Az EU‑tagállamok vezetőinek múlt heti csúcstalálkozóján nehéz tárgyalásokat követően megszületett a megállapodás arról az útról, amely kivezet az alkotmányos szerződés elutasítását követő patthelyzetből.
Nem minden megfigyelő hitt benne, de a szombat hajnalban befejeződött maratoni tárgyalásokat végül siker koronázta: az EU új lendülettel foghat hozzá az új szerződés kidolgozásához. „A megegyezés létrejöttén állt vagy bukott az Unió hitele. A reformszerződés igazolja, hogy Európa képes a cselekvésre” – üdvözölte a megállapodást José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
A tagállamok vezető politikusai számos vitás kérdésre megoldást találtak. Az új szöveg jogilag kötelezővé teszi az Unió alapjogi chartáját, létrehozza a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját, valamint az állandó elnöki tisztséget. Nagyobb szerephez jutnak a jövőben a nemzeti parlamentek, és 2014‑től csökken az Európai Bizottság tagjainak létszáma.
„Rendkívül fontos volt, hogy megállapodást érjünk el egy olyan szervezeti rendről és működési módról, amely elősegíti, hogy az EU sikeresebben megfeleljen a 21. század kihívásainak” – írja a tárgyalások eredményéről blogjában
a Bizottság alelnöke, Margot Wallström.
Az Unió politikusai figyelembe vették az alkotmányt 2005‑ben elutasító francia és holland szavazók véleményét. Most a közeljövőben összeülő kormányközi konferencián a sor, hogy kidolgozza, hol kell módosítani a jelenlegi szerződéseken ahhoz, hogy a lényegesen nagyobb Unió hatékonyabban, polgárai iránt felelősebben, a külvilág felé pedig álláspontját hatásosabban képviselve működhessen. A végleges szövegtervezet várhatóan 2007 végére készül el.
Az új szerződést minden tagállamnak ratifikálnia kell, még a 2009. évi európai parlamenti választások előtt. Ezt követően az új alapdokumentum 2009‑ben léphet hatályba.
José Manuel Barroso nyilatkozata (3'53")
Részletek az elnökségi sajtótájékoztatóból (5'13")
Az Európai tanács Brüsszeli ülése - 2007. június 21–22. - elnökségi következtetések 
Berlini nyilatkozat
