- 1948
- május 7-11.
Hágai Kongresszus: közel 20 európai ország több mint ezer küldötte vett részt az európai együttműködés új formáinak megvitatásában, melynek végén megszületett az „Európai Nemzetgyűlés” gondolata.
- 1949
- január 27-28.
A Hágai Kongresszus eredményeként felállt az Európa Tanács, melynek központja Strasbourgban lesz.
Ugyanebben az évben körvonalazódik az Emberi jogok európai egyezménye, melyet 1950-ben, Rómában írtak alá, és amely 1953. szeptemberében lép hatályba.
Az idők során majdnem valamennyi európai állam az Európa Tanács tagja lett.
- 1950
- május 9.
Egy Jean Monnet inspirálta beszédben Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tesz arra, hogy Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és bármely más hozzájuk csatlakozni kívánó európai ország szén és acél erőforrásaikat közösen kezeljék. Javaslatának lényege, hogy Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság egy olyan új szervezetben egyesítsék szén- és acélforrásaikat, amelyhez a későbbiekben más európai államok is csatlakozhatnak.
Mivel e nap az Európai Unió születésnapjának is tekinthető, május 9-ét minden évben „Európa nap”-ként ünnepeljük.
- 1951
- április 18.
Párizsban hat ország –Belgium, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Luxemburg és Hollandia –aláírja az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződést, amely 1952. július 23-án lép hatályba 50 évre.
- 1955
- június 1-2.
A messinai találkozón a hat ország külügyminiszterei úgy határoznak, hogy az európai integrációt a gazdaság minden területére kiterjesztik.
- 1957
- március 25.
Rómában a hat ország képviselői aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződéseket, amelyek 1958. január 1-én lépnek hatályba.
- 1960
- január 4.
Az Egyesült Királyság kezdeményezésére a Stockholmi egyezmény aláírásával megszületik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), amely több, az EGK-n kívüli európai országot is magában foglal.
- 1962
- július 30.
Bevezetik a közös agrárpolitikát (KAP).
- 1963
- január 14.
Egy sajtótájékoztatón Charles de Gaulle tábornok bejelenti, hogy Franciaország megvétózza az Egyesült Királyság csatlakozását az Európai Közösségekhez.
július 20.
Yaoundéban (Kamerun) az EGK és az afrikai országok képviselői társulási megállapodást írnak alá.
- 1965
- április 8.
Aláírják a három Közösség végrehajtó szerveinek egyesítéséről szóló szerződést és hivatalba lép a Tanács és a Bizottság. A szerződés 1967. július 1-jén lép hatályba.
- 1966
- január 29.
A „luxemburgi kompromisszum” Megállapodás születik a „Luxemburgi Kompromisszumról”, Franciaország ismét elfoglalja helyét a Tanácsban annak fejében, hogy megtartják az egyhangú szavazás követelményét, ha fontos nemzeti érdekek forognak kockán.
- 1968
- július 1.
A Közösségen belüli kereskedelemben eltörlik a még meglévő, késztermékekre kivethető vámokat 18 hónappal a tervezett időpont előtt és bevezetik a Közös Vámuniót.
- 1969
- december 1-2.
A hágai csúcstalálkozón a Közösség állam- és kormányfői az európai integráció folytatásáról döntenek.
- 1970
- április 22.
Egy saját erőforrás-rendszer fokozatos bevezetéséről rendelkező szerződést írnak alá Luxemburgban, mely az Európai Parlament költségvetési jogkörét is kiterjeszti.
- 1972
- január 22.
Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozásáról aláírják a szerződést Brüsszelben.
április 24.
A hat EGK tagállam úgy dönt, hogy valutáik közötti árfolyam ingadozását 2,25%-ra korlátozzák. Ez az úgynevezett „valutakígyó” rendszer.
- 1973
- január 1.
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik a Közösséghez, s ezzel kilencre emelkedik a tagállamok száma. Norvégia ebből a bővítési körből kimarad, miután a választópolgárok többsége népszavazáson elutasította az uniós tagságot.
- 1974
- december 9-10.
A Párizsi csúcstalálkozón a Közösség kilenc tagállamának állam- és kormányfői elhatározzák, hogy minden évben háromszor üléseznek, mint az Európai Tanács, szabad utat engednek az Európai Parlamentben a közvetlen választásnak, és elfogadják az Európai Regionális Fejlesztési Alap felállítását.
- 1975
- február 28.
A Közösség és 46 afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni állam (AKCs-országok) aláírja az I. Loméi egyezményt.
július 22.
Egy, az Európai Parlamentnek szélesebb költségvetési jogkört biztosító és a Számvevőszéket felállító szerződést írnak alá, amely 1977. június 1-jén lép életbe.
- 1978
- július 6-7.
Brémában az Európai Tanács ülésén Franciaország és Németország (Német Szövetségi Köztársaság) szorosabb monetáris együttműködésre vonatkozó tervet nyújt be (az Európai Monetáris Rendszer) amely terv a „valutakígyó” helyébe hivatott lépni. Az EMR 1979. március 13-án kezdi meg működését.
- 1979
- május 28.
Az Európai Közösségek aláírják a Görögország csatlakozásáról szóló szerződést.
június 7 és 10.
A 410 tagú Európai Parlamentben megtartják az első közvetlen választást.
- 1981
- január 1.
Görögország csatlakozásával a tagállamok száma tízre emelkedik.
- 1984
- február 28.
Elfogadják az európai informatikai stratégiai kutatási és fejlesztési programot (Esprit).
június 14 és 17.
Az Európai Parlamentben második alkalommal tartanak közvetlen választást.
- 1985
- január 7.
Jacques Delors-t a Bizottság elnökévé választják (1985-1995).
június 12.
Az Európai Közösségek aláírják a Spanyolország és Portugália csatlakozásáról szóló szerződést.
december 2-4.
A luxemburgi Európai Tanács ülésén a tíz tagállam vezetői jóváhagyják a Római szerződés felülvizsgálatát és az Egységes Európai Okmány létrehozásával az európai integráció újraindítását. Ezzel egyenes út vezet az egységes piac 1993-ig történő létrehozásához.
- 1986
- január 1.
Spanyolország és Portugália csatlakozik az Európai Közösségekhez, s ezzel a tagállamok száma 12-re emelkedik.
február 17. és 28.
Hágában és Luxemburgban aláírják az Egységes Európai Okmányt, amely 1987. július 1-jén lép életbe.
- 1987
- június 15.
Útjára indul az Erasmus program, amelynek célja, hogy az európai diákokat hozzásegítse ahhoz, hogy tanulmányaikat külföldön, más európai országokban folytathassák.
- 1989
- június 15 és 18.
Az Európai Parlamentben harmadik alkalommal tartanak közvetlen választást.
november 9.
Leomlik a berlini fal.
december 9.
Az Európai Tanács strasbourgi ülésén egy kormányközi konferencia összehívásáról döntenek, amely tovább vinné a gazdasági és monetáris unió és a politikai unió ügyét.
- 1990
- június 19.
Aláírják a Schengeni Megállapodást az Európai Közösségek tagállamai közötti határellenőrzések eltörléséről.
október 3.
Németország újraegyesülése.
december 14.
Két kormányközi konferencia kezdődik Rómában, az egyik a gazdasági és monetáris unióról, a másik a politikai unióról.
- 1991
- december 9-10.
Az Európai Tanács maastrichti ülésén elfogadja az Európai Unióról szóló szerződést. A szerződés lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapjait, szorosabbra fonja az igazságügyi és a belügyi együttműködés szálait, és megalapozza az egységes valutát is magában foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozását. Az e területeken zajló kormányközi együttműködéssel, amellyel kibővült már meglévő közösségi rendszer, megszületik az Európai Unió (EU). Az EGK új elnevezése: „Európai Közösség”(EK)
- 1992
- február 7.
Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést, amely 1993. november 1-jén lép életbe.
- 1993
- január 1.
Létrejön az Egységes Piac.
- 1994
- június 9 és 12.
Az Európai Parlamentben negyedik alkalommal tartanak közvetlen választást.
június 24-25.
Az Európai Tanács Korfu szigetén tartott ülésén Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország aláírja a csatlakozási szerződést.
- 1995
- január 1.
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Európai Unióhoz, ezzel 15-re emelve a tagállamok számát. Norvégia ebből a bővítési körből kimarad, miután a választópolgárok többsége népszavazáson ismét elutasította az uniós tagságot.
január 23.
Új Bizottság kezdi meg a munkáját Jacques Santer elnök vezetésével (1995-1999).
november 27-28.
A Barcelonában tartott Euro-mediterrán konferencián útjára indul az EU és a Földközi tenger déli partján található országok közötti partnerség.
- 1997
- június 16-17.
Az Amszterdamban ülésező Európai Tanács jóváhagyja azt a szerződést, amely új hatáskörökkel és új felelősségi körökkel ruházza fel az Európai Uniót.
október 2.
Aláírják az Amszterdami szerződést, amely 1999. május 1-jén lép életbe.
- 1998
- március 30.
A tíz új tagjelölt ország számára megkezdődik a csatlakozási folyamat, melyben Ciprus, Málta és tíz kelet-közép európai ország érintett.
május 3.
A brüsszeli Európai Tanács ülése úgy határoz, hogy a 11 uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, és Spanyolország) teljesíti a közös valuta 1999. január 1-i bevezetéséhez szükséges követelményeket. Görögország később csatlakozik.
december 31.
Az euró által felváltandó nemzeti pénznemek közötti árfolyamokat rögzítik, és visszavonhatatlannak nyilvánítják.
- 1999
- január 1.
Az európai monetáris unió harmadik szakaszának kezdete: 11 uniós tagállam nemzeti valutáját az euró váltja fel. A közös pénznem bekerül a pénzpiacokra. Ettől a naptól fogva az Európai Központi Bank (EKB) felel az Unió euróban kifejezett és végrehajtott monetáris politikájáért.
március 24-25.
A berlini Európai Tanács ülése jóváhagyja az Unió költségvetését 2000-2006-ig meghatározó irányvonalakat az Agenda 2000 keretében.
június 3-4.
A kölni Európai Tanács ülése úgy határoz, hogy a Konventet felkéri az Európai Unió alapjogi chartájának kidolgozására. A Konvent tagjai az Unió állam- vagy kormányfőinek valamint az Európai Bizottság elnökének képviselői. Javier Solanát kinevezik közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek.
június 8 és 13.
Az Európai Parlamentben ötödik alkalommal tartanak közvetlen választást.
szeptember 15.
Új Bizottság kezdi meg a munkáját Romano Prodi elnök vezetésével (1999-2004).
október 15-16.
A tamperei Európai Tanács ülésén úgy határoznak, hogy az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség.
december 10-11.
A Helsinkiben tartott Európai Tanács, amely mélyen elkötelezett az Unió bővítése iránt, Törökországot hivatalosan is felveszi az uniós tagságra pályázó államok közé, valamint határoz a többi 12 országgal folytatott tárgyalások folytatásáról.
- 2000
- március 23-24.
A lisszaboni Európai Tanács felvázolja az uniós foglalkoztatottság fellendítésének, valamint a tudásalapú Európa gazdaságának korszerűsítését és szociális kohéziójának erősítését.
december 7-8.
A nizzai Európai Tanács elfogadja az Unió döntéshozatali rendszerét megváltoztató új szerződés szövegét, és ezzel az Európai Unió készen áll a bővítésre. Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei ünnepélyesen kihirdetik az Európai Unió alapjogi chartáját.
- 2001
- február 26.
Aláírják a Nizzai szerződést, amely 2003. február 1-jén lép életbe.
december 14-15.
A laekeni Európai Tanács ülése elfogadja az Európai Unió jövőjéről szóló nyilatkozatot. Ezzel megnyílik az út az Unió küszöbön álló nagy ívű reformja és az európai Alkotmány előkészítésén dolgozó Konvent összehívása előtt. A Konvent elnökévé Valéry Giscard d’Estaing-et jelölik.
- 2002
- január 1.
Az euróövezet országainak lakosai először fizethetnek euró bankjegyekkel és érmékkel.
május 31.
A 15 tagállam mindegyike egy időben ratifikálja a Kyotói Jegyzőkönyvet –a légszennyezés csökkentéséről szóló és a világ számos országát érintő megállapodást.
június 21-22.
A sevillai Európai Tanács elfogadja az Unió menekültügyi és bevándorlási politikáját.
december 13.
A koppenhágai Európai Tanács jóváhagyja a tíz tagjelölt ország (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) uniós csatlakozását 2004. május 1-én. Bulgária és Románia várhatóan 2007-ben csatlakozhat az Unióhoz.
A határozat értelmében a Törökországgal folytatott megbeszélések akkor folytatódhatnak, ha a Bizottság ajánlása és jelentése alapján az Európai Tanács 2004. decemberében úgy dönt, hogy Törökország megfelel az ún. koppenhágai feltételeknek.
- 2003
- április 16.
Athénban az Európai Unió aláírja a csatlakozási szerződést Ciprussal, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Máltával, Szlovákiával és Szlovéniával.
július 10.
Az Európa jövőjét kidolgozó Konvent munkáját az európai alkotmánytervezettel egészíti ki.
október 4.
Az európai Alkotmányt is magában foglaló új szerződés megfogalmazására hivatott kormányközi konferencia kezdete.
- 2004
- május 1.
Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az Európai Unióhoz.
június 10 és 13.
Az Európai Parlamentben hatodik alkalommal tartanak közvetlen választást.
december 16-17.
Döntés születik arról, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal és Törökországgal, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek.
- 2005
- április 25.
Luxemburgban az EU aláírja a csatlakozási szerződést Bulgáriával és Romániával.
- 2007
-
Bulgária és Románia csatlakozásának az Európai Tanács 2002. évi koppenhágai ülésén meghatározott időpontja.
