Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

„Több, mint tolmács” – a katonai tolmácsolás titkai és kihívásai

Az egyik legváltozatosabb szakma talán a tolmácsé: egyik nap államfők csúcstalálkozóján, másnap tudósok konferenciáján közvetít. Számos területe van a szakmának, most következzen ezek közül is az egyik legizgalmasabb, a katonai tolmácsolás!

Február 21-én a SZOFT (Szabadúszó Fordítók és Tolmácsok Egyesülete) szervezésében került sor egy eseményre, melynek során bepillantást nyerhettünk a katonai tolmácsok mindennapjaiba.

 

A rendezvényt Fáber András, egyetemi docens és konferenciatolmács nyitotta meg, majd egy kerekasztal-beszélgetés következett Alex B. Lawani tolmács moderálásában, Studringer Vivien katonai tolmáccsal és Horváth Attila alezredessel. Így tehát minden oldalról hallottunk tapasztalatokat, vicces anekdotákat és szakmai titkokat.

 

Nehézségek és dilemmák: a szakma szépsége?

 

Fáber András, aki immár több mint 50 éve tapasztalja saját bőrén a tolmácsolás szakmájának nehézségeit és szépségeit, személyes anekdotákkal szórakoztatta a közönséget, miközben kihangsúlyozta, mekkora felelősség nyomja egy tolmács vállát.

 

A tolmács feladata ugyanis a közvetítés, az üzenet pontos átadása. Ez talán egyszerűnek tűnik, hiszen csak le kell fordítani az egymást követő szavakat. Vagy mégsem? Mi van akkor, ha azt kell lefordítani, hogy „róka fogta csuka, csuka fogta róka”? Nem elég egymás után pakolni a szavakat, hisz annak a másik nyelven az égvilágon semmi értelme nem lesz. Ehelyett meg kell érteni a beszélő szándékát, és azt átadni, ha úgy tetszik, néha gondolatot olvasni. És mi van akkor, ha az előadó belekezd egy irodalmi idézetbe? Ilyenkor a tolmácsnak csak másodpercei vannak arra, hogy szépirodalmi igényű mondatokat produkáljon a másik nyelven.

 

Előfordul az is, hogy a tolmács erkölcsi dilemmával találja szemben magát; mi a teendő például, ha a beszélő száját egyértelműen téves információ hagyja el? A tolmácsnak ki kell javítania, vagy lefordítsa a hibát? Egy alkalommal például Fáber András magasrangú tiszteknek tolmácsolt, miközben Budapestről Miskolcra utaztak. A magyar tiszt egyszer csak megjegyezte a következőt: „Tudja uram, ez az út vezet délre… Tudja, ahol a harcok folynak.” Hol van itt a hiba? Ha rendelkezel némi földrajzi ismerettel, te is azonnal kiszúrhattad. Az autóban ülő tisztek éppen Budapestről Miskolcra, vagyis kelet felé haladtak. És bár a déli határnál tényleg folytak harcok a 90-es években (Szerbiában), az említett út egyáltalán nem arra vezetett. Mit tehetett ebben a helyzetben a tolmács? Némi hezitálás után lefordította. Aztán mentek tovább kelet felé.

 

„Több mint tolmács” – munka a terepen és a háttérben

 

Te hogy képzelsz el egy tolmácsot munka közben? Ha jól sejtem, öltönyben, kiskosztümben, tökéletes frizurával.

 

Lawani Alex saját fotóival bizonyította, hogy ez közel sincs mindig így. Katonai tolmácsként a terepen bizony ő is sokszor öltött katonai ruhát, adott esetben golyóálló mellényt, vagy éppen egyszerű melegítőt, hogy aztán felejthetetlen kalandokban legyen része: tolmácsolt már helikopteren, páncélozott harcjárműben, sőt biciklizés közben is. Kiderült tehát, hogy a szakmai tudás mellett a jó kondi sem elhanyagolható.

 

A másik típusú munkakört Studringer Vivien történetéből ismerhettük meg, aki inkább a háttérben segédkezett, hogy a katonák zökkenőmentesen végezhessék munkájukat. Ő ugyanis Pápán dolgozott a katonai támaszponton, ahol amerikai katonák és családjaik mindennapjait segítette, az ő elmondása szerint olykor szinte az anyukájukként.

 

De hogyan sodorta ide az élet? Valójában egész véletlenszerűen, hiszen amikor megüresedett a pozíció, még nem is volt gyakorló tolmács. Ennek ellenére hamar belejött a munkába, hiszen amellett, hogy szorgalmasan és lelkesen tanulta a szakmai kifejezéseket, bátran mert kérdezni is. További nehézség volt, hogy a szokásos munkaidőn túl, napi 24 órában az ügyfelek rendelkezésére kellett állnia, persze csak vészhelyzetek esetén. De hogy kinek mi számított vészhelyzetnek? Volt, akinek a péntek esti pizzarendelés már ebbe a kategóriába esett.

 

A katonai közeg kihívásai

 

Horváth Attila alezredes katonai szemszögéből mesélt nekünk: mivel a protokoll és rendezvényszervezés területén dolgozik, munkakörébe tartozik a tolmácsokkal való együttműködés is. Szerinte mind a protokollos, mind a tolmács hivatásához elengedhetetlen az alázat, a pontosság és az empátia.

 

A katonai közegnek például sajátossága a hierarchia, és hogy hogyan szólítják meg egymást az emberek. A tolmácsnak tehát külön kihívás, hogy megtanulja minden nyelven a katonai tisztségeket, a bevett formulákat és rövidítéseket is, hiszen ha ezeket nem ismeri, hibázhat, és meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerülhet. Itt jön képbe a felkészülés fontossága, hiszen bár tolmácsként mindig kell rögtönözni is, minél kevésbé van erre szükség, annál nagyobb eséllyel szűrhetők ki a hibák.

 

A katonai tolmácsnak – és általában a tolmácsnak – tehát egy életen át kell tanulnia, cserébe igencsak nehéz beleunni a szakmába, hiszen mindig érik váratlan meglepetések. Az erről szóló izgalmas beszélgetésből most csak egy ízelítőt mutattam be nektek, így ha szeretnétek még többet hallani a témáról, és elkalandozni a katonai tolmácsolás világába, ajánlom, hogy hallgassatok bele a beszélgetésbe itt és itt.

 

Paulik Noémi

 

A rendezvényen készült képek: Kinga Kenyeres Gyulassy SZOFT-tag, Philip János fotográfus

Egyéb illusztráció: Unsplash, Pixabay

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted!