Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Tudatosan öltözni – a te stílusod mit tükröz?

A felnőtté válást nagyon sok szempont alapján megközelíthetjük: most egy igazán különlegeset választottunk. A divat szinte mindenkit érdekel, most azonban megmutatjuk, mi köze lehet a tinédzserévek elmúlásához és a felnőtté „cseperedéshez".

Bereczki Enikő generációs és ifjúsági szakértő 2015-ben indította el a felnőtté válás kérdéseivel foglalkozó Pán Péter, STOP! című blogját. Trénerként elsősorban ifjúsági programokon dolgozik. Néhány éve cégek számára is tart tréningeket, előadásokat Y/Z-generációs és intergenerációs témákban, bemutatva a különböző generációk sajátosságait. Ezúttal nemrég indult Dress Up! névre hallgató kampányáról kérdeztem.

 

Mi adta a kezdő inspirációt a kampányhoz?

A kampány mottója:  „Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?”. A közösségi médiában és akár offline az utcán, iskolában, munkahelyen sokszor, nagyon sokszor ennek a mottónak az ellentétét tapasztaljuk. Úgy gondolom, hogy a fiatalok épp az ilyen tendenciák miatt nehezített pályán mozognak. Azt érzékelem, hogy nagyon keveset hallanak az öltözködésről, és rengeteg rossz, közönséges példa ömlik rájuk, ami az önértékelésüket és a testképüket is negatívan befolyásolja.

Tavasszal találkoztam egy általános iskolás felsős lánnyal, akinek az iskolájában betiltották a forrónadrágot, de nem fűztek ehhez semmilyen kommentárt. Aztán egy alkalommal kitette a képét Facebookra, a fotón jóval idősebbnek nézett ki: ez egy tipikus csücsörítős szájú, mindent kivillantó kép volt. Negatív, obszcén kommenteket kapott, amik nagyon felzaklatták. Segíteni kellett neki feldolgozni mindezt, mert bár a teste olyannak tűnt, mint egy felnőtt,, kb. 25 éves érett nőé, a lelke mégis csak egy 12 éves kislányé, gyermeké, aki nem gondolt bele, hogy a képekkel, a külsőnkkel hatást váltunk ki másokban. Ez és hasonló esetek elgondolkodtattak.

Másrészt úgy látom, ha ma nyíltan lehet kommunikálni azt, hogy ki melyik testrészével villantott, akkor miért ne lehetne annak is hangot adni, hogy gondoljuk meg mit, mikor és kinek teszünk közszemlére.

DRESS UP! Kampány indul a fiatal lányokért

Video Description: 

 

Hogyan határoznád meg a tudatosságot az öltözködés során, ami kulcsszó a kapmányban? Hogyan lehet a fiatalok segítségére a tudatos öltözködés?

Amint említettem, az öltözködéssel hatásokat váltunk ki másokban, mert az öltözködéssel is kommunikálunk. Ez az emberiség történetében sokáig a figyelem központjában volt. Különféle eseményekhez, alkalmakhoz  máshogy öltöztünk fel. Úgy látom, és együttműködő partnereim véleménye szerint is ez sokszor ma már nem egyértelmű. Még az sem, hogy egy iskolába, munkahelyre úgy érdemes felöltözni, hogy az az adott szerep tevékenységeivel összhangban legyen. Gyakran még olyan munkahelyeken, ahol például smart casual a dress code, nyáron nem tudják ezt értelmezni, és flipflopban vagy strandruhára emlékeztető ruházatban jelennek meg a munkatársak. Nagyon kevés a jó példa.

A testünk érték, jó esetben belsőnket tükrözi. Bombera Krisztina a Dress Up! kampányvideójában megfogalmazza, hogy a női méltóság, önértékelés megmutatkozik az öltözködésben. A tévés újságíró úgy látja, a tinédzser lányok egyre lengébb öltözékben vagy félmeztelenül posztolnak magukról képeket lájkvadászatért, amellyel azt is kifejezik, hogy szeretetre és figyelemre vágynak.  A szülőknek, édesanyáknak éppen ezért óriási felelőssége van az önértékelés és önbizalom megerősítésében. Nemcsak Bombera Krisztina látja így, hanem olyan fiatal lányok is, akik a témában már megkerestek minket.

 

Interjú Bombera Krisztinával

Video Description: 

 

Milyen eszközökkel próbáltok szólni a fiatalokhoz a kampány során, hogy megragadjátok a figyelmüket, és „átmenjen” az üzenet?

 

A fiatalok rengeteg időt töltenek el online és ömlenek rájuk az átszexualizált anyagok, képek és. Nem garantált, hogy felkészültek arra, hogy tudatosan szelektálni tudjanak ebből az áradatból, az értékest és az értéktelent megkülönböztessék. Erre is kísérletet tesz a kampány szpotokkal, Instagram- és Facebook-üzenetekkel.

Több médiaszemélyiség és szakember csatlakozott hozzánk, köztük Bombera Krisztina televíziós újságíró; Yurkov, stílusszakértő; Dr. Baracsi Katalin internetjogász, de sokan mások is, többek között műsorvezetők, történészek, divattervezők és gyermekpszichológusok.  Számos szervezet is támogat bennünket, mint például a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat, a Safer Internet Program, a Happy Family Családi Infóportál, a Jövőképp Egyesület és további együttműködő partnerek. Velük is folyamatosan készülnek videók, interjúk. Sőt, fiatal fiúktól és lányoktól is érkeztek vélemények, vendégcikkek, amelyeket a blogon és a honlapon olvashatnakaz érdeklődők. A Facebbook-oldalon és az Instagramon is folyamatosan jelennek meg figyelemfelhívó és motiváló üzenetek.

 

Biztos emlékszel, pár éve nagy port kavart a közmédiában futó reklámkampány, ami valami olyasmiről szólt, hogy a bulizni induló lánynak saját feladata az öltözködésével, viselkedésével megelőzni a zaklatásokat. Akkor sokan a kampányt áldozathibáztatásnak nevezték. Nem tartasz attól, hogy sokak számára a Dress Up! ezzel összecsenghet?

 

Nem tartok ettől, és abszolút felkészültem erre. Egyrészt mi nem hibáztatunk senkit, másrészt segítünk az áldozatoknak, harmadrészt, a szülők figyelmét is felhívjuk arra, hogy ne hibáztassák gyermekeiket, ha megtörténne a baj.

Azt viszont nem lehet tagadni, hogy az öltözködéssel hatást váltunk ki másokban, és ha egy tini lány félmeztelen képet küld el barátjának, bajba kerülhet. Van sajnos erre jó néhány példa, például az USA-ban egy 13 éves lány küldött ilyet magáról, amit az egész iskola megkapott, majd a szerencsétlen lány szégyenében öngyilkosságot követett el.

Dr. Baracsi Katalin internetjogász, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjának külső tanácsadója szerint a biztonságos internethasználattal sok kellemetlenség megelőzhető. Semmiképp sem javasolja, hogy kezdjék el hibáztatni a gyereküket, vagy felelősségre vonni, mert hogy pont az a bizalom veszik el, amire ilyenkor a gyereknek a legnagyobb szüksége van. Egy ilyen helyzetben soha nem ő a hibás, hanem az a fél, aki kicsal belőle felvételeket, berántja egy ilyen helyzetbe, amelyben nagyon nehéz nemet mondani ilyen kiszolgáltatott helyzetben..

 

A veled készült tévés interjúban beszéltetek a nyáron magukból „kivetkőző”, forrónadrágot hordó fiatalokról. Egy üzletbe betévedve javarészt vagy forrónadrágot találsz, vagy teljes hosszúságú farmereket, minimális a kivétel. Mit gondolsz, egyre több a  magamutogató fiatal lány, vagy inkább divatkultúráról és divatipar változott meg őgy, hogya lányok szexualizálását már egész fiatalon megkezdi?

Szomorú látni, hogy kislányok egy olyan közegben nőnek fel, amikor a külsőségeknek sokkal nagyobb vagy legalábbis látványosabban van közvetítve a jelentősége, mint a belső értékeknek. Igen, ebben óriási szerepe van a divatiparnak, a médiának és a fogyasztói társadalomnak. A vásárlási mánia korunk egyik leggyakoribb függősége.

 

A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása. Ha nem figyelünk, könnyen beszippant ez a világ. A Z-nemzedék döntése pedig lényegesebben kevésbé racionális, mint 15 éve. Az véleményvezéreket felkérő cégek  tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy ez a generáció érzelmi alapon dönt, választ.

A menő youtuberek, vloggerek azok, akik ma ténylegesen befolyásolják a fiatalok véleményét és közízlését. Mielőtt a tinilányok bármit is vásárolnának, megnézik, hogy a kedvenc divatbloggereik mit tartanak menőnek és mit javasolnak több tíz-, százezres követőiknek. Nem véletlen, hogy számos –- főleg amerikai, nyugat-európai, de hazánkban is egyre több – cég vloggerekkel és bloggerekkel reklámoztatva képes elérni ezt a célcsoportot. Köztük is vannak olyanok, akik értékeket is képviselnek, és persze sok a gagyi tartalom.

Az óriási követőivel rendelkező influencereknek gyakran nehéz egy busás összegről lemondani, és sokszor olyat is megmutatnak magukból amit nem kellene vagy olyan terméket népszerűsítenek, amivel egyébként nem tudnak azonosulni. Pedig óriási a felelősségük kellene, hogy legyen főleg pont a fiatal követőikért – akik miatt a pénzt kapják.

 

Elég híres lett az a kiállítás, ami azt  mutatta be, mi volt azokon, akiket megerőszakoltak, akkor, amikor az erőszak történt. A kiállított ruhákból kiderül, hogy semmi különös. Szerinted hol végződik az, hogy védjük magunkat az öltözködésünk által, és hol kezdődik az, hogy bármi van a másikon, akkor is tiszteletben kell tartanom a testi integritását?

 

Azok az erőszaktevők, akik ilyen állati tettekre vetemednek, valóban nem válogatják meg az áldozataikat az öltözet alapján. Viszont azt nem értem, miért kellene tagadni, hogy az öltözködés egy kommunikációs eszköz, és vannak provokatív és kevésbé provokatív ruhadarabok. A „provokatív” vagy „kihívó” szavak is mutatják azt, milyen egyértelmű hatást válthatunk ki ilyenek viselésével.

Miért kell a gyerekeket úgy szocializálni, hogy legyenek szexik, és öltözzenek úgy, mint a sztárok? Miért nem magyarázzuk meg 11-12 éves lányoknak, hogy miért fordulnak meg utánuk az utcán forrónadrágban? Miért nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy ne terjedjen tömegmértékben a 18 év alattiak körében a szexting? Miért nem teszünk azért semmit, amikor azt látjuk, hogy a béka feneke alatt van a lányok önértékelése? Miért nem lehet megtanulni nálunk egy szerephez, egy munkakörhöz felöltözködni? Miért látja úgy sok külföldi, hogy hazánk tele van prostituálttal? Miért keverjük össze folyamatosan a stílust a közönségességgel?

 

Melyek a top praktikus tanácsaid ezek fényében az öltözködéssel kapcsolatban, főleg most, nyáron?

A kampánynak nem célja az, hogy dress code-okat állítson fel. Viszont egy fontos útravalót lehet, hogy tudnék adni. Mielőtt felöltözünk, gondoljuk végig a napunkat: hová megyünk, mit csinálunk, és annak megfelelően öltözzünk fel, másrészt azt is mérlegeljük, hogy az adott outfitünkre ránézve mások mit fognak gondolni rólunk online vagy offline is.

 

Az interjút készítette: Kőszegi Anna

Képek: Dress up! és Freepik

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: p., 27/07/2018 - 14:37


Tweet Button: 


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!