Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Pest, Krakkó, Prága: egy rejtélyes háromszög zsidónegyedei régen és ma

A Schindler listája, egy misztikus lény a padláson és a "legpestibb" utca. Hogy mi a közös bennük? Mind az európai zsidónegyedek valamelyikéhez kapcsolódnak, és a zsidó örökségnek állítanak emléket.

A zsidóság és a zsidónegyedek az európai kultúra és történelem elválaszthatatlan részei. Ezek a városrészek az idő múlásával mindig más-más arcukat mutatták. Kezdetben békés utcák voltak, majd a háború borzalmainak és milliók szenvedésének szemtanúi, később kihalt és elhagyatott terek, mostanra pedig a fiatalok nyüzsgésének és a pezsgő éjszakai élet színterei.  

 

A krakkói Kazimierz

 

Az egykor elzárt világ, később a lengyel zsidóság egyik központja, a Nagy Kázmér nevét viselő Kazimierz mára a turisták paradicsomává vált. A zsidónegyed főterén, a Plac Nowy-n kávézók, kézművesek és bolhapiacok várják a látogatókat. Volt azonban olyan időszak a negyed történetében, amikor még a véletlenül erre tévedők is igyekeztek mielőbb elhagyni a környéket.

 

 

A kerület a 15. századtól közel 300 éven át volt a lengyel zsidó közösségek otthona, szellemi és kulturális központja. A 19. századtól azonban a tehetősebbek más városrészekbe költöztek, és vegyültek a keresztény lakosokkal, míg a szegények továbbra is a Kazimierzben maradtak. A náci megszállást követően a gettót a Visztula túlpartján fekvő Podgórze kerületben alakították ki.

 

 

Kazimierz hangulata az omladozó házakkal, a zsidó városházával és a zsidó temető kőfalaival ma is a 100-150 évvel ezelőtti időkre emlékeztet. Az egykori zsidónegyed a Piactérrel és a Városházával, múzeumaival és zsinagógáival jelenleg is a zsidó kultúrának és örökségnek állít emléket. Érdekesség, hogy itt forgatták Steven Spielberg Schindler listája című klasszikusának számos jelenetét is.

 

Prága zsidónegyede, a Josefov

 

A cseh fővárosban a zsidók már a 10. századtól jelen lehettek, ám a prágai zsidóság aranykorának a 16-17. század mondható. A 16. században kialakult városrész II. Józsefről kapta a nevét. A prágai zsidó gettó 800 éven át állt fent, és falai között éltek matematikusok, csillagászok, történészek, filozófusok is. Prága zsidónegyede kapcsán meg kell említeni a zsidó temetőt, Franz Kafkát és a titokzatos Gólemet is.

 

Prága misztikus rejtélyei és legendái közül az egyik legérdekesebb épp a Gólemhez, egy óriási teremtményhez kötődik, amit Löw rabbi készített agyagból, hogy megvédje a zsidó várost. Úgy tartják, hogy Európa legrégebbi épen megmaradt zsinagógájának, a Régi-új zsinagógának a padlásán rejtőzik.

 

Kafka említése pedig azért fontos, mert kétségtelenül ő a legismertebb Prágában valaha élt író, akinek munkássága nélkül a cseh irodalom nem lenne teljes. Mindezek mellett, ha Prágába vezet utunk, mindenképp érdemes egy kis kitérőt tenni és betérni a Klausen és a Pinkas zsinagógákba.

 

A „legpestibb utca” története, vagyis a Király utca titkai

 

A pesti zsidónegyed a 18-19. század fordulóján jött létre, a VII. kerület belső részében, a mai Erzsébetvárosban. Ezek az utcák már akkoriban sem voltak túl csendesek – gondoljatok csak a ma itt található bulinegyed hangulatára –, egymás után sorakoztak a cipő- és ékszerkészítő műhelyek, nyomdák, könyvesboltok, pékségek vagy épp a kóser hentesek. Itt folytak az alkudozások, és itt köttettek a nagy üzletek is. Míg egyesek a politikai élet aktuális kérdéseit vitatták meg, addig mások a közeli zsinagógákba siettek.

 

Több ismert ember is kötődik az utcához, hiszen itt született Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus, itt lakott Erkel Ferenc, Weiner Leó, Kabos Gyula, és egy ideig Krúdy Gyula, író is itt élt.

 

A kiegyezés után Pest legnépesebb utcája lett ez. Az udvar és a környező házak a névadó Gozsdu Manó román származású ügyvéd vagyonából épülhettek fel. Volt itt szabóműhely, órás, cipész és még kalapszalon is. Az Anker-udvarként is ismert közeli ház leánykiárusító központként működött, majd itt működött a szabadkőműves szellemiségű Galilei Kör, de itt lakott Hofi Géza humorista is. Az utcában élt Tenczer Pál is, a zsidó emancipációt segítő „Magyar Izraelita” című lap egyik alapítója.

 

A nyüzsgő városi életnek a második világháború vetett véget. Ez a terület volt 1944-ben a „nagy gettó”, ahová hetvenezer zsidót költöztettek be. A holokauszt elpusztította vagy külföldre kényszerítette a zsidónegyed lakóit.

 

Jó néhány évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a negyed a turisták és a szórakozni vágyók kedvelt helyszíne legyen. Mára az üresen maradt bérházak és udvaraik adnak helyet a romkocsmáknak, dizájner üzleteknek, éttermeknek, galériáknak, szórakozóhelyeznek, amiket a Budapestre látogató külföldi fiatalok is nagy lelkesedéssel keresnek föl. Szintén a környéken találjuk Budapest zsidó kötődésű emlékeinek nagy részét: a Magyar Zsidó Múzeumot, a Mártírok Temetőjét, a Raoul Wallenberg emlékkertet és a budapesti zsidóság vallási életének központjait, a Dohány, a Rumbach és a Kazinczy utcai zsinagógákat. Ne feledjük azt sem, hogy a Dohány utcai Zsinagóga idén elnyerte az Európai Kulturális Örökség címet is!

 

Az itt sorakozó épületek máig őrzik a történelem véres időszakának és a hányatott sorsú zsidóság emlékét. Végigsétálva az utcákon kettős érzéseink támadhatnak, egyrészt új élményekkel feltöltődve, az éjszakai élet zajaival, fényeivel és orrunkban a streetfoodok illatával távozunk, másrészt érezzük azt a szomorúságot, amelynek az utcák épületei a történelem során tanúi voltak.

 

Kóti Enikő

 

Képek: PxHere, Wikipedia Krakkó, Király utca Wikipedia, Flickr, Pixabay, Fickr

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: szo., 31/03/2018 - 21:41


Tweet Button: 


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!