Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Jegyzőkönyv Írországról és Észak-Írországról

Brüsszel, 2018. november 14.

Kérdések és válaszok

Mit fogadtak el Írország és Észak-Írország vonatkozásában?

Az EU és az Egyesült Királyság főtárgyalói teljes mértékben megállapodtak az Írországra és Észak-Írországra vonatkozó jegyzőkönyv feltételeiről.

A jegyzőkönyv tartalmazza az úgynevezett „tartalékmegoldásra” vonatkozó valamennyi rendelkezést, amelynek célja annak elkerülése, hogy Írország és Észak-Írország között ellenőrzött határ alakuljon ki. E jegyzőkönyv a kilépésről rendelkező megállapodás részét képezi, valamint akkor és addig kell alkalmazni, ha és ameddig azt egy későbbi megállapodás teljes egészében vagy részben hatályon kívül nem helyezi. Mind az EU, mind az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszenek arra, hogy 2020. július 1-je előtt ilyen megállapodást kössenek és megerősítsék azt.

A jegyzőkönyv részeként az átmeneti időszak végétől egységes vámterület jön létre az Unió és az Egyesült Királyság között addig, amíg a jövőbeli kapcsolat nem válik alkalmazandóvá. Észak-Írország így továbbra is ugyanazon vámterület részét képezi, mint az Egyesült Királyság többi része, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közötti vámok, kvóták vagy a származási szabályok ellenőrzése nélkül[1].

A jegyzőkönyv az Egyesült Királyság azon kötelezettségvállalását is rögzíti, hogy nem csökkennek a 1998-ben létrejött nagypénteki vagy belfasti megállapodásban foglalt jogok, és rendelkezik az Írország és az Egyesült Királyság közötti közös utazási területre vonatkozó megállapodás folytatásáról. Biztosítja a folyamatos észak-déli együttműködés szükséges feltételeinek fenntartását, és megőrzi az Ír-szigeten kialakított egységes villamosenergia-piacot.

Ez a megállapodás teljes mértékben figyelembe veszi az Ír-szigetre jellemző egyedi körülményeket. Ez jelenti a biztosítékot arra, hogy semmilyen körülmények között se jöjjön létre ellenőrzött határ Írország és Észak-Írország között, valamint védelmet nyújt a 1998-ben létrejött nagypénteki vagy belfasti megállapodás valamennyi dimenziója, az észak-déli együttműködés és az Ír-sziget gazdasági egysége számára.

 

Hogyan fog működni a tartalékmegoldás?

Amennyiben az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodás 2020. december 31-ig nem válik alkalmazandóvá, az EU és az Egyesült Királyság megállapodtak abban, hogy egy tartalékmegoldást alkalmaznak, amíg létre nem jön egy későbbi megállapodás.

Másik lehetőségként az Egyesült Királyság 2020. július 1-je előtt kérheti az átmeneti időszak meghosszabbítását. A kérelmet a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikke alapján kell elbírálni, és ezért azt a vegyes bizottságnak el kell fogadnia.

A „tartalékmegoldást” alkalmazó forgatókönyvben ez a gyakorlatban a következőket jelentené:

  • Egységes vámterület jön létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Ez elkerülhetővé teszi az EU és az Egyesült Királyság között a származási szabályokkal kapcsolatos vámok, kvóták vagy ellenőrzések szükségességét.
  • Az EU és az Egyesült Királyság olyan intézkedéscsomag tekintetében is megállapodásra jutott, amely egyenlő versenyfeltételeket biztosít az EU és az Egyesült Királyság között.
  • Az Uniós Vámkódex (a továbbiakban: vámkódex) – amely többek között meghatározza a termékek Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátására vonatkozó rendelkezéseket – továbbra is alkalmazandó Észak-Írországban. Ez biztosítani fogja, hogy az észak-írországi vállalkozások ne szembesüljenek korlátozásokkal, amikor termékeket hoznak forgalomba az uniós egységes piacon.
  • Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság továbbra is igazodik az EU egységes piacához kapcsolódó és az ellenőrzött határok elkerüléséhez nélkülözhetetlen szabályokhoz: az árukkal kapcsolatos szabványokra vonatkozó jogszabályok; az állategészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó egészségügyi szabályok (SPS); a mezőgazdasági termelésre/marketingre vonatkozó szabályok, és az állami támogatásra vonatkozó szabályok.

 

Miért van szükség tartalékmegoldásra?

Az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kilép az egységes piacból és a vámunióból. Mind az EU, mind az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt az Írország és Észak-Írország közötti ellenőrzött határ kialakulásának elkerülése mellett, és ezt mindkét fél elsősorban egy jövőbeli megállapodás révén kívánja megoldani.

Az Egyesült Királyság arra is kötelezettséget vállalt, hogy tiszteletben tartja az EU egységes piacának és vámuniójának integritását, valamint Írország ezeken belül elfoglalt helyét.

Tekintettel arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokra csak az átmeneti időszak alatt kerül sor, az EU és az Egyesült Királyság megállapodtak abban, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásba belefoglaljanak egy jogilag működőképes tartalékmegoldást, amely biztosítja, hogy semmilyen körülmények között se jöjjön létre ismét ellenőrzött határ Írország és Észak-Írország között. Ezt a 2017. decemberi közös jelentésben fogadták el, és mindezt Theresa May miniszterelnök a 2018 márciusában Tusk elnökhöz intézett levelében megismételte, és így az Egyesült Királyság kormánya kötelezettséget vállalt arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás magában foglal egy jogilag működőképes tartalékmegoldást.

 

Mennyi ideig alkalmazandó a tartalékmegoldás?

A jegyzőkönyvnek nem az a célja, hogy állandó kapcsolatot határozzon meg az Unió és az Egyesült Királyság között. Az EU és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszenek arra, hogy 2020. július 1-je előtt olyan megállapodást kössenek és erősítsenek meg, amely részben vagy egészben a jegyzőkönyvben foglalt tartalékmegoldás helyébe lép.

 

Rendelkeztek-e valamilyen felülvizsgálati mechanizmusról? Kérheti-e az EU vagy az Egyesült Királyság a tartalékmegoldás része vagy egésze alkalmazásának megszüntetését?

Ha az átmeneti időszakot követően bármikor az EU vagy az Egyesült Királyság úgy ítéli meg, hogy e jegyzőkönyv részben vagy egészében szükségtelenné vált, erről indoklással ellátva értesítheti a másik felet. A [kilépésről rendelkező megállapodás 164. cikkével létrehozott] vegyes bizottság megfontolja az értesítést, és az 1998-ban aláírt nagypénteki (belfasti) megállapodás által létrehozott intézményektől véleményt kérhet. A vegyes bizottságban folytatott megbeszéléseket követően az EU és az Egyesült Királyság közösen határozhatnak úgy, hogy a jegyzőkönyv részben vagy egészében már nem szükséges céljai eléréséhez.

 

Mi az „egységes vámterület”?

Az EU és az Egyesült Királyság a mai napon megállapodtak abban, hogy – az átmeneti időszak végétől kezdődően addig, amíg egy későbbi megállapodás nem válik alkalmazandóvá – egységes vámterület jön létre az EU és az Egyesült Királyság között. Ez az egységes vámterület magában foglalja az Uniónak (a 952/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott) vámterületét, és az Egyesült Királyság vámterületét.

Ez a következőket jelenti:

  • az Egyesült Királyság összehangolja a vámterületére alkalmazandó vámtarifáit és szabályait az Unió külső vámtarifáival és származási szabályaival;
  • ezért az EU és az Egyesült Királyság között nem lesznek vámok, kvóták vagy a származási szabályok ellenőrzése, a halászati és akvakultúra-termékek kivételével;
  • mind az EU, mind pedig az Egyesült Királyság számos, egyenlő versenyfeltételeket biztosító intézkedésről állapodott meg;
  • az Egyesült Királyság az egységes vámterület működéséhez szükséges mértékben összehangolja kereskedelmi politikáját az EU közös kereskedelempolitikájával. Az Egyesült Királyság semmilyen körülmények között nem alkalmazhat a vámterületére olyan vámtarifát, amely alacsonyabb, mint a bármely harmadik országból behozott árura vonatkozó Közös Vámtarifa, sem eltérő származási szabályokat.
  • Az Unió piacvédelmi politikáját és általános preferenciarendszerét az egységes vámterület mindkét részére alkalmazza; konzultál az Egyesült Királysággal azon intézkedésekről vagy fellépésekről, amelyek meghozását tervezi.

 

Milyen egyenlő versenyfeltételeket biztosító intézkedéseket fogadtak el?

Az Egyesült Királyság elkötelezett az EU és az Egyesült Királyság közötti nyílt és tisztességes versenyen alapuló egyenlő versenyfeltételek mellett, tekintettel az egységes vámterület létrehozására, amelyben az EU és az Egyesült Királyság között nincsenek vámok, kvóták vagy a származási szabályok ellenőrzése. Az Egyesült Királyság és az EU gazdasági összekapcsoltsága, valamint az Egyesült Királyság EU-hoz való földrajzi közelsége kulcsfontosságú elemek, amelyeket figyelembe kell venni az egységes vámterületen folyó nyílt és tisztességes verseny megfelelő működésének szabályozásakor.

A jegyzőkönyv nemzetközi és uniós szabványokon alapuló anyagi jogszabályokat tesz kötelezővé az Egyesült Királyság számára. A versenyszabályok mellett alapját képezi a nemzetközi és uniós szabványok szerinti védelem jelenlegi szintjeitől való visszalépés tilalmának elve is.

 

Állami támogatás

Az Egyesült Királyság elkötelezte magát amellett, hogy az uniós állami támogatási szabályokat oly módon alkalmazza, amely dinamikusan igazodik az uniós szabályok fejlődéséhez.

Az Egyesült Királyság által nyújtott olyan támogatás esetében, amely érinti az Észak-Írország és az EU közötti kereskedelmet, a Bizottság a tartalékmegoldás részeként továbbra is közvetlenül érvényesíti az állami támogatási szabályokat. Az Európai Unió Bírósága továbbra is illetékes e tekintetben.

Az Egyesült Királyság által nyújtott, kizárólag az Egyesült Királyság többi része és az EU közötti kereskedelmi forgalmat érintő állami támogatás esetében az Egyesült Királyság független végrehajtó hatóságot hoz létre, amely szorosan együttműködik majd a Bizottsággal. Az Egyesült Királyság bíróságai felügyelik a független végrehajtó hatóságot. A Bizottság keresetet indíthat az egyesült királysági bíróságok előtt, és jogosult az érintett ügyekben beavatkozni.

A kilépésről rendelkező megállapodás szoros együttműködést biztosít az Unió és az Egyesült Királyság között. Az Egyesült Királyság állami támogatásért felelős hatósága rendszeresen konzultál a Bizottsággal. A vegyes bizottság mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy megvitassák az érdeklődésre számot tartó kérdéseket és közösen elfogadható megoldásokat keressenek a nézeteltérésekre. Amennyiben nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találni, a megoldatlan konfliktusok esetére ideiglenes intézkedéseket és egy választottbírósági rendszert irányoznak elő.

 

Versenypolitika

Az Unió és az Egyesült Királyság elismeri, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és a vállalkozások közötti összefonódások torzíthatják a piacok működését, és gyengíthetik a kereskedelemből származó előnyöket.

Ennek fényében az EU és az Egyesült Királyság egyetért abban, hogy a vállalkozások közötti bizonyos megállapodásokat, a vállalkozások erőfölénnyel való visszaélését és a vállalkozások bizonyos összefonódásait tiltani kell, amennyiben azok érintik az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet.

Az EU és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy saját versenyjoguk hatékonyan érvényre juttassa az elfogadott szabályokat. Konkrétabban az Egyesült Királyság kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy közigazgatási és bírósági eljárások álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a versenyjogi szabályok megsértése elleni hatékony és időszerű fellépést, és biztosítsák a hatékony jogorvoslatot. Amennyiben viták merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság eleget tesz-e ezeknek a kötelezettségvállalásoknak, a vitarendezés választottbírósági eljárás útján áll rendelkezésre.

 

Adórendszer

Az Egyesült Királyság elkötelezte magát a jó adóügyi kormányzás elveinek végrehajtása mellett, amint arról a Tanács a közelmúltban megállapodott. Ezek közé tartoznak az átláthatóság és információcsere általános normái, a méltányos adóztatás, és az OECD-nek az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni fellépést célzó előírásai. Továbbra is alkalmazza az adózás területére vonatkozó információcseréről, az adókikerülés elleni szabályokról és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások országonkénti jelentéstételéről szóló uniós irányelveket átültető nemzeti jogszabályait. Az Egyesült Királyság megerősíti továbbá elkötelezettségét a káros adóintézkedések visszaszorítása mellett az EU magatartási kódexében meghatározottak szerint.

E kötelezettségvállalás végrehajtásával a vegyes bizottság foglalkozik majd.

 

Környezetvédelem

Az EU és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt a környezetvédelem jelenlegi szintjének fenntartása mellett. Mindkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy nem csökkenti a meglévő uniós környezetvédelmi normákat olyan kulcsfontosságú területeken, mint az ipari kibocsátások, a levegőminőségre vonatkozó célok, a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a környezeti hatásvizsgálatok. Az Egyesült Királyság betartja a fő környezetvédelmi elveket, például a „szennyező fizet” elvet, valamint az elővigyázatosság elvét. A vegyes bizottság továbbá – a meglévő uniós szabványok alapján – konkrét minimális kötelezettségvállalásokat fog meghatározni olyan kérdésekben, mint a szennyezés, a tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok kéntartalma, valamint az ipari kibocsátásokat szabályozó, elérhető legjobb technikák alkalmazása.

Az EU és az Egyesült Királyság megállapodtak abban is, hogy megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy teljesítsék az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi megállapodások, többek között a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásaikat. Végezetül az Egyesült Királyság olyan szén-dioxid-árazási rendszert fog alkalmazni, amely legalább olyan hatékony, mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek uniós kereskedelmi rendszere.

Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy saját jogszabályaiban, rendeleteiben és gyakorlatában biztosítja az ilyen közös normák hatékony végrehajtását, és létrehoz egy új, független szervet, amelynek feladata e kötelezettségvállalások nyomon követése, felügyelete, végrehajtása és az ezzel kapcsolatos jelentéstétel. Az új független hatóságnak lehetősége lesz arra, hogy panaszokat fogadjon, saját kezdeményezésű vizsgálatokat végezzen, és belföldi bírósági eljárás keretében keresetet indítson a helyzet orvoslására. Ebben az összefüggésben az Egyesült Királyság elkötelezte magát a hatékony közigazgatási és bírósági eljárások mellett, amelyek biztosítják a hatóságok és a polgárok hatékony jogorvoslathoz való jogát, és olyan szankciókat írnak elő, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek, továbbá elrettentő hatással bírnak.

 

Munkaügy és szociális védelem

A jelenlegi szint alá csökkenés tilalmára vonatkozó rendelkezés a munkaügyi és szociális védelmi normákra is vonatkozik. Az EU és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy az uniós jog végrehajtása és a ratifikált nemzetközi egyezmények – például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei és az Európa Tanács Európai Szociális Chartája – következtében nem csökkenti a törvények, rendeletek és gyakorlatok által biztosított egységes védelmi szintet.

Ez magában foglalja az alapvető munkahelyi jogokkal – például a megkülönböztetésmentességgel és egyenlő bérezéssel, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, a tisztességes munkakörülményekkel és a foglalkoztatási normákkal, valamint a vállalkozások szerkezetátalakításával kapcsolatos szociális jogokkal – kapcsolatos rendelkezéseket.

Az Egyesült Királyság a meglévő belföldi hatóságokon és a munkaügyi ellenőrzések hatékony rendszerén keresztül biztosítja a hatékony végrehajtást. Az Egyesült Királyság a hatékony közigazgatási és bírósági eljárások mellett is elkötelezte magát.

 

Hogyan érvényesítik ezeket az egyenlő versenyfeltételeket biztosító intézkedéseket?

Az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályok érvényesítését a fentiekben körvonalaztuk.

A szociális és környezetvédelem szintjének fenntartása a vegyes bizottság keretein belüli vitarendezés tárgyát képezi. A közös normák Egyesült Királyság általi ellenőrzésének és végrehajtásának hatékonyságával kapcsolatos viták ezen túlmenően választottbírói testület elé terjeszthetők.

Az adózás terén az Egyesült Királyság által a megállapodás hatálya alá tartozó uniós adóügyi irányelveket átültető nemzeti jogszabályok alkalmazása tekintetében elkövetett jogsértés – szankciók lehetőségét is tartalmazó – bírósági vitarendezés hatálya alá tartozik.

Az Unió akár a megállapodás, akár az uniós jog alapján, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban egyoldalú intézkedéseket fogadhat el. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a kötelezettségek ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét a választottbírósági határozatoknak, biztosítékoknak vagy kiegyensúlyozó intézkedésnek való meg nem felelés esetén (súlyos és tartósan fennálló gazdasági nehézségek esetén), a nem együttműködő joghatóság adózási célokból történő jegyzékbe vételét, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal (GATT) összhangban hozott egészségügyi és környezetvédelmi intézkedéseket.

 

Hogyan rendelkezhet a kilépésről rendelkező megállapodás az egész Egyesült Királyságra kiterjedő vámunióról? Mindez nem a jövőbeli kapcsolat része?

A kilépésről rendelkező megállapodás az 50. cikk értelmében mérsékelheti vagy fokozatosan megszüntetheti a meglévő helyzeteket, illetve átmenetet biztosíthat a jövőbeli kapcsolatok felé.

Ez azt jelenti, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás tartalmazhat a jövőbeli kapcsolatrendszer alapját képező elemeket. A jegyzőkönyvet ezért csak ideiglenesen alkalmazzák, ha és ameddig nem születik megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között.

 

Észak-Írország az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámterületen lesz?

Nem. Észak-Írország ugyanazon vámterület részét képezi majd, mint az Egyesült Királyság többi része, amely egységes vámterületet képez az EU-val.

Mindazonáltal a tartalékmegoldás szerint és az ellenőrzött határ elkerülése érdekében az észak-írországi vállalkozások korlátozás nélkül hozhatják forgalomba termékeiket az Unió belső piacán. Az Észak-Írországon kívülről érkező áruk belső piaci forgalomba hozatalához az Uniós Vámkódexben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

 

Az egységes vámterület részét képezi-e a halászat?

A halászatról szóló megállapodásokat az átfogó jövőbeli partnerség részeként tárgyalják majd meg. Az EU és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszenek arra, hogy 2020. július 1-je előtt megkössék és megerősítsék a halászatra és akvakultúrára vonatkozó megállapodást. Az Unió és az Egyesült Királyság közötti, a vizekhez és halászati lehetőségekhez való hozzáférésről szóló megállapodás elengedhetetlen feltétele annak, hogy ezen egységes vámterület kiterjedjen a halászati és akvakultúra-termékekre. Közös célkitűzésünk, hogy biztosítsuk a halászat mértékének fenntarthatóságát és előmozdítsuk az erőforrások védelmét.

 

Észak-Írország ezt követően is igazodik-e az EU szabályaihoz és rendeleteihez? Észak-Írországnak alkalmaznia kell-e az uniós vámkódexet?

Annak érdekében, hogy ne jöjjön létre ellenőrzött határ az Ír-szigeten és az észak-írországi vállalkozások korlátozás nélkül hozhassanak forgalomba termékeket az EU egységes piacán, az Egyesült Királyságnak Észak-Írország tekintetében speciális szabályozási harmonizációt kell fenntartania az EU-val, ahogy arról az EU és az Egyesült Királyság 2017. decemberi közös jelentésében megállapodás született.

Ez azt jelenti, hogy Észak-Írország továbbra is követi az ellenőrzött határ elkerüléséhez elengedhetetlen uniós szabályokat, amelyek a következők:

  • a héával és a jövedéki adóval kapcsolatos jogszabályok az áruk tekintetében
  • az árukkal kapcsolatos szabványokra vonatkozó jogszabályok
  • az állategészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó egészségügyi szabályok
  • a mezőgazdasági termelésre/marketingre vonatkozó szabályok
  • valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok.

A fentiekben kifejtetteknek megfelelően az Uniós Vámkódex Észak-Írországban továbbra is alkalmazandó az EU és az Egyesült Királyság közötti egységes vámterület általános összefüggésében.

 

Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság héaövezetéhez tartozik majd?

Igen, Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság héaövezetének része marad, és az Egyesült Királyság adó- és vámhatósága (HMRC) továbbra is felelős a héa működéséért és beszedéséért, valamint a héamértékeknek az Egyesült Királyság területén való meghatározásáért, összhangban a héairányelvvel. Az Egyesült Királyság kifejezetten biztosítja, hogy egyetlen vállalkozás se legyen köteles előre fizetni a héát az áruk Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruszállítása során, és hogy a héa elszámolása továbbra is a halasztott elszámolás és héabevallások benyújtása révén valósulhasson meg.

Annak érdekében azonban, hogy Észak-Írország továbbra is képes legyen működtetni az EU héainformációcsere-rendszerét (VIES), és adatokat tudjon megosztani Írországgal, Észak-Írországnak továbbra is igazodnia kell az uniós héaszabályokhoz, de csak az áruk tekintetében.

 

Kell-e majd ellenőrzéseket végezni Észak-Írország és Írország között?

Az Észak-Írország és Írország közötti határ átlépésekor nem lesz szükség sem az áruk, sem a személyek ellenőrzésére. Nem lesz ellenőrzött határ az Ír-szigeten. Továbbá a közös utazási terület is tovább működhet. Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy mindez nem érinti majd Írország uniós jog szerinti kötelezettségeit, különös tekintettel az uniós polgárokat és családtagjaikat az Írországba való beutazás, az onnan való kiutazás, illetve az Írországon belüli mozgás vonatkozásában megillető szabad mozgásra.

 

Milyen ellenőrzéseket kell végezni az Egyesült Királyság többi részéről Észak-Írországba érkező árukra vonatkozóan?

Annak biztosítása érdekében, hogy az észak-írországi vállalkozások korlátozás nélkül hozhassanak forgalomba termékeket az EU egységes piacán – és tekintettel az Ír-sziget egységes járványügyi övezetté nyilvánítására – szükség lenne az Egyesült Királyság többi részéből Észak-Írországba szállított áruk ellenőrzésére. A fogyasztók, a gazdasági szereplők és a vállalkozások egységes piacon való védelme érdekében szükség lenne az uniós normáknak való megfelelés ellenőrzésére, a kockázatokkal összhangban.

Az EU és az Egyesült Királyság megállapodtak abban, hogy ezeket az ellenőrzéseket a lehető legkisebb beavatkozással járva hajtják végre. Az ellenőrzések léptéke és gyakorisága tovább csökkenthető az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli megállapodások révén.

  • Az ipari termékek esetében az ellenőrzések kockázatértékelésen alapulnak, és az illetékes hatóságok többségüket elvégezhetik a piacon vagy a kereskedők helyiségeiben. Ezeket az ellenőrzéseket minden esetben az Egyesült Királyság hatóságai fogják végezni.
  • Ami a mezőgazdasági termékeket illeti, a kikötőkben és a repülőtereken már meglévő ellenőrzéseket folytatni kell, de az EU egységes piacának, fogyasztóinak és az állatok egészségének védelme érdekében ezek körét fokozni fogják.

 

Az észak-ír vállalkozások rendelkeznek-e továbbra is akadálytalan piaci hozzáféréssel az Egyesült Királyság többi részén?

E jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza az észak-írországi termékek szabad piacra jutását az Egyesült Királyság többi részén. E szöveg egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy az Észak-Írországból származó terméket az Egyesült Királyság többi részében történő forgalomba hozatalkor az Egyesült Királyságból származó árunak tekintsék.

 

Kinek a felelőssége a tartalékmegoldás végrehajtása és alkalmazása Észak-Írországban?

Az Egyesült Királyság hatóságai lesznek felelősek a tartalékmegoldás végrehajtásáért és alkalmazásáért Észak-Írországban. Az Európai Uniónak jogában áll majd információt kapni és ellenőrzési intézkedéseket kérni. Az Egyesült Királyság teljesíti majd az EU képviselőinek kéréseit. Ennek gyakorlati megvalósítását a szakbizottság javaslatát követően a vegyes bizottság határozza majd meg.

 

Hogyan működik majd a tanúsítás és a termékjóváhagyás Észak-Írországban?

Amennyiben a hatályos uniós jog lehetővé teszi egy másik tagállam hatósága/szerve számára, hogy termékjóváhagyásokat/tanúsításokat állítson ki, az észak-ír vállalkozásoknak ezt a lehetőséget alkalmazniuk, ha az EU-27 tagállamaiba kívánnak exportálni.

Másfelől az észak-írországi vállalkozások az Egyesült Királyság hatóságai általi engedélyezésre is hagyatkozhatnak (például azokon a speciális területeken, ahol az uniós jog értelmében helyszíni vizsgálatokra van szükség, például az állategészségügyi bizonyítványok, gyógyszergyárak, vágóhidak tekintetében). Az Egyesült Királyság hatóságai Észak-Írország tekintetében az uniós jogot alkalmazzák, és dönthetnek úgy, hogy az ilyen tanúsítványokat az Egyesült Királyság egész területén érvényesnek tekintik.

Az Észak-Írországból származó termékek az Egyesült Királyság többi részén továbbra is az Egyesült Királyságból származó termékként címkézhetők és forgalmazhatók. Az árukra vonatkozó uniós jogszabályok vonatkozásában az észak-írországi termékeket „UK(NI)” jelzéssel kell ellátni. Erre vonatkozó példa az élő állatok füljelzője.

 

Milyen garanciákat nyújt a tartalékmegoldás az egységes uniós piac és a vámunió integritásának védelmére?

Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság az uniós vámkódexet fogja alkalmazni, és továbbra is az árukra vonatkozó uniós szabályokhoz és normákhoz igazodik. Az Egyesült Királyság hatóságai által a forgalomba hozandó termékekre vonatkozó engedélyek, valamint az egyesült királyságbeli hatóságok vagy szervek által kibocsátott technikai szabályozások, értékelések, nyilvántartásba vételek, tanúsítványok és engedélyezések csak Észak-Írországban lesznek érvényesek. Amennyiben egy észak-írországi vállalkozás mind az észak-írországi piacon, mind pedig az EU egységes piacán forgalomba kíván hozni egy terméket, egy EU-27 tagállam hatóságának vagy szervének engedélyére lesz szükség.

 

Kiterjed-e az Európai Bíróság joghatósága Észak-Írországra?

A kilépésről rendelkező megállapodásnak közvetlen hatálya van. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság bíróságai a gyakorlatban ugyanúgy alkalmazzák ezt a megállapodást, ahogy jelenleg az uniós jogot. Az uniós jog területén a legfőbb bírói fórum az Európai Unió Bírósága. A kilépésről rendelkező megállapodásban körvonalazott, az uniós jogszabályokban meghatározott fogalmakkal kapcsolatos kérdésekben – ideértve a jegyzőkönyv vonatkozásait is – továbbra is az Európai Unió Bírósága mondja ki a végső szót. A jegyzőkönyv minden egyéb területe tekintetében a kilépésről rendelkező megállapodásban meghatározott végrehajtási és vitarendezési szabályokat kell alkalmazni.

 

A tartalékmegoldáson túl mit tartalmaz még a jegyzőkönyv?

Az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az Ír-szigeten fennálló számos egyéb, a vámügyi és szabályozási kérdéseken kívüli sajátos körülményre vonatkoznak, így például a következőkre:

  • Az Írország és az Egyesült Királyság közötti közös utazási terület, valamint az ahhoz kapcsolódó jogok és kiváltságok, az uniós joggal összhangban, továbbra is alkalmazandók, különös tekintettel az uniós polgároknak a szabad mozgáshoz fűződő jogára.
  •  Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy nem kerül sor az 1998. évi nagypénteki (belfasti) megállapodásban foglalt jogok, biztosítékok vagy esélyegyenlőség csökkenésére, többek között a megkülönböztetésmentességre vonatkozó uniós jog tekintetében sem. Ezt a kötelezettségvállalást célzott mechanizmusok révén fogják végrehajtani és nyomon követni.
  • Az Ír-szigeten fennmarad az egységes villamosenergia-piac.
  • Tovább folytatódik az észak–déli együttműködés, ideértve a környezetvédelem, az egészségügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, az oktatás, a turizmus, az energiaügy, a telekommunikáció, a műsorszórás, a belvízi halászat, az igazságügy és a biztonság, valamint a felsőoktatás és a sport területét is.

 

Miként működik majd az 1998. évi nagypénteki (belfasti) megállapodásban foglalt jogok, biztosítékok vagy esélyegyenlőség csökkenésének elkerülésére irányuló kötelezettségvállalás?

Az Egyesült Királyságot továbbra is kötik azok a kötelezettségek, amelyeket az általa is szavatolt 1998. évi nagypénteki (belfasti) megállapodás keretében vállalt.

Az Egyesült Királyság megerősítette azt a kötelezettségvállalását, hogy biztosítja, nem kerül sor nagypénteki (belfasti) megállapodásban foglalt jogok, biztosítékok vagy esélyegyenlőség csökkenésére. Ez magában foglalja azt a kötelezettségvállalást is, hogy az Európai Unióból való kilépése során vagy azt követően nem kerül sor a jogok csökkenésére a megkülönböztetésmentesség területén, és az 1. melléklet felsorolja azokat a hatályos uniós irányelveket, amelyeket az Európai Unió e területen elfogadott. A kötelezettségvállalás vonatkozik a nagypénteki/belfasti megállapodásban foglalt valamennyi jog, biztosíték és esélyegyenlőség csökkenésének elkerülésére.

A jegyzőkönyv 1. cikkének (1) bekezdése szerint az Egyesült Királyság e bekezdést célzott mechanizmusok révén hajtja végre. Az 1. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Egyesült Királyság továbbra is elősegíti a nagypénteki/belfasti megállapodás alapján létrehozott intézmények és szervek munkáját.

Az Egyesült Királyság további információkat fog közzétenni az e tekintetben tett vállalásairól.

 

Továbbra is élvezhetik-e az észak-írországi állampolgárok az uniós polgárként őket megillető jogokat?

Észak-Írország többé nem lesz az EU része, de az ott született és felnevelkedett polgárok nagy része továbbra is uniós polgár lesz. A Szerződések értelmében továbbra is élvezhetik az uniós polgárokként őket megillető jogokat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében különösen jogosultak:

  • az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől való mentességre
  • az EU területén szabadon mozogni és tartózkodni
  • konzuli védelmet igénybe venni (bármely más uniós ország nagykövetsége vagy konzulátusa által nyújtott segítség az EU-n kívüli országban bajba jutott uniós polgárok számára, ha nem rendelkeznek saját országuk nagykövetségével vagy konzulátusával)
  • petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, és panaszt benyújtani az európai ombudsmanhoz
  • az EU hivatalos nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez fordulni, és választ kapni
  • bizonyos feltételek mellett az európai parlamenti, bizottsági és tanácsi dokumentumokhoz hozzáférni
  • az Európai Unió közszolgálatához hozzáférni

 

Mi történik a PEACE-programmal és az INTERREG programmal?

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyaránt elkötelezett a jelenlegi többéves pénzügyi keretben szereplő PEACE és INTERREG finanszírozási programok iránt, valamint a jelenlegi finanszírozási arányok megtartása mellett a jövőbeli programokra nézve. Az Európai Bizottság már javaslatot tett a PEACE és INTERREG programok 2020 utáni folytatására Észak-Írország és Írország határ menti régióinak vonatkozásában, egyetlen programba összevonva azokat, PEACE PLUS néven. Most már a tagállamok feladata, hogy az Európai Parlament egyetértésével döntsenek ebben a kérdésben.

 

Mi az észak-déli együttműködés, és az Egyesült Királyság kilépésével összefüggésben milyen védelemben részesül majd?  

Az Írország és Észak-Írország közötti együttműködés a nagypénteki (belfasti) megállapodás központi eleme, és elengedhetetlen az Ír-sziget helyzetének rendezéséhez.

A jegyzőkönyv végrehajtása során a további észak–déli együttműködéshez szükséges feltételeket számos területen fenntartják, beleértve a környezetvédelem, az egészségügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, az oktatás, a turizmus, az energiaügy, a telekommunikáció, a műsorszórás, a belvízi halászat, az igazságügy és a biztonság, valamint a felsőoktatás és a sport területét is. A jegyzőkönyv elismeri, hogy ezeken és az észak–déli együttműködés egyéb területein – az uniós jog teljes körű betartása mellett – a nagypénteki (belfasti) megállapodás rendelkezéseire épülő új intézkedéseket lehet tenni az Ír-szigeten.

Mindkét fél elismeri, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése jelentős kihívásokat támaszt az észak–déli együttműködés fenntartása és fejlesztése terén. Ebben az összefüggésben az észak-déli együttműködés védelmének elengedhetetlen előfeltétele, hogy az Ír-szigeten ne jöjjön létre ellenőrzött határ – ahogy erről e jegyzőkönyv más cikkei rendelkeznek.

 

[1] A halászati és akvakultúra-termékek nem tartoznak az egységes vámterület hatálya alá, lásd alább.

MEMO/18/6423

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar