Tairseach Eorpach na hÓige
Eolas agus deiseanna do dhaoine óga ar fud na hEorpa.

És Te megbízol az EU-ban? A legtöbb európai igen

Az EU minden negyedévben közzéteszi az uniós polgárok elégedettségét – már ami az EU-t illeti. Mivel kapcsolatban vélekedünk optimistán, és min változtatnánk? És mi a helyzet velünk, magyarokkal? Íme a legfrissebb Eurobarométer eredményei

Elégedettség, stagnáló személyes körülmények

 

Az Eurobarométer felmérések nagyon sok területen mérik az elégedettséget. Ilyen például az egyéni elégedettségünk, például a saját háztartásunk pénzügyi oldalával vagy munkakörülményeinkkel – ezeket a kérdéseket a népszámláláskor is felteszik, ezért lehetnek ismerősek.

 

A magyarok 56%-a például elégedett saját pénzügyeivel, és egy kicsivel kevesebb azok száma, akik a munkavállalás körülményeivel is megbékéltek. Ez különösen meglepő adat, mivel hazánk lakóinak jelentős része szerint ezen a két területen nem sok változás várható a jövőben: szerintünk a következő egy évben sem lesz tetemes változás. Úgy gondoljuk, hogy sem a saját munkakörülményeink, sem az országban élők foglalkoztatottságának aránya nem változik majd, és csak 27% mondja azt, hogy kimondottan javulnak majd ezek a mutatók. Hát, tegyünk érte, hogy ne így legyen!. Hasonló arányok érvényesülnek az ország gazdasági helyzetének megítélésekor is.

 

A személyes körülmények mellett rákérdeznek az egyén országán belüli tényezőkre is. Az egyik legáltalánosabb, mégis talán a legátfogóbb képet mutató adat az adott ország gazdasági helyzetével való elégedettségre vonatkozik. A magyarok kicsit több mint 50%-a tartja megfelelőnek a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, míg 45% rossznak ítéli, amellyel egy kicsit az uniós átlag előtt járunk.

 

Az EU-hoz képest… hogy is vélekedünk?

 

Persze nem lenne uniós felmérés, ha az EU egészéhez képest nem hasonlíthatnánk össze a tagállami adatokat.

 

Feltették például azt a kérdést, hogy jelenleg országunkban melyek a legmeghatározóbb ügyek, témák, problémák. A magyarok a többi témánál sokszorosan komolyabbnak látják (46%) a helyi egészségügyi és szociális problémákat, míg az uniós átlag ezt a témakört a második helyre sorolja. Az ezt vallóknak csak kb. a fele vallotta, hogy a bevándorlás (24%) és a megélhetési költségek (22%) nehézségeket okoznak. Az első három helyezettet a gazdasági helyzet, a nyugdíjazás, az oktatási rendszer és a munkanélküliség követi.

 

Ez utóbbi egyébként a legtöbb uniós országban a lista élén áll, azaz az uniós polgárok szerint a munkanélküliség a legkomolyabb leküzdendő nehézség, amelyben nagy szerepe van az egyes régiókban jelentkező, főleg a fiatalokat érintő munkanélküliségnek. Tudtátok például, hogy tavalyelőtt 4,2 millió 15-24 éves fiatal nem dolgozott, és az átlagos munkanélküliségi arány duplájára rúg a fiatalok munkanélkülisége? Vagy azt, hogy akár 30 százalékpontos eltérés is lehet az egyes országok között ilyen téren? Csak hogy egy példát mondják, míg Németországban 7%, addig Spanyolországban és Görögországban 44-47%-os ez az érték. Ha tehát külföldi gyakornoki vagy Európai Szolidaritási Testület-béli munkát kerestek, ez utóbbi országokban garantáltan találtok majd munkalehetőséget!

 

Növekvő bizalom: minden téren?

 

Végül következzenek az EU egészére vonatkozó kérdések, hiszen ebből is akadt bőven.

 

A felmérők kíváncsiak voltak arra, hogy mennyire értenek egyet az uniós polgárok azzal a vélekedéssel, hogy a gazdasági válság már elérte tetőpontját, és ezután már csak javulás jelentkezhet a munkaerőpiacon. Az uniós polgárok mintegy fele teljes mértékben egyetért ezzel, és bizakodóan tekint a jövőbe, míg 39% épp ellenkezőleg, még várja „a legrosszabbat”. A magyarok ezzel szemben még bizakodóbbak: 70% gondolja úgy, hogy túl vagyunk a nehezén, ami a jelenleg munkát kereső fiataloknak is jó hír lehet.

 

A célcsoportot az EU általános megítéléséről, „imidzséről” is kérdezték. Mi meglehetősen pozitívan viszonyulunk az Unióhoz: 40%-unk vall teljesen pozitív képet az összefogásról, és ezzel az eredménnyel még egy százalékponttal túl is szárnyaljuk az uniós átlagot. 20%-unk kedveli kevésbé az EU-t, míg 38%-unk semlegesen viszonyul hozzá. Ezekkel az eredményekkel egyébként teljesen összhangban vannak az össz-uniós eredmények.

 

Ezután következtek az uniós vívmányokhoz, eredményekhez kapcsolódó kérdések, amelyek nagyon széles skálán mozogtak, de elmondható, hogy mind mi, mind a többi európai átlagosan pozitívan viszonyul mindezekhez. Az uniós polgárok Unión belüli szabad mozgását (és munkavállalását, tanulását stb.) szinte mindenki támogatja (82%), sőt egyenesen ezt tartja az  akárcsak a közös védelmi politika létrehozását (75%) vagy a közös energiapolitikát (73%). Van egy terület azonban, ahol teljesen szembemegyünk az uniós országgal, ez pedig a közösen koordinált migrációs politika, amelyet az uniós polgárok közel 70%-a támogat, míg mi csak 48%-os arányban.

 

Ugyanakkor egyes területeket mi erőltetnénk jobban, mint többi uniós társunk. Ide tartozik például a közös kereskedelempolitika (75%), tehát úgy tűnik, megvan bennünk az ehhez szükséges vállalkozó szellem és kedv! Emellett 66%-unk szívesen venné az egységes digitális piac erősítését, és az EU további országokkal való bővítését.

 

Lenni vagy nem lenni: ez itt a kérdés

 

Mégpedig uniós polgárnak lenni. A statisztikusok természetesen aziránt is érdeklődtek, mennyi változott az európaiak „uniós identitása” az elmúlt időszakban. Nos, jó hír, hogy 77%-unk (több mint háromnegyedünk!) érzi magát uniós polgárnak is, amely 7 százalékponttal túl is szárnyalja az uniós átlagot! Ugyanakkor 67%-unk még mindig nem érzi, hogy minden uniós jogát ismerné, tehát ezen a területen van még „fejlődnivalónk”, de ez igaz az EU egészére is.

 

Az EU eredményeit is rangsorolták a résztvevők. Nem meglepő, hogy a négy szabadság (a személyek, a tőke, a szolgáltatás és az áruk) szabad áramlását tartjuk a legnagyobb vívmánynak, hiszen nagyok sokan vállalnak munkát egy másik tagállam területén, és mióta beindult az Erasmus+ program, a külföldön dolgozók-tanulók-kutatók száma is megugrott – a külföldi csereprogramok ezért a harmadik helyre kerültek a magyar válaszadók listáján. Az EU gazdasági erejét, befolyását tettük a negyedik helyre, de a régióban uralkodó békét is sokan értékelték – ne feledjük, annak idején a béke fenntartásáért hozták létre az EU-t!

 

A magyarok ugyanakkor sokkal kevésbé érzik, hogy jól jártak volna az uniós vívmányoknak köszönhetően, mint az uniós átlag, ami meglehetősen furcsa, hiszen elismerik és támogatják ezeket az elért eredményeket.

 

Összességében látható, hogy növekszik az EU-ba vetett bizalom, sokan már uniós identitással is rendelkeznek, de messze még a 100%-os mutató!

 

Az eredményeket bővebben megnézhetitek itt és itt.

 

Horváth Dóra

 

Képek: Pixabay, Freepik, Freepik, Pixabay

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted!