Navigation path

Left navigation

Additional tools

2012.VI.25.

2012.VI.25.

2012.VI.25.

2012.VI.25.

2012.VI.25.

2012.VI.25.

2012.VI.25.

AZ EURÓPAI UNIÓ
TANÁCSA

HU

11688/12

(OR. en)

PRESSE 282

PR CO 41

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Tanács 3179. ülése

Külügyek

Luxembourg, 2012. június 25.

Elnök Catherine Ashton
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

A Tanács megtárgyalta az EU déli szomszédságában, ezen belül is mindenekelőtt Szíriában és Egyiptomban történt eseményeket. Határozottan elítélte a szíriai civilek lemészárlását és az ellenük alkalmazott brutális erőszakot, és ismételten felszólította a szíriai rezsimet, hogy azonnal hagyjon fel a civilek meggyilkolásával, és az ország javát nézve tegye lehetővé a békés átmenetet. A Tanács ezen túlmenően elfogadhatatlannak minősítette és elítélte, hogy Szíria június 22-én lelőtt egy török katonai repülőgépet. Az erőszak kiéleződésére reagálva a Tanács újólag megerősítette a szíriai rezsimmel szemben hozott uniós szankciókat.

A Tanács örömmel nyugtázta az egyiptomi elnökválasztások békés lebonyolítását, és gratulált Mohamed Morszinak Egyiptom elnökévé történt megválasztásához. Ismételten kijelentette, hogy az Unió teljes mértékben támogatja Egyiptom demokratikus átalakulását, és hangsúlyozta, hogy a hatalmat teljes mértékben és mielőbb a polgári hatóságoknak kell átvenniük. Ezzel egyidejűleg mély aggodalmának adott hangot a közelmúltbeli fejleményekkel kapcsolatban, amelyek késleltetik és akadályozzák az átalakulást és a teljes polgári hatalomátvételt.

A Tanács hangsúlyozta, hogy az EU elkötelezett az emberi jogoknak és a demokráciának az egész világon történő előmozdítása iránt, és ennek jegyében elfogadta az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretet, valamint az annak gyakorlati megvalósítását célzó cselekvési tervet. A stratégiai keretben meghatározott elvek, célkitűzések és kiemelt feladatok azt a célt szolgálják, hogy az elkövetkező tíz évben javítsák az uniós politika egészének eredményességét és következetességét. A Tanács ezzel összefüggésben az emberi jogokért felelős uniós különleges képviselő kinevezését is előkészítette.

A munkaebéd során az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tájékoztatta a minisztereket az Iránnal annak nukleáris programjáról folytatott megbeszélésekről, melyekre május 23-án Bagdadban, majd június 18–19-én Moszkvában került sor. A Tanács felülvizsgálta az Iránnal szemben hozott legutóbbi korlátozó intézkedéseket, és megerősítette, hogy azok a januárban jóváhagyott formájukban hatályban maradnak.

Végezetül a Tanács Patricia Flor személyében kinevezte az EU új közép-ázsiai különleges képviselőjét. Patricia Flor a 2006 októbere óta hivatalban lévő Pierre Morelt váltja a pozícióban.

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Déli szomszédság

Pakisztán

Bosznia-Hercegovina

Emberi jogok

Irán

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

KÜLÜGYEK

  • A Közép-Ázsiával fennálló kapcsolatok

  • A Moldovai Köztársasággal fennálló kapcsolatok

  • Kongói Demokratikus Köztársaság

  • Európai szomszédságpolitika

  • Az Új-Zélanddal fennálló kapcsolatok

  • Az uniós szankciókra vonatkozó iránymutatások

  • Afganisztán – korlátozó intézkedések

  • Az EU különleges képviselői

  • Társulási megállapodás Közép-Amerikával

  • Uniós intézkedések az emberi jogok és a demokrácia előmozdításáért a világban

  • Fegyverkereskedelmi szerződés

  • Külső pénzügyi eszközök

KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA

  • Részvételi keretmegállapodás a Moldovai Köztársasággal

  • Az Európai Unió rafahi határellenőrzést segítő missziója

  • Az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

  • A terrorcselekményekkel kapcsolatba hozható személyek uniós listájának felülvizsgálata

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

  • Az EGT-megállapodás XIII. mellékletének (Közlekedés) módosítása

  • Az EGT-megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosítása

ÍRÁSBELI ELJÁRÁSSAL ELFOGADOTT HATÁROZATOK

  • Szíria – korlátozó intézkedések

RÉSZTVEVŐK

Főképviselő

Catherine ASHTON az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Belgium:

Didier REYNDERS miniszterelnök-helyettes, külügyi, külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter

Bulgária:

Nyikolaj MLAGYENOV külügyminiszter

Cseh Köztársaság:

Karel SCHWARZENBERG első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter

Dánia:

Villy SØVNDAL külügyminiszter

Németország:

Guido WESTERWELLE külügyminiszter

Észtország:

Matti MAASIKAS állandó képviselő

Írország:

Eamon GILMORE miniszterelnök-helyettes (Tánaiste), kereskedelmi és külügyminiszter

Görögország:

Dimítriosz KÚRKULASZ külügyi államtitkár

Spanyolország:

José Manuel GARCÍA-MARGALLO MARFIL külügyi és együttműködési miniszter

Franciaország:

Laurent FABIUS külügyminiszter

Olaszország:

Giulio TERZI DI SANT'AGATA külügyminiszter

Ciprus:

Erató KOZÁKU-MARKÚLISZ külügyminiszter

Lettország:

Edgars RINKĒVIČS külügyminiszter

Litvánia:

Vytautas LEŠKEVIČIUS külügyminiszter-helyettes

Luxemburg:

Jean ASSELBORN miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Magyarország:

MARTONYI János külügyminiszter

Málta:

Tonio BORG miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Hollandia:

Uri ROSENTHAL külügyminiszter

Ausztria:

Michael SPINDELEGGER alkancellár és európai és nemzetközi ügyekért felelős miniszter

Lengyelország:

Radosław SIKORSKI külügyminiszter

Portugália:

Miguel MORAIS LEITÃO a külügyminiszter mellé rendelt Európa-ügyi államtitkár

Románia:

Luminita ODOBESCU államtitkár, Külügyminisztérium

Szlovénia:

Karl Viktor ERJAVEC miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Szlovákia:

Miroslav LAJČÁK külügyminiszter

Finnország:

Erkki TUOMIOJA külügyminiszter

Svédország:

Carl BILDT külügyminiszter

Egyesült Királyság:

William HAGUE helyettes miniszterelnök, külügyminiszter, a nemzetközösségi ügyek minisztere

Bizottság:

Štefan Füle biztos

Andris Piebalgs biztos

A csatlakozó ország kormányának képviseletében:

Horvátország:

Vesna PUSIĆ kül- és Európa-ügyi miniszter

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Déli szomszédság

A Tanács részletesen megvitatta az EU déli szomszédságának helyzetét, ezen belül is mindenekelőtt a szíriai és az egyiptomi helyzetet.

  • Szíria

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

1. „Az Európai Unió határozottan elítéli a civilek – köztük sok gyermek és nő – lemészárlását és az ellenük alkalmazott brutális erőszakot, amire példa a Hula városában május 26-án, a Hama tartományban található Kubair és Marzaaf falvakban pedig június 6-án történt vérengzés. Az EU megdöbbenéssel fogadta azokat a beszámolókat is, melyek szerint gyermekeket élő pajzsként használtak. Az EU üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának június 1-jén elfogadott határozatát, melyben az EJT elítélte a szíriai emberi jogi helyzet romlását és a hulai véres gyilkosságokat. Sürgeti a szíriai rezsimet, hogy azonnal hagyjon fel a civilek meggyilkolásával, vonja ki a szíriai hadsereget az ostromlott városokból, és az ország javát nézve tegye lehetővé a békés átmenetet. Aszad elnöknek nincs helye a jövő Szíriájában. Az EU érdeklődéssel várja annak a nyomozásnak az eredményét, melyet a Szíriával foglalkozó független vizsgálóbizottság a hulai vérengzéssel kapcsolatban folytat. Az EU sürgeti a szíriai hatóságokat, hogy maradéktalanul és haladéktalanul működjenek együtt a vizsgálóbizottsággal. Az EU emlékeztet arra, hogy az emberi jogok tömeges, szisztematikus és durva megsértéséért felelős személyeknek felelniük kell tetteikért.

2. Az EU emlékeztet arra, hogy teljes mértékben támogatja Kofi Annan, az ENSZ és az Arab Államok Ligája által kinevezett közös különmegbízott küldetését és hatpontos tervét. Üdvözli az ENSZ szíriai felügyeleti missziójának (UNSMIS) teljes telepítését, azonban sajnálattal veszi tudomásul, hogy a fokozódó erőszak miatt az UNSMIS megfigyelő tevékenységeit június 16-án fel kellett függeszteni. Emlékeztet arra, hogy a misszió védelmének és biztonságának garantálásáért a szíriai hatóságok felelősek, és az ő feladatuk annak elősegítése, hogy a misszió ismét zavartalanul folytathassa munkáját. Határozottan elítéli az ENSZ-megfigyelők elleni támadásokat.

3. Az EU minden olyan tettet elítél, melynek célja az Annan-féle hatpontos terv végrehajtásának megakadályozása. Az EU ismételten kiemeli, hogy a tűzszünetért és a terv megvalósításáért a szíriai hatóságok viselik a fő felelősséget. Az EU figyelmeztet arra, hogy el kell kerülni a konfliktus további militarizálódását és a vallási csoportok közötti erőszakot, mert ez mérhetetlen szenvedést fog okozni Szíriának, és fennáll a veszély, hogy a térségre is tragikus hatással lesz. Az EU az összes felet felszólítja, hogy tartózkodjon az erőszaktól, a rezsimet pedig sürgeti, hogy maradéktalanul hajtsa végre az Annan-féle tervet. Az EU emlékeztet arra, hogy a hatpontos terv kötelezettségekkel jár.

Az Európai Unió elítéli azt az elfogadhatatlan cselekményt, hogy Szíria június 22-én lelőtt egy török katonai repülőgépet. Részvétét fejezi ki az érintett légi személyzet családjainak, és méltatja Törökország mérsékelt, felelősségteljes kezdeti reakcióját. Az Európai Unió kijelenti, hogy ezt az ügyet alaposan és sürgősen ki kell vizsgálni. Felszólítja Szíriát, hogy teljes körűen működjön együtt Törökországgal, az azonnali kivizsgálás érdekében biztosítson teljes körű hozzáférést a számára, valamint a nemzetközi közösség számára, hogy segíthesse ezeket az erőfeszítéseket. Az Európai Unió sürgeti Szíriát, hogy gondoskodjon a nemzetközi előírások és kötelezettségek betartásáról.

4. Az EU felszólítja az összes érintett országot, és különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy továbbra is támogassák Kofi Annant, és minden befolyásukat vessék latba annak érdekében, hogy Szíria maradéktalanul hajtsa végre a 2042. és 2043. sz. ENSZ BT-határozatot. Az EU kijelenti, hogy az ENSZ BT-nek egységesen kell fellépnie annak érdekében, hogy határozottabban és eredményesebben gyakorolhasson nyomást, ideértve a VII. fejezetben foglalt átfogó szankciók elfogadását is. E tekintetben üdvözli Annan az irányú erőfeszítéseit, hogy együttműködjön a térségben pozitív befolyást gyakorló kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel a politikai folyamat előmozdítása érdekében. Az EU nyugtázza a június 3–4-i EU–Oroszország csúcstalálkozón Szíriáról folytatott megbeszélést. Ismételten rámutat, hogy mennyire fontos a békés politikai folyamat Oroszország általi támogatása, mely folyamat demokratikus átmenethez kell, hogy vezessen.

Az EU érdeklődéssel várja a Szíria barátai csoport következő ülését (Párizs, július 6.), melynek célja a szíriai rezsimre nehezedő nemzetközi nyomás fenntartása és az Annan-féle hatpontos terv támogatása.

5. Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja a szíriai népnek a szabadságért, a méltóságért, a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott küzdelmét. Az EU ismételten sürgeti a Szíriai Nemzeti Tanácsot és a többi ellenzéki csoportot, hogy ellentéteiket félretéve állapodjanak meg a közös elvekben, és kezdjék meg az inkluzív, rendezett és békés szíriai átmenet megvalósítását. Lényeges, hogy az ellenzék erősebb és egységesebb legyen, és valamennyi szíriai számára hiteles alternatívát képviseljen. Az EU minden ellenzéki csoportot felszólít, hogy aktívan és teljes mértékben támogassa az Annan-féle terv végrehajtását.

6. Az EU üdvözli a június 5-én megtartott harmadik szíriai humanitárius fórum eredményét. Felszólítja a szíriai hatóságokat, hogy maradéktalanul működjenek együtt a nemzetközi közösséggel, és biztosítsák a humanitárius segítségnyújtási terv gyors végrehajtását többek között azzal, hogy lehetővé teszik, hogy a humanitárius segítők akadálymentesen, teljes körűen és biztonságban végezhessék munkájukat, és a segélyek célba juthassanak. Az EU teljes mértékben támogatja a harcokban részt nem vevő lakosság és a sebesültek Homszból történő sürgős kitelepítésére irányuló humanitárius kezdeményezést, és felszólítja az összes felet, hogy tegye lehetővé a gyermekek, a nők, az idősek és a sebesültek evakuálását a konfliktusövezetekből. Az EU továbbra is támogatja a környező országok által az erőszak elől menekülő szíriai menekültek fogadására tett erőfeszítéseket.

7. Az EU ma jóváhagyta újabb személyek és szervezetek felvételét a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. Az EU a jövőben is mindaddig további intézkedéseket fog hozni, amíg tart az elnyomás, ám ezek az intézkedések a rezsim, nem pedig a polgári lakosság ellen irányulnak. Az EU továbbra is arra buzdítja a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon a szíriai rezsimmel és annak támogatóival szembeni korlátozó intézkedések alkalmazását és foganatosítását célzó erőfeszítéseihez. Ezzel összefüggésben az EU üdvözli a szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport második ülését (Washington, június 6.). Az EU felszólít minden szíriait arra, hogy a politikai átmenet megkönnyítése érdekében határolódjon el a rezsim elnyomó politikájától.”.

Az erőszak kiéleződésére reagálva a Tanács újólag megerősítette a szíriai rezsimmel szemben hozott uniós szankciókat. További részletek a 11606/12 sajtóközleményben olvashatók.

  • Egyiptom

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

1. „Az EU örömmel nyugtázza az elnökválasztások békés lebonyolítását, és gratulál Mohamed Morszinak Egyiptom elnökévé történt megválasztásához. Az EU gratulál Egyiptom népének ehhez a jelentős eseményhez, amely mérföldkövet jelent az ország demokratikus átalakulásában, és történelmi jelentőséggel bír az emberek, az ország és a régió számára. Az EU várakozással tekint a Mohamed Morszi elnökkel folytatott együttműködés elé, és üdvözli azon kijelentését, miszerint az egész egyiptomi nép nevében kormányzó, valamennyi politikai és társadalmi csoport felé nyitott, többpárti kormányt szándékozik kialakítani.

2. Az EU ismételten kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja Egyiptom demokratikus átalakulását, és hangsúlyozza, hogy a hatalmat teljes mértékben és mielőbb a polgári hatóságoknak kell átvenniük; egyben emlékeztet az e téren tett korábbi kötelezettségvállalásokra. Az EU nyomatékosítja a demokratikus folyamatnak és intézményeknek, valamint a hatalmi ágak elválasztásának alapvető fontosságát, továbbá a jogállamiság tiszteletben tartásának és a mindenkit megillető emberi jogok és alapvető szabadságok – többek között a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, a vallás és meggyőződés szabadsága – védelmének kötelességét. E tekintetben az EU emlékeztet az aktív és független civil társadalom fontos szerepére, hiszen ez minden demokratikus társadalom kulcsfontosságú alkotóeleme.

3. Az EU-t komoly aggodalommal töltik el egyes közelmúltbeli fejlemények, nevezetesen a Parlament feloszlatása és a legfelső katonai tanács június 17-i alkotmányos nyilatkozata, amelyek késleltetik és akadályozzák az átalakulást és a teljes polgári hatalomátvételt.

4. Az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Egyiptom új alkotmányának megszövegezése inkluzív és átlátható folyamat legyen, hogy a szöveg a mindenkit megillető emberi jogok és alapvető szabadságok biztosítása révén tükrözze az egyiptomi nép méltóság és igazságosság iránti vágyát, és garantálja a jogalkotói, a végrehajtó és a bírói hatalom demokratikus szétválasztását.

5. Az EU hangsúlyozza, hogy a biztonságot és a közrendet mérséklettel, az emberi jogok és alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartásával kell fenntartani. Míg a szükségállapot május 31-i feloldása fontos előrelépést jelentett, az EU-t aggodalommal tölti el az a június 13-án kiadott rendelet, amely számos bűncselekményfajta esetében jelentős mértékű hatalommal ruházza fel a katonaságot polgári személyek letartóztatására és fogva tartására.

6. Az EU teljes mértékben tisztában van az Egyiptom előtt álló komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal, és megerősíti, hogy készen áll arra, hogy Egyiptom új demokratikus hatóságaival szoros partnerségben és a nemzetközi közösséggel összehangoltan segítséget nyújtson. Ezzel összefüggésben az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Egyiptom bevezesse a szükséges társadalmi és gazdasági reformokat, hogy így lehetővé tegye a rendelkezésre álló nemzetközi segítség hatékony felhasználását és javítsa az üzleti környezetet.

7. Egyiptom továbbra is kulcsfontosságú partner a térségben. Az EU ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Egyiptom továbbra is elkötelezetten magáénak tekintse a stabil, békés és virágzó földközi-tengeri és közel-keleti térség megteremtésére irányuló célkitűzést.”.

Pakisztán

A munkaebéd során az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tájékoztatta a minisztereket a június 5–6-i pakisztáni látogatásáról, majd a Tanács véleménycserét folytatott az ország helyzetéről.

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

1. „A Tanács üdvözli a főképviselő 2012. június 5–6-án Pakisztánban tett látogatását, valamint azt, hogy az ötéves együttműködési terv keretében stratégiai párbeszéd indult. E két esemény együttesen az Unió Pakisztánhoz fűződő kapcsolatainak elmélyülését és kiterjesztését jelzi.

2. A Tanács nyugtázza a pakisztáni politikai fejleményeket, és reményei szerint minden meghozott intézkedés összhangban áll majd a pakisztáni alkotmánnyal és törvényekkel. Az EU határozottan támogatja a pakisztáni demokratikus intézményeket és a polgári kormányt, valamint a civil társadalom által betöltött szerepet.

3. Az EU várakozással tekint a pakisztáni választások elé. Reményei szerint a választások eredményeként a jelenlegi megválasztott kormány demokratikus módon átadja majd a hatalmat a következő megválasztott kormánynak. Az Unió készen áll megvizsgálni annak lehetőségét, hogy választási megfigyelő missziót küldjön az országba, és kész technikai segítségnyújtást biztosítani, amennyiben Pakisztán ezt kéri. A Tanács újólag hangsúlyozza a folyamatban lévő választási reform jelentőségét, és úgy véli, hogy a 2008. évi választási megfigyelő misszió nyomán született ajánlások hozzájárulhatnának e folyamathoz.

4. Az EU vállalta, hogy a WTO által biztosított mentesség keretében az autonóm kereskedelmi kedvezmények végrehajtása, valamint azon kötelezettségvállalás révén, hogy 2014-től Pakisztán részese lehessen a GSP+ általános preferenciarendszernek, nagyobb piaci hozzáférést kínál Pakisztán számára, feltéve hogy az teljesíti a szükséges kritériumokat. Ezzel összefüggésben Pakisztánnak gondoskodnia kell a GSP-rendeletben felsorolt nemzetközi egyezmények tényleges végrehajtásáról.

5. Az Unió ösztönzi Pakisztánt, hogy fokozza a politikai, gazdasági, fiskális és energiaügyi reformokra irányuló erőfeszítéseit. Várakozásai szerint az ország kedvezően fog reagálni az e kérdésekkel kapcsolatos uniós aggályokra. Az EU mindenekelőtt megismétli az emberi jogok előmozdításával és tiszteletben tartásával kapcsolatos elvárásait, beleértve a kisebbségi jogok és a vallásszabadság védelmét. Az EU és Pakisztán megegyeztek arról, hogy elmélyítik az e téren folytatott párbeszédet.

6. Az Unió tisztában van vele, hogy Pakisztán sokrétű és komoly biztonsági kihívásokkal áll szemben, és elismeri különösen a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem terén az ország által hozott áldozatokat. Az EU felszólítja Pakisztánt, hogy újult erővel küzdjön meg ezekkel a kihívásokkal, amihez az EU is támogatást fog nyújtani. Az együttműködési terv keretében folyó együttműködés részeként az EU és Pakisztán ágazati párbeszédet fog folytatni egymással a fegyverek elterjedésének megakadályozása és a terrorizmus elleni küzdelem témájában. Az Unió a ma elfogadott terrorizmus elleni/biztonsági uniós stratégia keretében szorosan együttműködik majd a pakisztáni hatóságokkal a terrorizmus elleni cselekvési tervek véglegesítésében és végrehajtásában. Az EU párbeszédet folytat Pakisztánnal a szervezett bűnözésről és a migrációról is. A Tanács felszólítja Pakisztánt, hogy maradéktalanul hajtsa végre a 2010-es visszafogadási megállapodást.

7. Az EU üdvözli a Pakisztán külső kapcsolataiban általánosságban tapasztalható pozitív lendületet, ezen belül is mindenekelőtt az Indiához fűződő kapcsolatok javulását, és bátorítja Pakisztánt, hogy vállaljon tevékeny szerepet a regionális politikai és gazdasági együttműködés megerősítését célzó törekvésekben, többek között az »Ázsia szíve« kezdeményezés keretében. Pakisztán alapvető fontosságú szerepet tölt be Afganisztán biztonságának előmozdításában és az Afganisztán vezette megbékélési folyamat elősegítésében. Az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Pakisztán továbbra is folytasson konstruktív együttműködést az ISAF-csapatok Afganisztánból való fokozatos kivonása során.

8. A Tanács megállapítja, hogy a stratégiai párbeszéd az eddig elért eredmények fényében egy mielőbbi, harmadik EU–Pakisztán csúcstalálkozót eredményezhet.”.

Bosznia-Hercegovina

A Tanács áttekintette a bosznia-hercegovinai helyzetet, majd elfogadta az alábbi következtetéseket:

1. „A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy egyhangúlag elkötelezett Bosznia-Hercegovina mint teljes területi integritással bíró, szuverén és egyesített ország európai uniós perspektívája mellett. E célból a Tanács újólag megerősítette a 2011. márciusi, 2011. októberi és 2011. decemberi következtetéseit és a bennük foglalt stratégiát. A Tanács támogatja továbbá a Peter Sorensen EUKK/küldöttségvezető által alkalmazott aktív, hatékony és konstruktív megközelítést, mivel ezzel jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az uniós menetrend a bosznia-hercegovinai politikai folyamat központi elemévé váljon. A Tanács újólag megerősíti azt is, hogy szándékai szerint 2012 júliusától tovább erősíti az EU szerepét az országban, többek között a helyi uniós jelenlét fokozásával, illetve a bűnüldözés, a jogállamiság és a gazdasági kérdések terén való nagyobb arányú uniós szerepvállalással, az EUPM megszűnése után is.

2. A Tanács üdvözli a 2012 eleje óta Bosznia-Hercegovinában tett politikai előrelépést, különösen a minisztertanács megalakulását állami szinten, az állami támogatásról és a népszámlálásról szóló jogszabályok, valamint a 2012. évi állami költségvetés elfogadását, továbbá az állami vagyonról és a katonai ingatlanvagyonról elért politikai megállapodást. A Tanács ugyanakkor aggodalmának ad hangot a politikai megállapodások végrehajtásának elmaradása, a megosztó etnikai retorika folytatódó alkalmazása és a nehéz gazdasági helyzet miatt. Elutasítja a srebrenicai mészárlás mindennemű banalizálását vagy tagadását. A jelenlegi politikai események tudatában a Tanács felszólítja a politikai vezetőket, hogy mielőbb biztosítsák, hogy a kormányzatok minden politikai szinten megőrizzék cselekvési képességüket, és az uniós menetrend végrehajtására összpontosítsanak.

3. A Tanács újólag hangsúlyozza annak elsődleges fontosságát, hogy Bosznia-Hercegovina hozza összhangba az alkotmányát az emberi jogok európai egyezményével (Sejdic/Finci ítélet). Továbbra is hiteles erőfeszítésekre van szükség e tekintetben ahhoz, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás (STM) hatályba léphessen.

4. A Sejdic-Finci ügyben hozott ítélet teljes körű végrehajtása, valamint az, hogy Bosznia-Hercegovina kielégítő eredményeket tudjon felmutatni az STM/az ideiglenes megállapodás szerinti kötelezettségeinek végrehajtása tekintetében, kulcsfontosságú eleme lenne egy olyan hiteles tagsági kérelemnek, amelyet az EU mérlegelne. A Tanács emellett hangsúlyozza, hogy továbbra is kiemelt feladat az EU-val való együttműködés hatékony koordinációs mechanizmusának a létrehozása, valamint az államháztartás fenntarthatóságának a biztosítása. Ezzel összefüggésben a Tanács érdeklődéssel tekint az uniós csatlakozási folyamatról a boszniai-hercegovinai politikai vezetők és az Európai Bizottság között 2012. június 27-én sorra kerülő magas szintű párbeszéd elé.

5. A Tanács üdvözli a Béke-végrehajtási Tanács irányítóbizottsága május 22–23-i szarajevói ülésének eredményét, többek között az arról szóló döntést, hogy Brcko felügyelője felfüggeszti tisztsége ellátását, és a főképviselő brckói hivatalának ehhez kapcsolódó bezárását. Ez a döntés pozitív és kézzel fogható helyi fejleményeken alapult. Az EU továbbra is támogatást fog nyújtani e tekintetben, és további előrelépésre ösztönöz.

6. A Bosznia-Hercegovinára vonatkozó átfogó uniós stratégiával összefüggésben a Tanács várakozással tekint az elé, hogy a megfelelő fórumon további tárgyalásokat folytasson a nemzetközi közösséggel a nemzetközi jelenlét kereteinek átalakításáról, többek között a jelenlét csökkentéséről és a Főképviselő Hivatalának esetleges áthelyezéséről. Ezzel összefüggésben tudomásul veszi a Főképviselő Hivatala és az EU feladatai közötti átfedésekkel kapcsolatos jelenlegi megbeszéléseket. A Tanács felhívja Bosznia-Hercegovinát a Főképviselő Hivatalának bezárásához még szükséges célok és feltételek teljesítésére.”.

Emberi jogok

A Tanács részletesen megvitatta az emberi jogoknak és a demokráciának az Unió külkapcsolataiban való előmozdítását, majd elfogadta az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretet és cselekvési tervet. További részletek a 11737/12 sajtóközleményben olvashatók.

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

1. „A Tanács, hangsúlyozva, hogy az EU elkötelezetten mozdítja elő az emberi jogokat és demokráciát az egész világon, ma elfogadja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretet, amely a következő évekre utat mutat a vonatkozó uniós szerepvállalás számára. Egyúttal elfogadja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a stratégiai keret végrehajtását szolgáló uniós cselekvési tervet.

2. A Tanács rámutat, hogy az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője rendkívül fontos szerepet játszhatna az uniós emberi jogi politika hatékonyságának és ismertté tételének fokozásában, és várakozással tekint e képviselő mielőbbi kinevezése elé.

3. A Tanács elkötelezett amellett, hogy együttműködjön az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal, valamint a valódi partnerség szellemében a civil társadalommal.

4. Az EU feltett szándéka, hogy az emberi jogok és a demokrácia területén közösen dolgozzon a partnereivel, a multilaterális szereplőkkel és a nemzetközi szervezetekkel.”.

Irán

A munkaebéd során az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tájékoztatta a minisztereket az Iránnal annak nukleáris programjáról folytatott megbeszélésekről, melyekre május 23-án Bagdadban, majd június 18–19-én Moszkvában került sor. A Tanács felülvizsgálta az Iránnal szemben hozott legutóbbi korlátozó intézkedéseket, és megerősítette, hogy azok a januárban jóváhagyott formájukban hatályban maradnak. További részletek a 11808/12 sajtóközleményben olvashatók.

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

KÜLÜGYEK

A Közép-Ázsiával fennálló kapcsolatok

A Tanács következtetéseket fogadott el Közép-Ázsiáról, és jóváhagyta a régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést, amely a végrehajtás áttekintését és a jövőre vonatkozó célok ismertetését foglalja magában.

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„A Tanács jóváhagyta a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségre vonatkozó stratégia végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést, melyet kiegészít a végrehajtás áttekintése és a jövőre vonatkozó célok leírása.

A Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségre vonatkozó stratégia Európai Tanács általi elfogadásának ötödik évfordulóján a Tanács üdvözli a stratégia végrehajtásában elért eredményeket, és a Kazahsztánnal, a Kirgiz Köztársasággal, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal fenntartott uniós kapcsolatok megerősítését. A stratégia bevált és továbbra is érvényes.

Az EU javította diplomáciai jelenlétét a térségben, és egyre több magas szintű látogatásra kerül sor. Az EU üdvözli, hogy a közép-ázsiai országok még inkább el kívánják mélyíteni partnerségünket. Az EU készen áll a párbeszéd elmélyítésére és arra, hogy a 2007-ben meghatározott célok megvalósításában elért eredményekre építsen.

A stratégia egyetlen kiemelt területe sem veszít jelentőségéből, ezek a következők: emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás és demokratizálódás; ifjúság és oktatás; gazdasági fejlődés, kereskedelem és beruházás; energiaügy és közlekedés; a környezeti fenntarthatóság és a víz; a közös fenyegetések és kihívások elleni küzdelem.

A 2010. évi kirgiz válságra adott gyors uniós reakció, és a válság leküzdéséhez a politikai szerepvállaláson és a pénzügyi segítségnyújtáson keresztül nyújtott támogatás jó példa arra, hogy a hosszú távú fejlődés, a regionális együttműködés, a stabilitás és a béke biztosításának érdekében az EU pártatlan szerepet tölthet be a térségben.

Emellett a térség egyre több és újabb kihívásokkal néz szembe – gondoljunk elsősorban az afganisztáni fejleményekre –, és a biztonsággal kapcsolatos kérdések az EU-val fenntartott kapcsolatok előterébe kerültek. Közép-Ázsia és az EU célja közös: Afganisztán biztonságának és az egész térség jólétének az előmozdítása. A közép-ázsiai államok Afganisztánnal folytatott szoros együttműködése – a határokon átnyúló kereskedelem és az emberek közötti kapcsolatok ösztönzése mellett – a biztonság előmozdításának fontos eleme. Annak érdekében, hogy fokozzuk közös képességünket arra, hogy e kihívásokat leküzdhessük, az EU a biztonság terén folytatott együttműködés megerősítését javasolja, többek között a regionális politikai párbeszéd keretében megtartandó rendszeres magas szintű EU–Közép-Ázsia biztonsági párbeszéd révén.

Az EU a térségbeli megerősített jelenlétének köszönhetően képes lesz segíteni partnereinek és végrehajtani a hosszú távú béke és stabilitás előmozdítását célzó projekteket.

Azzal együtt, hogy a stratégia továbbra is érvényes, van tere annak is, hogy az EU célzottabb erőfeszítéseket tegyen a stratégiában meghatározott prioritások keretében. Közös célok és prioritások meghatározásával növelni lehetne ebben a stratégiai térségben az uniós tevékenységek és együttműködési erőfeszítések láthatóságát és hatását, és e tekintetben a Közép-Ázsiára vonatkozó stratégia eddigi megvalósítása során levont tanulságokra kell támaszkodni.

Közép-Ázsiával fenntartott kapcsolataiban az EU az elkövetkezendő években tevékenységét elsősorban az alábbi területekre fogja összpontosítani:

  • Az uniós tevékenységek megerősítése a térségben a kezdeményezések legfőbb területein (oktatás, jogállamiság, környezetvédelem és víz), többek között az újonnan létrehozott támogatási platformokon és a célzott segítségnyújtáson keresztül.

  • Az emberi jogok ellenőrzése, előmozdítása és védelme, valamint a bíróságok függetlensége, a jó kormányzás, a közösségek közötti kapcsolatok és a civil társadalom megerősödése érdekében nyújtott támogatás fokozása. Az emberi jogokról folytatott kétoldalú párbeszédek eredményorientált jellegének folyamatos fokozása a legjobb gyakorlatok figyelembevételével. A demokratikus reformoknak és a nemzeti demokratikus reformprogramok kidolgozásának az ösztönzése, illetve a végrehajtás támogatása az uniós tapasztalatok megosztásával.

  • A regionális együttműködés folyamatos előmozdítása és a térségbeli szomszédsági kapcsolatok folyamatos javítása, többek között adott esetben bizalomépítő intézkedések támogatása révén. A térségben a vízkészletek és a víz felhasználása miatti vitákból fakadó esetleges feszültségek csökkentéséhez nyújtott támogatás.

  • Az energiaügyi együttműködés megszilárdítása, az energiaellátás és a kiviteli útvonalak diverzifikálásának, valamint az energiapiacok integrálásának az előmozdítása. Megállapodás megkötése az EU, Azerbajdzsán és Türkmenisztán között a Kaszpi-tengeren áthaladó csővezeték projektjének jogi keretéről, ami nagyban előmozdítja a déli gázfolyosó megnyitását. Ezzel párhuzamosan a magánszféra bevonása az infrastruktúra kiépítésébe, a Kaszpi-tengeri regionális fejlesztési együttműködés kiszélesítése, valamint a közép-ázsiai partnerek részvételének további fokozása a kibővített INOGATE programban, az Energia Charta Egyezményben és a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezésben.

  • Az Afganisztánban és szomszédságában a regionális együttműködés támogatása érdekében kifejtett uniós tevékenységek megerősítése és megszilárdítása, szoros koordinációban a közép-ázsiai államokkal és a nemzetközi szereplőkkel, a biztonság és a fejlődés előmozdítása céljából Afganisztán és szomszédai között, illetve a térségben általában.

  • A közös érdekű biztonsági kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd és együttműködés megerősítése, különösen a rendszeresen megtartandó EU–Közép-Ázsia magas szintű biztonsági párbeszéd regionális formájának kialakítása révén. A terrorizmus elleni küzdelemre irányuló együttműködés megerősítése, többek között a terrorizmus elleni globális ENSZ-stratégia végrehajtását célzó közös cselekvési terv közép-ázsiai végrehajtásához nyújtott támogatás révén.

  • A határigazgatás, a migráció és a menekültügy kérdésében, illetve a szervezett bűnözés – így a kábítószer- és az emberkereskedelem – elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítése.

  • Kazahsztán ösztönzése arra, hogy tegye meg a gyors WTO-csatlakozáshoz szükséges végső lépéseket; Tádzsikisztán csatlakozási erőfeszítéseinek támogatása, valamint együttműködés Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal csatlakozási tárgyalásaik és kérelmeik előmozdítása érdekében.

  • A gazdasági diverzifikációnak, az inkluzív növekedésnek, a szegénység felszámolását célzó fenntartható regionális fejlesztési politikáknak, az üzleti szolgáltatásoknak és a kkv-k fejlesztésének az előmozdítása; az együttműködés fokozása gazdasági kapcsolataink megerősítése érdekében.

  • A közép-ázsiai uniós küldöttségek hálózatának megszilárdítása új küldöttség mihamarabbi megnyitásával Türkmenisztánban; az uniós küldöttségek és a tagállami nagykövetségek közötti együttműködés megerősítése.

Az ezen áttekintésben javasolt fellépések végrehajtásával az EU célja az, hogy kétoldalú és regionális szinten megerősítse a Kazahsztánnal, a Kirgiz Köztársasággal, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal folytatott politikai párbeszédét és együttműködését, hogy az elkövetkező években a közös biztonsági kihívások kezelésére törekedjen, illetve hogy a politikai, a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatoknak és reformoknak új lendületet adjon.

Az EU elkötelezett amellett, hogy szakpolitikai célkitűzéseit Közép-Ázsiában továbbra is a térségben tevékenykedő nemzetközi szereplőkkel, illetve nemzetközi és regionális szervezetekkel – így nemzetközi pénzügyi intézményekkel – együttműködésben mozdítsa elő.

A Tanács köszönetet mond Pierre Morelnek, aki hat éven át az EU különleges képviselőjeként kiváló munkát végzett a Közép-Ázsia támogatását célzó uniós szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása terén.

Az EU üdvözölte Patricia Flor, az Európai Unió új közép-ázsiai különleges képviselője kinevezését.”.

A Moldovai Köztársasággal fennálló kapcsolatok

A Tanács jóváhagyta az EU–Moldova Együttműködési Tanács 2012. június 26-án Brüsszelben tartandó tizennegyedik ülésén képviselendő uniós álláspontot.

Kongói Demokratikus Köztársaság

A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kialakult helyzetről:

1. „Az Európai Unió (EU) aggodalommal figyeli a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részében fennálló biztonsági és humanitárius helyzet romlását. Az EU elítéli a lázongásokat és a harcok kiújulását Észak-Kivu tartományban. Felszólítja a térség minden országát, hogy aktívan működjön együtt a kongói hatóságokkal az „M23” nevet viselő, illetve minden egyéb fegyveres csoport demobilizálása céljából. Az Uniót nyugtalansággal töltik el azok az információk, amelyeket a közelmúltban kapott a lázadók külső támogatásáról, ami ellentétes az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának szankciórendszerével. Kéri, hogy ezeket az információkat alaposan vizsgálják ki.

2. Az EU felkéri a térségbeli partnereket, különösen a KDK-t és Ruandát, hogy folytassák a párbeszédet annak érdekében, hogy mielőbb véget lehessen vetni az erőszaknak, és tartós politikai megoldás születhessen.

3. Az EU felszólít minden érintett szereplőt, a fegyveres csoportokat is beleértve, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a lakosság védelme érdekében, és tegyék lehetővé a humanitárius segítség bejutását a térségbe.

4. Az EU ismételten hangot ad azon felhívásának is, hogy a súlyos erőszakos cselekmények elkövetéséért felelős minden személyt állítsanak bíróság elé.

5. Az EU ösztönzi a MONUSCO-t, hogy folytassa a megbízatásához kapcsolódó stabilizációs erőfeszítéseit, különösen ami a polgári lakosság védelmét illeti. Ismételten hangsúlyozza, hogy elkötelezett a térség stabilitásának, biztonságának és fejlődésének előmozdítása mellett, többek között az európai eszközök felhasználásával a biztonsági ágazat reformjának kulcsfontosságú területén végzett munka révén.”.

Európai szomszédságpolitika

A Tanács következtetéseket fogadott el az európai szomszédságpolitikai csomagról, melyekben áttekintette az e területtel kapcsolatos több politikai eszköz tekintetében elért eredményeket. Az említett eszközök közé tartozik az Unió és a keleti szomszédai (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna) közötti keleti partnerség, valamint a dél-mediterrán térség országaival a partnerség a demokráciáért és a közös jólétért, illetve az Unió a Mediterrán Térségért.

A következtetések szövege:

„A Tanács, újólag megerősítve az európai szomszédságpolitika stratégiai jelentőségét és emlékeztetve a 2011. június 20-i, az európai szomszédságpolitikáról szóló tanácsi következtetésekre, üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság május 15-i közös közleményét, amely beszámol az új európai szomszédságpolitika megvalósításában elért jelentős előrehaladásról. A Tanács üdvözli a dél-mediterrán országokkal a »Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért« kezdeményezés előbbre vitelében elért eredményeket, és várakozással tekint a közös közleményt kísérő ütemtervnek a partnerekkel folytatott párbeszédben és együttműködésben való végrehajtása elé, azt a célt is szolgálva, hogy szinergiák jöjjenek létre az Unióval a mediterrán és más regionális kezdeményezésekhez. Üdvözli továbbá a keleti partnerség végrehajtása terén elért jó eredményeket, valamint a főképviselő és a Bizottság közös közleményét, amelyben a kétoldalú és többoldalú munkára vonatkozó ütemtervet javasolnak a 2013. évi őszi csúcstalálkozóra tekintettel. A Tanács várakozással tekint az ütemtervnek a keleti partnerség soron következő miniszteri találkozója általi elfogadása és azt követő végrehajtása elé.”.

Az Új-Zélanddal fennálló kapcsolatok

A Tanács felhatalmazta a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti keretmegállapodás megkötésére irányuló tárgyalások lefolytatására. Ezzel egyidejűleg a tárgyalási irányelveket is elfogadta.

Az uniós szankciókra vonatkozó iránymutatások

A Tanács felülvizsgálta az EU közös kül- és biztonságpolitikájának keretein belül elrendelt korlátozó intézkedések végrehajtására és értékelésére vonatkozó iránymutatásokat.

Afganisztán – korlátozó intézkedések

A Tanács az afganisztáni helyzetre tekintettel hozott uniós korlátozó intézkedéseket hozzáigazította az ENSZ szintjén hozott szankciók módosításaihoz. A szóban forgó módosítások nem egészítik ki új személyekkel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékét, csak aktualizálják a szankciókkal sújtott személyekkel kapcsolatos információkat.

Az EU különleges képviselői

A Tanács Patricia Flort nevezte ki az EU új közép-ázsiai különleges képviselőjévé. További részletek a 11613/12 sajtóközleményben olvashatók.

A Tanács továbbá több uniós különleges képviselő (EUKK) megbízatását meghosszabbította 2013. június 30-ig, és a hozzájuk rendelt költségvetésről is megállapodott. A szóban forgó különleges képviselők:

  • Rosalind Marsden, az Európai Unió szudáni és dél-szudáni különleges képviselője,

  • Philippe Lefort, az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője,

  • Bernardino León, az Európai Unió dél-mediterrán térségért felelős különleges képviselője,

  • Alexander Rondos, az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselője, valamint

  • Vygaudas Usackas, az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője.

Ezen túlmenően a Tanács új költségvetést fogadott el Peter Sørensen, az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselője számára, akinek a megbízatása 2015. június 30-ig szól. A bosznia-hercegovinai EUKK költségvetése a 2012. július 1. és 2013. június 30. közötti időszakban 5,25 millió EUR összegben került megállapításra.

Társulási megállapodás Közép-Amerikával

A Tanács engedélyezte az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika – nevezetesen a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság, valamint a Panamai Köztársaság – közötti társulási megállapodásnak (16396/11) az Unió nevében történő aláírását.

Uniós intézkedések az emberi jogok és a demokrácia előmozdításáért a világban

A Tanács jóváhagyta „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban: jelentés a 2011. évi uniós intézkedésekről” című dokumentumot (9238/12).

Fegyverkereskedelmi szerződés

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

  • „A Tanács határozottan kifejezi, hogy mélyen elkötelezett a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások sikere iránt. Ez az új, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi normákat fog megállapítani a hagyományos fegyverek törvényes kereskedelmének szabályozására. A Tanács úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződésnek köszönhetően a fegyverek kereskedelme a jelenleginél felelősségteljesebb és átláthatóbb lesz, ennélfogva a szerződés képes hozzájárulni a béke és a biztonság, a regionális stabilitás, valamint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés megerősítéséhez.

  • A Tanács várakozással tekint az elé, hogy hozzájárulhasson a 2012. július 2. és 27. között New Yorkban tartandó ENSZ-konferencia sikeréhez. Üdvözli a konferencia előkészítő bizottsága által elért eredményeket, valamint azt, hogy konkrét és átfogó ajánlások készültek, amint arról a bizottság elnökének 2011. július 14-i dokumentumtervezete is tanúskodik.

  • A Tanács minden tőle telhetőt megtesz annak szavatolására, hogy az ENSZ-konferencia robusztus és erőteljes fegyverkereskedelmi szerződést fogadjon el, olyat, amely valamennyi ENSZ-tagállamra érvényes lesz, ezért egyetemesnek tekinthető. Ennek érdekében minden ENSZ-tagállamot felszólít, hogy teljes mértékben vegye ki részét a szerződésről folyó tárgyalásokból és járuljon hozzá a folyamat sikeres kimeneteléhez.

  • A Tanács határozottan támogat egy olyan fegyverkereskedelmi szerződést, melynek hatálya a hagyományos katonai fegyverek és rendszerek valamennyi formájára kiterjed, ideértve a kézi- és könnyűfegyvereket, lőszereket, a kapcsolódó technológiát, valamint a tűzfegyverdarabokat és -alkotóelemeket is. A szerződésnek meg kell követelnie a hatálya alá eső hagyományos fegyverek transzferének és közvetítésének ellenőrzését. A transzferek különféle típusaira különböző felügyeleti rendelkezéseket kell kidolgozni.

  • A Tanács olyan fegyverkereskedelmi szerződést sürget, mely egyértelmű és határozott paramétereket rögzít a fegyverkivitel és -közvetítés értékelésére vonatkozóan. A határozott paraméterek különösen fontosak annak biztosítására, hogy a fegyverek transzferjére ne kerüljön sor olyan esetekben, amikor nagymértékben fennáll annak kockázata, hogy azokat az emberi jogok vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértésére kívánják felhasználni.

  • A Tanács hangsúlyozza, hogy a transzferellenőrzések fegyverkereskedelmi szerződéssel összhangban való végrehajtásának nemzeti hatáskörbe kell tartoznia. A részes feleknek olyan jogi és adminisztratív rendszert kell kialakítaniuk, amely garantálja, hogy a felek a szerződés által előírt módon gyakorolni tudják a fegyverkereskedelmi szerződés hatálya alá tartozó tételek transzferjének felügyeletét. A részes feleknek emellett arról is gondoskodniuk kell, hogy hatékonyan tiltsák nemzeti ellenőrző rendszereik megsértését, és azt szükség esetén megfelelőképp szankcionálják.

  • A Tanács továbbra is úgy véli, hogy a globális fegyverkereskedelem felelősségteljesebbé tétele érdekében a szerződésnek hiteles és hatékony rendelkezéseket kell tartalmaznia az átláthatóságra vonatkozóan. A részes feleknek a szerződés értelmében kellően részletezett jelentést kell küldeniük az engedélyezett fegyvertranszferekről.

  • A Tanács teljes mértékben elismeri, hogy a szerződés maradéktalan végrehajtásának előmozdításához segítséget kell nyújtani. Emlékeztet az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetével együttműködésben végrehajtott 2010/336/KKBP, valamint 2009/42/KKBP határozatra, melyek célja a fegyverkereskedelmi szerződéssel összefüggő tárgyalásnak, továbbá a szerződés jövőbeli végrehajtásának támogatása volt. Kijelenti, hogy szükség szerint kész a továbbiakban is hozzájárulni azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyeket az ENSZ-tagállamok a fegyverkereskedelmi szerződés elfogadását követően annak maradéktalan megvalósítása érdekében tesznek.”.

A Tanács ezzel egyidejűleg a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási irányelveket is elfogadta.

Külső pénzügyi eszközök

A Tanács részleges általános megközelítést fogadott el a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret szerinti, külkapcsolati célokra szánt nyolc uniós pénzügyi eszközt magában foglaló csomagra vonatkozóan.

A szóban forgó eszközök:

  • Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II),

  • Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz,

  • a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz,

  • Stabilitási eszköz,

  • a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszköze,

  • Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz,

  • Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz, valamint

  • az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokról szóló tanácsi határozat.

A Tanács ezzel egyidejűleg részleges általános megközelítést fogadott el az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására irányadó módosított közös szabályokra és eljárásokra vonatkozóan.

KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA

Részvételi keretmegállapodás a Moldovai Köztársasággal

A Tanács felhatalmazást adott az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a Moldovai Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló megállapodásról a Moldovai Köztársasággal folytatandó tárgyalások megkezdésére.

Az Európai Unió rafahi határellenőrzést segítő missziója

A Tanács 2013. június 30-ig meghosszabbította a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EU BAM Rafah)1 megbízatását, továbbá a misszióval kapcsolatosan az említett időszakban felmerülő kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszegről is megállapodott.

Az EU BAM Rafah célja, hogy a rafahi határátkelőhelyen jelen lévő harmadik félként – az Unió intézményfejlesztési erőfeszítéseivel összhangban – hozzájáruljon a rafahi határátkelőhely megnyitásához, valamint az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti bizalomépítéshez.

Az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója

A Tanács 2013. június 30-ig meghosszabbította az EU palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS)2 megbízatását, továbbá a misszióval kapcsolatosan a 2013. június 30-ig tartó időszakban felmerülő kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszegről is megállapodott.

A misszió célja a legjobb nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, fenntartható és hatékony, palesztin irányítással működő rendőrségi struktúrák kialakításához való hozzájárulás, az Európai Unió intézményépítő programjaival, valamint a biztonsági ágazat tágabb összefüggésében – többek között a büntető igazságszolgáltatás reformja kapcsán – tett egyéb nemzetközi erőfeszítésekkel összhangban.

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

A terrorcselekményekkel kapcsolatba hozható személyek uniós listájának felülvizsgálata

A Tanács elfogadta:

  • a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont3 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről szóló határozatot, valamint

  • a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet1 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló rendeletet.

Ezen túlmenően a Tanács megerősítette azon indokolások elfogadását, amelyek arról szolgálnak információval, hogy az érintett személyek, csoportok és szervezetek miért szerepelnek továbbra is az adott listákon, valamint jóváhagyta a szóban forgó személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek megküldendő értesítő leveleket. Az értesítés közzétételre kerül a Hivatalos Lapban.

A 2001/931/KKBP közös álláspont és a 2580/2001/EK rendelet értelmében a Tanácsnak rendszeres időközönként és legalább évente kétszer felül kell vizsgálnia a közös álláspont és a rendelet listáján szereplő személyek, csoportok és szervezetek nevét annak biztosítása érdekében, hogy csak indokolt esetben maradjanak a listán.

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

Az EGT-megállapodás XIII. mellékletének (Közlekedés) módosítása

A Tanács határozatot fogadott el az Európai Unió által az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIII. mellékletének (Közlekedés) módosítása vonatkozásában képviselendő álláspontról (9393/2/12).

Az EGT-megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosítása

A Tanács határozatot fogadott el az Európai Uniónak az EGT Vegyes Bizottságban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításával kapcsolatosan képviselendő álláspontjáról.

E határozat célja, hogy az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó új uniós vívmányokat, valamint a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásait beemelje az EGT-megállapodásba.

ÍRÁSBELI ELJÁRÁSSAL ELFOGADOTT HATÁROZATOK

Szíria – korlátozó intézkedések

A Tanács június 20-án írásbeli eljárás útján határozatot fogadott el a Szíriával szembeni uniós fegyverembargó hatályának pontosításáról.

1 :

A 2005/889/KKBP együttes fellépés, HL L 327., 2005.12.14., 28. o.

2 :

A 2010/784/KKBP határozat (HL L 335., 2010.12.18., 60. o.) által módosított 2005/797/KKBP együttes fellépés (HL L 300., 2005.11.17., 65. o.).

3 :

HL L 344., 2001.12.28., 93. o., magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.

1 :

HL L 344., 2001.12.28., 93. o., magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.


Side Bar