Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

"Nem Európát, hanem az Uniót hagyjuk el!"

A fenti állítást Őexcellenciája Iain Lindsay brit nagykövet tette a KRE „Károli Közösségi Napok (Tréninghét)” eseménysorozatainak keretein belül, a Brexitről és brit-magyar kapcsolatokról szóló előadásán. De mi is hangzott még el?

Lindsay nagykövet a rövid, de rendkívül informatív előadását magyarul kezdte (hiszen szorgalmasan tanulja a nyelvet), köszöntötte az egyetem vezetőségét és a megjelenteket, majd vázolta azt a hat pontot, amit érintett előadása során. Milyen hatásokkal lesznek ezek ránk, fiatalokra nézve?

 

Vissza a múltba

 

Elsőként a 2016. júniusi népszavazásról tudhattunk meg többet, illetve arról, hogy miért is akarják a britek elhagyni az Uniót. A nagykövet hangsúlyozta, hogy ezzel nem a közös Európát utasítatják el, hanem közvetlenebb kontrolt, ellenőrzést akarnak a döntések felett, és azt szeretnék, ha ezen döntések az Egyesült Királyságban történnének. Amikor megtörténik a kilépés, együtt fognak dolgozni az Unióval. Büszkék arra, hogy Európához tartoznak, és nem fordulnak el tőle.

 

Egyre húzódó kilépés

 

A második „napirendi pont” maga a kilépési megállapodás (withdrawal agreement) volt, ami 2018. novembere óta van terítéken. Ez egy limitált időt ad az Egyesült Királyágnak, hogy kilépjen az Unióból, melynek végleges határideje 2020. december 31.

 

A kilépési megállapodásnak három fontos pontja van:

 

  1. biztosítja a szigetországban élő uniós polgárok jogait és a brit állampolgárokéit az Unióban;
  2. létzeik egy kártérítési pont (settlement) is, ugyanis az Egyesült Királyságnak fizetnie kell azért, hogy kiléphessen;
  3. végül pedig hatalmas kérdés a 3. rész, az ír „backstop”. Ez annyit jelent, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között jelenleg az uniós tagság miatt szabadon mozognak a termékek, így egyik fél sem szeretne „hard border”-t, azaz kemény, szigorított határt a kilépés után. Erről egy ideig egyetértésben tanácskoztak, azonban nemrégiben az Unió olyan ajánlatot tett, ami elfogadhatatlan volt az Egyesült Királyság számára. A javaslatban Észak-Írországot az Unió tagjaként kezelnék, hogy a termékek szabadon járhassanak az ír szigeten, viszont így Nagy-Britanniától választaná el.

 

Egyébként ez év márciusáról tolódik a kilépés jövő decemberre, ugyanis a közelmúltban többször is elutasították a kilépési megállapodást. A következő határidő április 20., amikoris akár megállapodás nélkül, de megtörténne a távozás, azonban ezt sikerült kitolni október 31-re.

 

Az ideális természetesen az lenne, ha már május 23-a előtt elfogadnák a megállapodást, ugyanis ha ez nem történik meg, részt kell venniük az uniós parlamenti választásokon. Lindsay nagykövet úgy véli, nagyon valószínűtlen, hogy alku nélkül lép ki az Egyesült Királyság, hacsak nem engedélyeznek hosszabbítást. Ezen a ponton Brexit helyett breakfast-ot (reggelit) mondott véletlenül, ami nem csoda, hiszen már számtalanszor elhangzott az előbbi szó. Könnyed humorral kezelte a helyzetet, amikor magyarul azt mondta, „nehéz nyelv az angol”.

 

Egy nagyon fontos kérdés a Brexit kapcsán

 

A továbbiakban az EU országaiban élő polgárok jogairól beszélt, ugyanis elmondása szerint ez a legfontosabb. Cél, hogy fenntartsák a már létező jogokat. 2020. december 31-ig szabadon költözhetnek uniós polgárok a szigetországba, azonban ha megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság, ez nem így lesz. Viszont egy uniós, nem brit állampolgárságúpolgárnak sem kell elhagynia az országot, ha elfogadják az alkut, ha nem.

 

Lindsay nagykövet az egyetemistákat sem hagyta ki a felsorolásból; jelenleg 500 ezer nemzetközi diák tanul a szigetországban, és a 2019/20-as tanévre ugyanúgy be lehet iratkozni ottani iskolákba, azonban a 2020/21-es tanévről nem tudott biztosat mondani.

 

És mi lesz a brit-magyar kapcsolatokkal?

 

Utolsó napirendi pont a brit-magyar kapcsolatok voltak. A nagykövet úr hangsúlyozta, hogy Magyarország volt az Egyesült Királyság támogatója a népszavazás után, ezért mindenképpen cél, hogy Brexit után is javítsák a kapcsolatokat. A két ország kapcsolatát egy jéghegyhez hasonlította – a Titanic megemlítése persze elengedhetetlen volt ‒, ugyanis szerinte a jéghegy víz alatti 90%-a a legfontosabb két ország kapcsolatában, tehát azok a dolgok, amiket nem mindig, vagy egyáltalán nem látunk. Jelenleg 750 brit cég tevékenykedik Magyarországon, és 60 ezer magyar dolgozik ezeknél a vállalatoknál.

 

Na de miért nincs még egy referendum?

 

Az előadás végén felmerült egy kérdés, hogy miért nem írnak ki még egy népszavazást, mire nagykövet úr azt válaszolta, hogy a britekre nem jellemzőek a népszavazások, és a Parlamentben nincs olyan többség, amely ezt támogatná, hiába írtak alá 6 millióan egy erről szóló petíciót.

 

A kérdező rámutatott az arányokra, miszerint 2016-ban a szavazó fiatalok a maradás mellett voksoltak, és végül az idősebbek szavazata döntött arról, hogy kilépjenek az Unióból. Lindsay nagykövet ezt logikusan magyarázta, hiszen az idősebb korosztály inkább hajlamos arra, hogy elmenjen szavazni, nem úgy, mint a fiatalok. Ebben a mondatban személy szerint egy üzenetet, buzdítást véltem felfedezni: ha rendelkezünk szavazati joggal, már fiatalon éljünk is vele! Erre megfelelő alkalom lesz a május 26-ai uniós parlamenti választás!

 

Sárkány Dóra

 

Képek: Károli Gáspár Református Egyetem

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: h., 29/04/2019 - 16:43


Tweet Button: 


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!