Tairseach Eorpach na hÓige
Eolas agus deiseanna do dhaoine óga ar fud na hEorpa.

Állampolgárság, uniós polgárság: a nagy adminisztratív körkép!

Kevesen tudják, mik is a feltételei annak, hogy valaki Magyarországon állampolgár lehessen. Mi a helyzet az állampolgársággal és a kettős állampolgársággal hazánkban és Európában?

Itthon mi a helyzet? Nem is olyan bonyolult!

 

Hazánkban, ha az állampolgárság természetét vagy megszerzésének feltételeit szeretnénk megismerni, bizalommal fordulhatunk a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényhez. (Röviden Áptv.)

 

Az Áptv. fontos alapelvek meghatározásával indít, melyek gyökerét az Alaptörvényben lelhetjük meg. Az Alaptörvény G) cikke alapján magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár lesz, vagyis hazánkban a vérségi elv érvényesül elsődlegesen. A G) cikk azt is leszögezi, hogy senki nem fosztható meg születéssel vagy törvényesen szerzett állampolgárságától.

 

A magyar állampolgárság születéssel keletkezik és honosítással is meg lehet szerezni. Ez utóbbi esetben beszélünk a honosítás alap és kedvezményes esetéről. Mindkét honosítás esetében számos feltételnek kell eleget tenni: meghatározott ideig kell Magyarországon élni, magyar jog szerinti büntetlen előélet szükséges, az országban biztosított a megélhetés és lakhatás szükséges, és a személy honosítása nem sérti az ország köz- és nemzetbiztonságát, valamint állampolgársági ismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tesz. A kedvezményes honosítás annyiban különbözik, hogy kevesebb Magyarországon eltöltött év is elég és főképp olyan esetekben kérvényezhető, ha valakinek gyermeke, házastársa magyar állampolgár vagy őt magát magyar állampolgár fogadja örökbe, menekült vagy hontalan.

 

További, különleges esete a magyar állampolgárság megszerzésének a nyilatkozattal való megszerzés. Ez alapján szimplán a köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozattal szerzik meg az állampolgárságot, például azok, akiket a szocialista rendszer alatt az akkori meghatározott törvények és rendeletek alapján megfosztottak magyar állampolgárságuktól, vagy  azok a gyerekek, akik magyarországi születésükkel nem szerzik meg szüleik külföldi állampolgárságát (mert például területi elv érvényesül az adott országban).

 

A honosítás kérdésében a köztársasági elnök dönt, ez a joga diszkrecionális, ami azt jelenti, hogy saját belátásán múlik, kinek ad állampolgárságot. A honosított világnézetére tekintettel tehet esküt vagy fogadalmat, a kettő között nincs valódi különbség.

 

A magyar állampolgárság csak akkor szűnhet meg, ha nem születéssel szerezték, kivéve a lemondás esetét. Az mondhat le, aki külföldi állampolgárságot szerzett vagy valószínűleg hamarosan szerezni fog. Az állampolgárság akkor vonható vissza, ha valaki hamis adatok közlésével, jogszabályok megszegésével szerezte és ebben az esetben is csak a megszerzéstől számított 10 éven belül.

 

Európában ettől eltérő szabályok érvényesülnek?

 

Belgium az aranyérmes, ha arról van szó, hol lehet a leghamarabb állampolgárságot szerezni: ehhez jelenleg 5 év kell (nem olyan régen ez még három volt), míg Magyarországon 8, a honosítás alapesete szerint. Hasonlóan Belgiumhoz, Svédországban, Finnországban, Hollandiában és Cipruson is 5 év kell ehhez a procedúrához.

 

 

Az egyes uniós országokban megkövetelt eltöltött évek átlaga 7,5 körül van. 10 év szükséges például Ausztriában, Görögországban, Litvániában is, ám a rekordot a nem uniós Svájc dönti meg, ahol 12 év szükséges, ám a 10 és 20 éves kor között eltöltött évek kétszer számítanak.

 

Európai uniós polgársággal az rendelkezik, aki bármely uniós tagállamnak az állampolgára. Ezt a jogot 1992-ben hozta létre a Maastricht-i egyezmény és nem csak a már jól ismert négy szabadsággal és különféle politikai jogokkal jár, hanem további előnyei is vannak, például uniós polgár bármely tagállam konzulátusának segítségét kérheti olyan országban, ahol saját országa nem reprezentálja magát.

 

A kettős állampolgárságról néhány mondatban

 

A kettős állampolgárság, amikor valaki egyszerre két országban is állampolgár, Magyarországon történelmi okok miatt teljesen megszokott, az állam által elismert és nem ritka. Bár számunkra ez az intézmény természetes, sok európai állam nem ismer el állampolgárai által birtokolt más állampolgárságot, így azoknak sokszor választaniuk kell.

 

Németországban például a kettős állampolgárság elkerülése a cél. Ha egy német állampolgár például külföldi állampolgárságot szerez, le kell mondania eredeti állampolgárságáról. Ennek ellenére Németországban jelenleg 4,3 millió ember rendelkezik kettős állampolgársággal, mivel a fenti szabály alól kivételt képeznek például a bevándorlók gyermekei és unokái is, akiknek ennél fogva több állampolgárságuk is lehet.

 

A valamelyest türelmes jelenlegi német hozzáállás mellett szomszédunk, Ukrajna például egyáltalán  nem ismer el állampolgárai által birtokolt más állampolgárságot, és azoknak, akik ukrán állampolgárságot szereznek, két éven belül le is kell mondaniuk a korábbi állampolgárságukról. Lengyelország is hasonló álláspontot képvisel, arra pedig, hogy északi szomszédunknál, Szlovákiában milyen vihart kavart évekkel ezelőtt a magyar kettős állampolgárság kérdése, legtöbben emlékszünk.

 

Annak, hogy egy állam hogyan szabályozza a kérdést, sokféle oka lehet: történelmi hagyomány, aktuálpolitikai vagy gazdasági okok.

 

Kőszegi Anna

 

Képek: pixabay

Foilsithe: Aoi, 27/07/2018 - 13:31


Tweet Button: 


Info for young people in the western balkans

An bhfuil cúnamh nó comhairle uait?

Cuir ceist orainn!