Ezen a héten ünnepeljük a Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépésének második évfordulóját. Az egyezmény célja, hogy fokozatosan csökkenjen azoknak az üvegházhatást okozó gázoknak a kibocsátása, melyeket a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás okaként tartanak számon.
Az éghajlatváltozás napról napra jobban befolyásolja életünket. 1997 decemberében Kiotó adott otthont annak a találkozónak, melyre a világ minden pontjáról érkeztek vezető politikusok. A résztvevők azzal a szándékkal ültek tárgyalóasztalhoz a japán városban, hogy megállapodjanak országaik ipari gázkibocsátásának korlátozásáról. Egy részük 2012-re 8%-os csökkentést irányzott elő az 1990-es kibocsátási szintekhez képest. Az egyezmény 2005. február 16-án lépett hatályba.
Az Európai Unió a Kiotói Jegyzőkönyv egyik fő támogatója. Az elmúlt évek során ismételten tanújelét adta, mennyire elkötelezetten küzd a globális felmelegedés megfékezéséért.
„Nyilvánvaló, hogy az éghajlatváltozás elleni harc nem egyetlen ütközetből áll. Igazi világháború, mely sok-sok évig elhúzódik majd” – állapította meg nemrégiben Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa.
Az Unió számos lépést tett annak érdekében, hogy csökkentse kibocsátását, és megfeleljen a Kiotói Jegyzőkönyvben lefektetett követelményeknek. Különösen erőteljesen lépett fel abból a célból, hogy elősegítse a tiszta energiaforrások, így például a szél-, a nap- és a hullámenergia, valamint a biomassza felhasználásának térhódítását. Az energiatakarékosság érdekében hozott intézkedések ugyancsak lényeges szerepet játszanak a szennyezést okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.
Az Európai Bizottság a sok kicsi sokra megy elv jegyében 2006-ban elindította a „Az éghajlatváltozás rajtad múlik” elnevezésű kampányt. A kampány arra kívánja ösztönözni az európai polgárokat, hogy apró változtatásokat hajtsanak végre mindennapi életvitelükben: kevésbé fűtsék otthonaikat, használjanak energiatakarékos villanykörtéket, ritkábban üljenek kocsiba stb.
A globális felmelegedés nem csak Európát sújtja. Az Unió lépéseket tesz annak érdekében, hogy nemzetközi partnereit bevonja az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet, egyike azon országoknak, melyek részvételét az EU tevékenyen szorgalmazza.
Bár jelentősége vitathatatlan, a Kiotói Jegyzőkönyv csak az első lépés. Az Unió már tárgyalásokat kezdett 188 nemzettel arról, milyen további lépések szükségesek az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 utáni szakaszában. A célkitűzések között szerepel az erdővédelemre fordított pénzeszközök növelése, új környezetvédelmi technológiák kifejlesztése és a bioüzemanyag-gyártás támogatása.
