Tairseach Eorpach na hÓige
Eolas agus deiseanna do dhaoine óga ar fud na hEorpa.

A kódfejtés világbajnoka egy fiatal magyar fizikus

Szabó Zoltán anyagkutató fizikusként megnyerte a GE globális informatikai versenyét.Hogy lesz valakiből 29 évesen a világ legjobb kódfejtője?Zoltán mesél arról,hogy lesz ma valakiből fizikus,s hogy kerül egy világcég kódfejtő versenyébe.

„Nem vágyom elérhetetlen álmokra, klisékre, de sokszor megajándékoz az élet jó dolgokkal, szerencsés vagyok.”

 

Mikor kezdtél el érdeklődni a fizika iránt?

 

Már általános iskolában (8 osztályos gimnáziumba jártam) jól ment a fizika, a matek is, de az triviálisabb volt. Az osztályfőnököm sok matematika versenyre küldött. Szerettem a versenyeket, de nem treníroztak úgy, mint más versenyistálló jellegű iskolában, nem is vágytam rá.

 

Mi motivál egy általános iskolást, hogy versenyekre járjon?

 

A kunszentmiklósi református gimnáziumban tanultam, sokat versenyeztünk. Először muszáj volt, azután meg egyre jobban ment. A versenyeken nyerhető jutalmak is motiváltak. Volt, hogy könyvet kaptam, volt, hogy mp3 lejátszót nyertem. A Református Középiskolák Országos Matematika Versenyét egyik évben holtversenyben, max. ponttal nyertük egy debreceni sráccal. És a csapatversenyben is a mi iskolánk nyerte a vándorkupát. Az egy jó év volt, talán akkor volt egy első helyezésem a megyei matekversenyen is…

 

Mit szóltak a szüleid ahhoz, hogy a fizikusi pályát választod?

 

A szüleim sose szóltak bele abba, hogy mit csinálok. Szabadjára voltam engedve. A gimnázium végén, 12.-ben még nem tudtam, hogy hol tanuljak tovább. A barátaimmal elmentünk a Műegyetemi nyíltnapra, ott találkoztam először a mérnök-fizikus szakkal, megtetszett, jelentkeztem és felvettek. Így lettem 5 év után mérnök-fizikus. Jelenleg pedig doktoranduszként anyagtudománnyal foglalkozom.

 

Mi a szakterületed?

 

A Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetben egy tisztatéri laborban dolgozunk a kollégáimmal, főként félvezető anyagokkal, mikrotechnológiával foglalkozunk. Többek között különböző szenzorokat is fejlesztünk, melyeket az autókban, orvosi diagnosztikában, ipari méréstechnológiában, stb. lehet hasznosítani.

 

Mit gondolsz ma a fizika tudomány helyéről a világban?

 

Egy csomó ember utálja, vagy éppen csak keveset tud róla, pedig körbevesz bennünket, a mindennapi életünk része. Ez a tudomány azt próbálja leírni, hogy hogyan működik a világ. Ma már talán egyre többen nézik a Discovery Channelt és jobban tájékozottabbak abban, hogy ki nyert Nobel-díjat, vagy éppen milyen űrszondát lőtt ki a NASA. Az emberek érdeklődését fel lehet kelteni például különböző érdekes jelenségek megismertetésével, de a hétköznapok is tele vannak furcsa dolgokkal.  

 

Mit értesz érdekes jelenségeken, furcsa dolgokon?  

 

Egy egyszerű példa: ha sétálsz az utcán és elszáguld melletted egy szirénázó mentőautó, akkor csak annyit veszel észre, hogy már megint akkor kapcsolt át a mentős mélyebb sziréna-hangra, amikor elhaladt melletted. Pedig nem is történt semmi ilyesmi, csak amikor közeledik a mentőautó, akkor feltorlódnak a hanghullámok, amikor távolodik, akkor meg kinyúlnak. Így amikor elhalad melletted és távolodásba megy át, hirtelen mélyebbnek hallod a hangját, holott végig ugyanazt bocsátotta ki.

 

Én nem vagyok „kockafizikus” (kérem, ne sértődjenek meg az elméleti kollégák), inkább vagyok mérnök. Megtervezem, megcsinálom, megmérem, s ezekből táblázatokat, grafikonokat, esetleg összefüggéseket gyártok.

 

Hol hallottál a GE[1] versenyéről?

 

Böngésztem az interneten és egy hírportálon felugrott egy hirdetés ami „tele volt nullákkal és egyesekkel” és 10 ezer dolláros fődíjat ígértek. Rákattintottam és megtetszett az első feladat kiírása. Neki is álltam megoldani és fél óra múlva rá is találtam a válaszra.

 

Milyen feladatokat kellett megoldanod?

 

Az első feladat viszonylag egyszerű volt. Az volt a verseny kerettörténete, hogy a GE gépei a Twitteren beszélgetnek egymással az olimpiával kapcsolatban, ahol éppen szolgálatot teljesítenek. A gépek viszont a természetes nyelvükön, bináris nyelven kommunikálnak egymással, azaz csak egyesekkel és nullákkal. Valójában angolul beszélgettek, csak latin betűk helyett az ASCII kódtáblázat szerinti bináris helyettesítést alkalmaztak.

 

A konvertálás után kiderült egy ezek csupán könnyed baráti cseverészések voltak. Azonban a kapott szövegben voltak értelmezhetetlen karakterek is, a szövegbe nem illő jelek. Ezeket kigyűjtöttem, sorba rendeztem őket, és végül összeálltak a jelek egy vicces kis karakteres rajzzá. A rajzban el volt rejtve néhány betű, amit, ha a megfelelő sorrendben összeolvastam, azt az értelmes szót kaptam, hogy: medals.

 

A második feladatban egy gigapixeles kép volt, amiben szintén elrejtettek egy szót. Sokáig tartott, mire nagyításban végigpásztázva megtaláltam, de végül is 1-2 órán belül megtaláltam. A harmadik feladat volt a legnehezebb. Első ránézésre egy megtépázott GE logónak látszott, de miután kitaláltam, hogy milyen transzformációs lépéseken esett át, ezeket visszaalakítottam, és lassacskán felismertem, hogy már csak ki kell nyernem belőle valamilyen hangot. Ugyanis az eredeti kép egy néhány hangból álló emberi beszédnek a frekvencia összetevőit tartalmazta. Ez egy webcím volt.

 

Az első két feladatot alternatív úton oldottam meg, „papírral és ceruzával”, vagyis nem írtam programot a dekódolásra vagy a nagy kép esetén a karakterfelismerésre, habár a verseny alapvetően programozók és adatbányász informatikusokra lett kiírva. A harmadik feladatnál is tudtam használni meglévő szoftvereket, és egy kép-audio konvertert is találtam. Azért, ha tényleg szükséges, szoktam programot írni.

 

Mi vár most rád, mint a kódfejtő verseny győztesére?

 

November közepén utazom San Franciscoba, ahol egy nemzetközi GE konferencián[2] vehetek részt. A konferencia címe: Minds and machines. A jövőben még többet segíthetnek majd nekünk a gépek. A dolgok internete (Internet of Things - IOT) a különböző internetre kötött gépek és szenzorok adatainak elemzéséről szól, ami az iparban még hangsúlyosabban fog megjelenni a következő években. Az ipari IOT segíteni fogja a hatékony gyártást, alkatrészek berendelését, egy szóval hatékony időmenedzselő rendszer lesz, ami a hétköznapjainkat is megkönnyíti. Kíváncsian várom a konferenciát, meglátogatom az egyik nagy GE központot is és természetesen egy kicsit szét is nézek Kaliforniában.

 

Gondolkozol azon, hogy külföldön is szerencsét próbálsz? Sokat lehet arról hallani, hogy elszívják az országból az agyakat. Mit gondolsz erről?

 

Magyarországon képzelem el a jövőmet. Ezen a szakmán belül, szinte kikerülhetetlen a külföldi tanulmányút, konferencia, külföldi partnerkapcsolatok és kooperációk. Rengetek ösztöndíj lehetőségünk is van. Rövidebb időre természetesen szívesen járok külföldre, de Magyarországon szeretek élni, és itt is vannak lehetőségek. A GE például most nyitott Budapesten digitális fejlesztő központot, mert különösen jó informatikusok vannak az országban.

 

Mi a következő álom?

 

Nem vágyom elérhetetlen álmokra, klisékre, de sokszor megajándékoz az élet jó dolgokkal, szerencsés vagyok.

 

 

Holczer Mónika

 

kép forrása: Sorok Péter készítette a fotót a Premier Kommunikációs Iroda megbízásából

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.

 

Foilsithe: Lua, 24/10/2016 - 20:50


Tweet Button: 

Naisc a bhaineann le hábhar


Info for young people in the western balkans

An bhfuil cúnamh nó comhairle uait?

Cuir ceist orainn!