Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Az energiapiac újratervezése és az energiafogyasztói érdekeket központba helyező új megállapodás

Brüsszel, 15 július 2015

Az energiapiac újratervezése a fogyasztói érdekek érvényesítése érdekében

Lásd még: Sajtóközlemény: Európa energiarendszerének átalakítása – a Bizottság nyári energiaügyi csomagjával kijelöli az irányt (2015. július 15.)

Mit jelent a villamosenergia-piaci szerkezet?

A piacszerkezet olyan rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák, hogyan történik a villamos energia piaci szereplők általi termelése, kereskedelme, ellátása és fogyasztása, valamint a villamosenergia-infrastruktúra használata.

Fontos tudni, hogy e rendelkezések vagy más néven szerkezet révén átalakítható az energiarendszer és a hálózatüzemeltetők, termelők, valamint a lakossági és ipari fogyasztók maradéktalanul ki tudják aknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket.

A nagy- és kiskereskedelmi piacoknak alapul kell szolgálniuk a beruházási döntésekhez és ösztönözniük kell az innovatív vállalkozások által kínált új szolgáltatások fejlesztését. Az olyan hálózatos iparágban, mint amilyen a villamosenergia‑ipar, a hatékony piacszerkezethez szükség van hatékony szabályozói felügyeletre, valamint elosztó- és átvitelirendszer-üzemeltetőkre.

Az Európai Bizottság által kidolgozott, a villamosenergia-piaci szerkezet újratervezésére vonatkozó kezdeményezés célja egyrészről a belső villamosenergia-piac működésének javítása, hogy az elektromos áram szabadon áramolhasson oda és akkor, ahol és amikor arra a legnagyobb szükség van, másrészről annak biztosítása, hogy a vállalkozások számára a határokon átnyúló verseny maximálisan kiaknázható legyen, harmadrészről pedig annak biztosítása, hogy a megfelelő jelzésekkel és ösztönzőkkel elő lehessen mozdítani a szükséges beruházásokat, maradéktalanul integrálva mindeközben az egyre növekvő arányú megújuló energiaforrásokat.

Miért van szükség a piac újratervezésére?

Európa villamosenergia-rendszerében jelentős átalakulások zajlanak.A megújuló forrásból előállított villamos energia aránya a jelenlegi 25%-ról 2030-ra 50%-ra növekszik. De a villamos energiát akkor is elégséges mennyiségben elő kell tudni állítani, ha a nap nem süt és a szél nem fúj, és biztosítani kell a fogyasztók ellátását és a villamosenergia-hálózat stabilitását.A villamosenergia-piac folyamatosan változik, a mai piac lényegesen eltér az öt évvel ezelőttitől.

Mivel az EU valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára biztosítani kívánja a megbízható és megfizethető energiaellátás feltételeit, valamint azt szeretné, hogy az Európai Unió világszinten vezető szerepet töltsön be a megújuló energia területén, a változások folytatódni fognak. Egyrészről ez azt jelenti, hogy a villamos energia kereskedelmének egyre nagyobb hányada érint több tagállamot is, ez pedig megkívánja valamennyi piaci szereplő hatékony együttműködését. Mivel a megújuló forrásból előállított villamos energia aránya növekedni fog, a hálózatnak rendelkeznie kell a határokon átnyúló együttműködéshez szükséges kapacitással, hogy megfeleljen az egyre ingadozóbb termelésnek.

Az új kulcsfontosságú technológiák, például az intelligens energiahálózatok, az intelligens fogyasztásmérés, az intelligens otthonok, a saját termelés, valamint a tárolóberendezések révén az állampolgárok magukénak érezhetik az energetikai átállást, és az új technológiák alkalmazásával csökkenteni tudják számláikat és aktívan részt tudnak venni a piaci folyamatokban.

Hogyan lehet a piacokat rugalmasabbá tenni?

A rugalmas piacok megteremtésének lehetséges módjai:

– lehetővé tenni a fogyasztók számára, hogy aktívan részt vegyenek a piacon azáltal, hogy fogyasztásukat a valós idejű árakhoz igazítják,

– gondoskodni a rendelkezésre álló források termelésébe és hatékony kihasználásába való befektetésekhez szükséges piaci jelzésekről,

– kiépíteni a hiányzó villamosenergia-infrastruktúrát, a meglévőt pedig jobban kihasználni,

– biztosítani a kereskedelem rugalmasságát: a megújuló energiaforrásoknak a hálózatba történő hatékony integrálásához a termelőknek, a szolgáltatóknak és a kereskedőknek a villamos energiával a valós időhöz lehető legközelebbi időpontban kell kereskedniük, mert így megbízhatóbb előrejelzésekre támaszkodhatnak arra vonatkozóan, hogy mekkora az előállított nap- vagy szélenergia mennyisége,

– megszüntetni egyrészt a szabályozott árakat, másrészt a nem kellően hatékony támogatási rendszereket. Ha a villamosenergia-árak nem tükrözik a valós költségeket, akkor a befektetők és a fogyasztók hamis képet kapnak a piacról,

– összehangoltabb megközelítésmódot alkalmazni a tagállamok között a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási rendszerek terén. Elméletileg a beruházásokat a piacok ösztönzik. Egy jól működő piacon bőséges ellátás esetén az árak alacsonyak, szűkös termelés esetén pedig magasak. Az árak így jelzik a befektetőknek, hol a legérdemesebb befektetni.

A megújulóenergia-termelőknek szükségük van arra, hogy egyenlő esélyekkel vehessék fel a versenyt a hagyományos energiatermelőkkel. Ahol ennek biztosításához még állami támogatást kell nyújtani, ott a hatékonyság jelentősen növelhető lenne a megújuló energiaforrásokra vonatkozó tagállami rendszerek összehangolása, különösen pedig megerősített regionális együttműködés révén.

Szükség van-e még több villamosenergia-hálózatra?

A hálózati kapacitás hatékony kihasználása terén jelentés előrelépést sikerült elérni. Az Európa nagy területeit érintő ún. piac-összekapcsolás (a villamos áram értékesítése a rendszerösszekötő kapacitással együtt, nem pedig külön-külön), valamint az áramlásalapú kapacitásszámítás (azaz a nagymértékben összekapcsolódó európai hálózatban megvalósuló valós fizikai áramlás fokozottabb figyelembevétele) eredményeként jelentősen nőttek a hasznosítható hálózati kapacitások. Ennek ellenére további hálózatokra van szükség az uniós tagállamokon belül és azok között is. A túlzott mértékű hálózati beruházások elkerüléséhez rugalmasságot biztosító más lehetőségeket kell igénybe venni, például lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy igényüket hozzáigazítsák a termelési szerkezethez.

Mit kell tenni a változó nap- és szélenergia-termelésű hálózatok kiegyensúlyozásához?

Először is a megújulóenergia-termelés Európa-szerte tapasztalható elterjedésével az összekapcsolt hálózatok révén a nagy termelés ellensúlyozhatja az alacsonyabb termelésű területek ellátását. Ugyanakkor a piacnak egyértelmű pénzügyi ösztönzőket kell nyújtania a megújulóenergia-termelők számára, hogy termelésük a lehető legkiszámíthatóbb legyen. Azokban az időszakokban továbbá, amikor alacsony a termelés és az árak magasak, a fogyasztók felhasználási igényük csökkentésével segíthetnek áthidalni a helyzetet, a piac feladata pedig arról gondoskodni, hogy ezért megfelelő ellentételezésben részesüljenek.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, hatékony energiarendszerre való átállás zajlik a nagykereskedelmi piacokon. Miért nem élvezhetik még a kiskereskedelmi fogyasztók ennek előnyeit?

A legtöbb uniós fogyasztónak jelenleg nem állnak rendelkezésére a nap, a hét vagy az év eltérő időszakában felhasznált energia változó gazdasági és környezeti költségeire vonatkozó információk. E költségek állandóan ingadoznak többek között az időjárás és a napi szokásaink miatt.

A legtöbb kiskereskedelmi fogyasztó – néha a tudtán kívül – a stabilitásért cserébe magasabb árat fizet. Azon kívül, hogy ezáltal az energia drágul, hiszen több erőmű és hálózat működtetéséért kell fizetnünk az esetenkénti fogyasztási csúcsidőszakokban, több fosszilis tüzelőanyagot kell importálnunk és elégetnünk, mint amire valójában szükségünk van.

Egyes fogyasztók azonban már olyan szerződést kötnek, amelynek révén kihasználhatók a piac hullámzásaival járó előnyök és csökkenthetők az áramszámlák. Finnországban vagy Svédországban például a dinamikusan árazott villamosenergia-szolgáltatási szerződést kötő fogyasztók áramszámlája a dinamikus szerződéseknek és az intelligens fogyasztásmérésnek köszönhetően 15–30%-kal csökkent.

Egy másik oka annak, hogy a fogyasztók nem tudnak maradéktalanul profitálni a jelenleg zajló energetikai átállásból, hogy nehéz összehasonlítani a különböző energiaipari vállalkozások díjait és hirdetéseit. Így aztán a fogyasztók inkább megmaradnak az aktuális szolgáltatójuknál. Annak ellenére, hogy a nagykereskedelmi piacok egyre átláthatóbb versenypiaccá válnak, a kiskereskedelmi fogyasztók sokszor még mindig nincsenek tisztában a rendelkezésükre álló ellátási lehetőségekkel. Ráadásul még ha talál is a fogyasztó egy vonzóbb lehetőséget, a szerződéses kötelezettségek és az adminisztratív terhek eltántorítják a szolgáltatóváltástól.

Miként javul a fogyasztói érdekek érvényesítése?

A fogyasztók piaci szerepének alapvetően meg kell változnia. Lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy kiigazítsák energiafelhasználásukat a kínálat és kereslet valós idejű változásaiból eredő előnyök kiaknázása végett.

Biztosítani kell, hogy a fogyasztók vásárlóként és eladóként léphessenek fel. Ehhez egyrészt innovatív vállalkozások kellenek, amelyek a szolgáltatóváltást megkönnyítő, egyértelműbb és az összehasonlítást lehetővé tevő számlázási és reklámozási szabályokon alapuló új szolgáltatásokat kínálnak, valamint az, hogy a fogyasztók rendelkezésére álljanak megbízható és megfelelő ár-összehasonlító eszközök, és hogy nagy vásárlóerejüket kollektív rendszerek (kollektív szolgáltatóváltás, energiaszövetkezetek stb.) által érvényesíteni tudják. Lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy szabadon, méltányos feltételek mellett saját maguk is energiát állíthassanak elő, és felhasználhassák azt, hogy ezáltal pénzt takaríthassanak meg, óvják a környezetet és hozzájáruljanak az energiaellátás biztonságához.

Végezetül a bizonytalan gazdasági helyzetben vagy energiaszegénységben lévő fogyasztók és azon háztartások számára, amelyek kevésbé képesek arra, hogy fogyasztásukat megváltoztassák vagy termelő-fogyasztókká váljanak, az átállás ideje alatt hatékony védelmet kell biztosítani és célzott segítséget kell nekik nyújtani lakóhelyük energiahatékonyságának javításához.

Hogyan lehet meggyőződni arról, hogy az új helyzetben megvalósul-e a fogyasztók és a rájuk vonatkozó adatok védelme?

Az uniós jogszabályok már most is kiterjedt jogokat biztosítanak az energiafogyasztóknak, e jogok érvényesítése pedig továbbra is prioritást élvez. A Bizottság ezen felül mérlegeli, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot létrehozó rendelet keretében új energiaspecifikus rendelkezéseket fogad el. Forrásokat fog elkülöníteni az Unión belüli energiaszegénység jobb nyomon követésére, valamint a bevált módszerek terjesztésére, hogy a társadalom minden rétege élvezhesse az átállás előnyeit.

Az intelligens fogyasztásmérők hatékony használatához szükség van a személyes adatok feldolgozására. Ezért különös figyelmet kell szentelni a személyes adatok védelmének és az adatbiztonságnak. A Bizottság a „beépített adatbiztonság és adatvédelem” elvének alkalmazását javasolja.

Mit jelent a saját termelésű megújuló energia fogyasztása?

A technológiai költségek jelentős csökkenésének köszönhetően a fogyasztók megújuló energiaforrásból (nap- vagy szélenergiával) maguk is termelhetnek energiát, és azt azonnal vagy kisméretű energiatárolók (például hőszivattyú vagy akkumulátor) révén késleltetve, részben vagy teljesen felhasználhatják. A termelő fogyasztók pénzt takaríthatnak meg azzal, hogy előállítják az áramot, ahelyett, hogy megvásárolnák azt, sőt a villamos energia fel nem használt részét a hálózatba juttatják.

A saját termelésű energia fogyasztása hozzájárulhat a hálózati veszteségek csökkentéséhez, mivel a villamos energiát helyben termelik és fogyasztják. Segíthet továbbá az energiarendszer költségeinek csökkentésében, például a fotovoltaikus napenergia a napos országokban a légkondicionálás következtében hirtelen megugró fogyasztás esetén. Végül a saját termelésű energia fogyasztása révén ösztönözhetők a magánberuházások az energetikai átállás finanszírozásához.

Ugyanakkor a saját termelésű energia fogyasztása új kihívásokat támaszthat és hozzájárulhat a hálózatüzemeltetők bevételének csökkenéséhez. A hálózat a biztonság és a megbízhatóság fenntartása érdekében technológiai kiigazításra szorulhat. A Bizottság meghatározta azokat a bevált módszereket, amelyekkel költséghatékony módon lehet támogatni az uniós tagállamokat a saját termelésű energia fogyasztásának népszerűsítésében.

Milyen szerepet játszhat az energiatárolás az új piaci szerkezetben?

Az ingadozó energiaforrások arányának gyors növekedésével megnehezült a hálózat biztonságos üzemeltetése, ezért a termelőknek és a fogyasztóknak rugalmasabb lehetőségeket és ösztönzőket kell biztosítani ahhoz, hogy megfeleljenek e kihívásnak. Amennyiben a tárolás a villamosenergia-piac részévé válna, azzal tovább fokozódna a rugalmasság: az energiatermelés ingadozásának kiegyenlítése érdekében a villamos energiát tárolni kell, amikor többlet keletkezik és az árak alacsonyak, illetve el kell adni, amikor a termelés szűkös és az árak magasak.

Melyek a következő lépések?

A Bizottság 2016 második felében a villamosenergia-piaci szerkezetre vonatkozó nyilvános konzultáció alapján jogalkotási javaslatokat fog kidolgozni. Valószínűleg módosítások várhatók a belső piacra vonatkozó jogszabályok, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv, az energiahatékonysági irányelv és az energiainfrastruktúráról szóló rendelet vonatkozásában.

A Bizottság folytatni fogja az érintettekkel az olyan eszközök – például összehasonlító eszközök, minimumkövetelmények a fő számlázási információkra vonatkozóan, adatvédelem – kidolgozására irányuló munkát, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók aktívabb piaci szereplővé válhatnak.

Szeretne többet megtudni?

További információk és dokumentumok az alábbi oldalakon találhatók: https://ec.europa.eu/energy/en/news/new-electricity-market-consumers

A nagy- és kiskereskedelmi piacról bővebben: http://ec.europa.eu/energy/en/topics/markets-and-consumers

Lásd az infografikát a tájékoztató mellékletében.

MEMO/15/5351

Kapcsolattartás a sajtóval

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar

Documents


Retail Market.pdf