Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Ne csak beszéljünk az élelmiszerpazarlásról!

Egzotikus gyümölcsök, bontatlan ételalapanyagok, romlatlan tejtermékek… Vajon mi mindent rejt egy szemetes konténer? Van, aki nemzetközi projekttel, más meghökkentő egyéni üzenettel küzd az élelmiszerpazarlás ellen.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolnak el világszerte, egy átlagos család pedig évente 150 kilógramm ételt dob a szemétbe. Elég csak körbenézni a boltok, éttermek szemétkonténereiben, ahol sokkoló látvány fogad minket. Ételhalmok, gyakran érintetlen, bontatlan csomagok hada hever a szemétben. De mit tesz az EU, Magyarország és néhány aktivista az ügy érdekében?

 

Magyar és EU-s aktivitás

Az Európai Unió 2012 júliusában jelentette be az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló projektjét, a FUSIONS-t. A projekt hét társadalmi innovációval kapcsolatos ötletből áll, melynek célja a gyakorlati megoldások előkészítése. A négy évre szóló tervben 13 ország és 21 partnerszervezet vesz részt, köztük a Magyar Élelmiszerbank Egyesület is. Fő célja az élelmiszerpazarlás problémáinak feltérképezése és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása. A tervek között szerepel az élelmiszerfeleslegek eljuttatása az internet közvetítésével a rászorulókhoz, valamint a közösségi alapú élelmiszergazdálkodással kapcsolatos rendezvények szervezése. Európában számos kezdeményezés született már az élelmiszerpazarlás csökkentésére, - a FUSIONS ezen ötletekből kiindulva, a tapasztalatokat ötvözve született meg. A hét mintaprojekt többek között a menzák élelmiszerpazarlását, az ételmegosztást, „szociális szupermarketek” nyitását és az élelmiszerpazarlás megelőzését elősegítő oktatást célozza. A kezdeményezésben számos kutatóintézet, jótékonysági szervezet, oktatási intézmény és non-profit egyesület vesz részt. A programok segítségével az Európai Bizottság 2020-ra 50 %-kal szeretné lecsökkenteni az élelmiszerpazarlás mértékét.

 

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a hollandiai Wageningen Egyetem Élelmiszer- és Biogazdálkodás alapú Kutatóközpontjával közösen a „Vendéglátásban keletkező feleslegek szétosztása” elnevezésű projekt megvalósításán tevékenykedik, mely új kapcsolatok és folyamatok kialakítását célozza meg a programkoordinátorok és a vendéglátó szektor között. A munkában számos egyetem, fogyasztói szervezet és vállalat vesz részt Magyarországon, akik különböző felméréseket készítenek és egy szociális innovációs pilot projekt beindításán dolgoznak. Emellett nemzeti- és EU-s szintű szabályozási javaslatokat is tesznek. Fő céljuk a feleslegessé vált étel szétosztása jótékonysági szervezetek segítségével. A FUSION ezen része egy hatalmas, kiaknázatlan piacot céloz meg, mivel a megmaradt étel szétosztása olyan egyedi kihívást jelent, amellyel eddig nem sokan foglalkoztak.

 

Terülj-terülj asztalkám a szemétből

Mások egyedi módon hívják fel a figyelmet az élelmiszer pazarlásra. A francia Baptiste Dubanchet például úgy döntött, körbebiciklizi Európát, miközben csak a szemétből táplálkozik. Csupán egy hátizsákkal indult útra azzal a céllal, hogy kizárólag a szupermarketek, pékségek és éttermek kidobásra kerülő ételeit fogyassza.  „La faim du monde“ (a világ éhezése) elnevezésű projektjével arra hívta fel a figyelmet, mennyire pazarló az európai társadalom és hány tonna még felhasználható élelmiszert dobunk ki naponta. Csaknem három hónap alatt 4000 kilométert tett meg, Franciaországból Luxemburgon, Belgiumon, Hollandián, Németországon és Csehországon át Lengyelországig. Annak érdekében, hogy ökológiai lábnyoma a lehető legkisebb maradjon, kerékpárral járta be a teljes utat. Ez azonban nagyon kimerítő volt, így a városokba beérve első útja mindig a helyi szupermarket szemetes-konténereihez vezetett. Éheznie azonban soha nem kellett, sőt! Blogjában meséli, hogy gyakran csak nehezen tudta eldönteni, mely élelmiszert vigye magával. A finomságok helyett inkább az egészséges, energiadús és tartós élelmiszereket pakolta be hátizsákjába. Szállásra pedig leggyakrabban a couchsurfing segítségével bukkant, és vendéglátói között olyan is akadt, akivel együtt indult „ételgyűjtő túrára”.

 

Míg világszinten 800 millió ember éhezik, addig Európában gyakran csak azért kerül kidobásra egy élelmiszer, mert megsérült a csomagolás, vagy irreleváns lejárati dátum áll rajta. A pazarlás azonban nem csak etikai probléma. A végül feleslegessé váló étel megtermeléséhez rengeteg vizet, termőföldet és környezetkárosító növényvédő szert használnak. Németországban nagy kultúrája van a környezettudatosságnak. Baptiste azt meséli blogjában, hogy ott számos bolt vezetőjét meg tudta győzni projektjéről, így szívesen ajándékozták neki a feleslegessé vált élelmiszert. Sok cég azonban szigorú szabályokat követ, így a dolgozók semmit nem ajándékozhatnak el vagy vihetnek haza. Még akkor sem, ha nincs baja az ételnek.

 

A rászorulókon kívül számos aktivista és a túlzott fogyasztást megtagadók között is egyre többen merülnek el a kukák mélyében. Arra hívják fel a figyelmet, hogy mennyi élelmiszert dobunk ki feleslegesen. Ezzel azonban tartósan nem sok hatást lehet elérni. Arra kellene inkább ösztökélni mindenkit, hogy ez ne is forduljon elő.

 

Te mit teszel az élelmiszerpazarlás ellen?

 

Soós Alexandra

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.

Közzétéve: p., 27/02/2015 - 10:29


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!