Munkáltatóm ideiglenesen kiküldött Hollandiába. Kiküldetésem alatt melyik ország szociális biztonsági rendszerében vagyok biztosítva?
Ha kiküldik egy másik uniós országba, akkor Ön – két évig – továbbra is annak az országnak a szociális biztonsági rendszerébe tartozik, ahol általában dolgozik.
Kiutazása előtt munkáltatójának A1 dokumentumot kell igényelnie az Ön számára, amely igazolja, hogy Ön a francia rendszerben van biztosítva.
A cél az, hogy a munkavállalóknak ne kelljen sokszor átlépniük az egyik szociális biztonsági rendszerből a másikba, ha több alkalommal rövid ideig külföldön végeznek munkát.
Önálló vállalkozó vagyok, és néhány hónapig – talán egy évnél is hosszabb ideig – külföldön szeretnék dolgozni. Megtehetem ezt úgy, hogy közben hazám szociális biztonsági rendszerében maradok biztosított?
IGEN — Ha néhány hónapig egy másik uniós országban szeretne dolgozni, akkor az Ön számára a legjobb megoldást a külföldi „kiküldetés" jelenti. Ha a kiküldetés mellett dönt, a külföldi munkavégzés során – legfeljebb 2 évig – továbbra is annak az országnak a szociális biztonsági rendszerében marad biztosított, ahol általában dolgozik.
Kiutazása előtt A1 dokumentumot kell igényelnie, amely igazolja, hogy Ön hazája szociális biztonsági rendszerében rendelkezik biztosítással.
Akár két évnél hosszabb ideig is a hazai rendszerben maradhat biztosítva, ha a kiküldetés teljes időtartamára mentességet kér.
Határ menti ingázó vagyok. Hol kell az eltartottaim után egészségbiztosítási járulékot fizetnem?
Két lehetőség képzelhető el:
Ha a másik szülő nem dolgozik, vagy ugyanabban az országban dolgozik, mint Ön, a munkavégzés helye szerinti országban kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie az eltartott gyermekek után.
Ha a másik szülő nem dolgozik vagy ugyanabban az országban dolgozik, mint Ön, egészségbiztosítási járulékot az eltartott gyermekek után a munkavégzés helye szerinti országban kell fizetniük. Ebben az esetben S1 nyomtatványt (ez a korábbi E 106 nyomtatvány ) kell igényelnie annak az országnak az egészségbiztosítási hatóságától, ahol dolgozik, majd a kiváltott nyomtatványt be kell nyújtania a lakóhelyük szerinti ország egészségbiztosítási hatóságának.
A határ túloldalán találtam állást. Megmaradnak-e szociális biztonsági jogosultságaim abban az országban, ahol lakom?
Az általános szabály az, hogy Ön abban az országban minősül biztosítottnak, ahol dolgozik. Tehát ha Ön a szomszédos országban fog dolgozni, ez az ország lesz a felelős az Ön szociális biztonságáért. Önre mindig csak egy tagállam szociális biztonsági jogszabályai alkalmazhatók, ezért ha külföldön vállal munkát, hazájában nem minősül többé biztosítottnak. Ellátásainak folyósításáért ettől fogva az az ország lesz felelős, ahol Ön elhelyezkedett. Nem kell azonban aggódnia: azokat a jogosultságokat (például a nyugdíjjogosultságot), amelyeket a korábbi évek folyamán hazájában megszerzett, nem veszíti el.
Határ menti ingázóként hol részesülhetek egészségügyi ellátásban?
Határ menti ingázóként Ön rendes körülmények között abban az országban minősül biztosítottnak, ahol dolgozik, tehát ott jogosult egészségügyi ellátásra is. Ha be szeretne jelentkezni a lakóhelye szerinti ország egészségbiztosítási rendszerébe, S1 nyomtatványt (ez a korábbi E 106 nyomtatvány ) kell igényelnie annak az országnak az egészségbiztosítási hatóságától, ahol dolgozik.
Ez a nyomtatvány feljogosítja Önt és eltartott családtagjait arra, hogy lakóhelyükön bejelentkezzenek az egészségbiztosítási rendszerbe. Önnek tehát 2 egészségbiztosítási kártyája lesz, mindkét országban kap egyet. Ön a lakóhelye szerinti országban ugyanúgy részesülhet egészségügyi ellátásban, mintha biztosított lenne ott.
Eltartott családtagjaim is jogosultak-e hozzám hasonlóan orvosi ellátásra a határ mindkét oldalán?
IGEN — Ha Ön a következő országok valamelyikében él, illetve dolgozik: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
NEM — Ha Ön a következő országok valamelyikében él vagy dolgozik: Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. Az Ön eltartott hozzátartozóinak nem lehet két egészségbiztosítási kártyájuk. Abban az országban, ahol Ön dolgozik, csak akkor részesülhetnek kezelésben, ha:
- a kezelés az eltartott hozzátartozó ott-tartózkodása során orvosilag szükségessé válik, a kezelés természetét és az ott-tartózkodás várható időtartamát figyelembe véve;
vagy
- megállapodás van hatályban az érintett országok/hatóságok között;
vagy
- a lakóhely szerinti ország illetékes hatósága az S2 nyomtavány (korábbi E112 nyomtatvány ) kibocsátásával előzetes engedélyt adott erre.
Először is Önnek S1 nyomtatvány (ez a korábbi E 106 nyomtatvány ) kell igényelnie annak az országnak az egészségbiztosítási hatóságától, ahol dolgozik. Ez a nyomtatvány feljogosítja Önt és eltartott családtagjait arra, hogy lakóhelyükön bejelentkezzenek az egészségbiztosítási rendszerbe.
Munkaéveim nagy részében határ menti ingázóként dolgoztam, nemrég vonultam nyugdíjba. Járhatok-e orvoshoz továbbra is abban az országban, ahol utoljára dolgoztam?
Ha Ön utolsó munkahelyén határ menti ingázóként dolgozott:
- a nyugdíjba vonulása előtt a munkavállalás helye szerinti országban megkezdett hosszú távú gyógykezeléseket minden további nélkül folytathatja. Ugyanez vonatkozik az Ön által eltartott családtagokra, ha a gyógykezelést Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban, Lettországban, Luxemburgban, Máltán, Németországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában vagy Szlovéniában kezdték el (2014. május 1-jétől ez az Észtországban, Hollandiában, Litvániában, Magyarországon, Olaszországban és Spanyolországban megkezdett gyógykezelésre is érvényes);
- ha Ön a nyugdíjba vonulása előtti utolsó öt évben legalább két évet dolgozott határ menti ingázóként, akkor mindkét országban jogosult egészségügyi ellátásra: ott is, ahol lakik, és ott is, ahol határ menti ingázóként dolgozott. Ez az Ön eltartott családtagjaira is vonatkozik, ha mindkét érintett ország a következő országok közé tartozik: Ausztria, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Németország, Portugália és Spanyolország.
Ha Ön mindkét országban ki szeretne váltani egészségbiztosítási kártyát, tehát ott is, ahol lakik, és ott is, ahol korábban dolgozott, S3 nyomtatványt kell benyújtania annak az országnak az egészségbiztosítási hatóságához, ahol dolgozott.
Ha Ön nem kap nyugdíjat attól az országtól, ahol lakik, S1 nyomtatványt kell igényelnie a nyugdíját folyósító országtól (ha Ön több országban is dolgozott, az az ország folyósítja a nyugdíjat, ahol Ön a leghosszabb ideig fizetett járulékot). Az S1 nyomtatvány segítségével Ön bejelentkezhet a lakóhelye szerinti ország egészségbiztosítási hatóságához. Ön a nyugdíját folyósító országban is jogosult egészségügyi ellátásra akkor, ha a szóban forgó ország a következők egyike: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.
Francia állampolgár vagyok. Korábban Spanyolországban dolgoztam, de elvesztettem az állásom. Melyik országban minősülök biztosítottnak?
A határ menti ingázók esetében mindig a lakhely szerinti ország folyósítja a munkanélküli-ellátásokat. Ön minden esetben abban az országban van biztosítva, amelyik az ellátásait fizeti.
Melyik országban leszek biztosítva, ha a 2010. május 1-jétől hatályos új szabályozás értelmében megváltoznak a helyzetemre vonatkozó szabályok?
Ha a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek hatálybalépésének következtében Önre ma már más ország jogszabályai vonatkoznak, mint korábban, akkor addig, míg helyzete nem változik, de legfeljebb 10 évig a korábbi jogszabályok alkalmazandók Önre. Ha szeretné, kérheti, hogy már most az új szabályozás vonatkozzon Önre.
Határ menti ingázó vagyok. Hol kérelmezhetek munkanélküli-ellátást, ha elveszítem az állásomat?
Ha Ön elveszíti az állását, abban az országban kell munkanélküli-ellátást igényelnie, ahol él.
Az Ön jogosultságáról és az ellátás összegéről a lakóhelye szerinti ország hatóságai döntenek a helyi szabályok alapján, figyelembe véve azt, hogy Ön mennyi ideig dolgozott külföldön.
A külföldi munkavállalás időtartamának igazolására Önnek U1 nyomtatványt kell igényelnie annak az országnak a foglalkoztatási szolgálatától, ahol dolgozott, és azt be kell nyújtania a lakóhelye szerinti országban.
Ha Ön abban az országban is megpróbál állás találni, ahol munkanélkülivé vált, bejelentkezhet álláskeresőként az ottani foglalkoztatási szolgálathoz. Ebben az esetben azonban az ellenőrzési eljárásoknak és kötelezettségeknek mindkét országban eleget kell tennie. Mivel a munkanélküli-ellátást mindig a lakóhely szerinti ország fizeti, a kötelezettségek teljesítése és a munkakeresés ebben az országban elsőbbséget élvez. Ha Ön úgy érzi, hogy több esélye van az elhelyezkedésre abban az országban, ahol korábban dolgozott, arra is lehetősége van, hogy munkanélküli-ellátását átkérje a kérdéses országba.
Mit is jelent pontosan a „határ menti ingázó" kifejezés?
A határ menti ingázó fogalmának két különböző meghatározása van attól függően, hogy szociális biztonsági jogokról vagy adózásról van-e szó. Előfordulhat, hogy valaki határ menti ingázónak minősül a szociális biztonság tekintetében, de az adózás szempontjából belföldi illetőségű.
A szociális biztonság tekintetében az a személy minősül határ menti ingázónak, aki nem abban az országban dolgozik, ahol él, de lakóhelyére naponta vagy legalább hetente egyszer hazatér.
Adózás szempontjából a meghatározás attól függ, hogy mi áll a lakóhely szerinti ország és a munkavállalás helye szerinti ország közötti kétoldalú adóegyezményben.
Az adóegyezmények többsége nem tér ki konkrétan erre a munkavállalói csoportra. Néhány egyezményben létezik azonban a „határ menti munkavállaló" fogalma, és azokat a munkavállalókat foglalja magában, akik a határ mentén (egyezménytől függően pl. a határtól nem több mint 10, 20 vagy 30 km-es távolságra) laknak és dolgoznak.
Ha meg szeretné tudni, hogy Önnek hol és mennyit kell adóznia, vegye fel a kapcsolatot a határokon átívelő európai foglalkoztatási partnerség helyi irodájával.