Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Védelmet nyújtó Európa: a Bizottság vitát nyit a biztonsági és védelmi unió felé vezető útról

Brüsszel, 2017. június 7.

A Bizottság a mai napon nyilvános vitát indít a 27 tagú EU védelmének jövőbeli irányáról.

Figyelemmel a Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló fehér könyvére, a mai vitaanyag különböző forgatókönyveket vázol fel arra vonatkozóan, miként lehetne kezelni az Európát érintő fokozódó biztonsági és védelmi fenyegetéseket, illetve növelni Európa saját védelmi képességeit 2025-ig. A vita jelentősen hozzá fog járulni az azzal kapcsolatos döntéshez, hogy miként kívánja az Unió megerősíteni az európai polgárok védelmét és biztonságát, ami a Juncker-Bizottság legfontosabb prioritásai közé tartozik. A vitaanyag kiegészül a mai napon bemutatott, az Európai Védelmi Alap elindítására irányuló konkrét javaslatokkal, amely alap a tagállamok közös védelmi képességeivel kapcsolatos kiadások hatékonyabbá tételét hivatott támogatni.

Federica Mogherini főképviselő/alelnök kifejtette: „Nagy lépésekkel haladunk előre az Európai Unió biztonságossá tételének kérdésében, melyben a Bizottság a tagállamok mögött áll, és támogatja őket eltökéltségükben. A szóban forgó területen az Unió jövőjéről folyó vitához a Bizottság a mai vitaanyaggal járul hozzá, amely elsősorban polgáraink azon elvárására reagál, hogy az EU rendelkezzen integráltabb és hatásosabb védelemmel. Az Európai Unió révén támogatni tudjuk a tagállamokat abban, hogy katonai képességeket alakítsanak ki és fokozzák a védelemre irányuló beruházásaik hatékonyságát. Kevesebb mint egy év alatt jelentős eredményeket értünk el, és ezt az ütemet fogjuk folytatni a jövőben is.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök hozzátette: „Soha nem volt akkora jelentősége egy erős NATO-nak és egy erős EU-nak, mint éppen ma. Európának – a meglévő eszközök megkettőzése nélkül – kezébe kell vennie saját biztonságának és védelmének ügyét, hogy erősebb partnere lehessen szövetségeseinek. Az útirányt ismerjük. Az irányítás a tagállamok kezében van, de itt az ideje, hogy eldöntsük, milyen gyorsan akarunk célba érni.”

Az uniós vezetők június 9-én Prágában találkoznak, hogy megvitassák a Szerződésekben rejlő lehetőségek kihasználásának módját a védelmi együttműködés fokozása érdekében. A Bizottság azzal járul hozzá ehhez az eszmecseréhez és az EU egészére kiterjedő, védelemről szóló vitához, hogy három lehetséges forgatókönyvet vázol fel Európa védelmének jövőjéről.

  • A „biztonsági és védelmi együttműködés” forgatókönyv keretében még mindig a tagállamok döntenének önkéntes, eseti alapon a biztonsági és védelmi együttműködés szükségességéről, míg az EU továbbra is csak kiegészítené a nemzeti erőfeszítéseket. A védelmi együttműködés fokozódna, de a legnagyobb követelményeket támasztó műveletekben az EU részvétele korlátozott maradna. Az új Európai Védelmi Alap segítene bizonyos új közös képességek kifejlesztésében, de továbbra is az egyes tagállamok felügyelnék a védelmi képességek fejlesztésének és beszerzésének javát. Az EU–NATO együttműködés jelenlegi formája és struktúrája megmaradna.
  • Az ambiciózusabb „megosztott biztonság és védelem” forgatókönyv értelmében a védelem terén megvalósítandó nagyobb szolidaritás érdekében a tagállamok összevonnának bizonyos pénzügyi és operatív eszközöket. Ezenkívül az EU intenzívebben venne részt Európa védelmében az európai határokon belül és kívül. Több szerepet vállalna olyan területeken, mint a kibervédelem, a határok védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az olyan belső uniós szakpolitikák védelmi és biztonsági dimenziójának megerősítésében, mint az energiaügy, az egészségügy, a vámügy vagy az űrkutatás. Mindehhez politikai cselekvési akaratnak, valamint a gyorsan változó környezethez igazodó döntéshozatalnak kell társulnia. Az EU és a NATO szintén fokozná a kölcsönös együttműködést, miközben az ügyek teljes spektrumát összehangolnák.
  • A legambiciózusabb a „közös védelem és biztonság” forgatókönyv, mely egy közös uniós védelmi politika fokozatos kialakítását irányozza elő. Mindez az EU-szerződés 42. cikkén alapuló közös védelem megvalósulását eredményezné. A meglévő rendelkezés szerint a hasonló elképzelésekkel rendelkező tagállamok új szintre emelhetik az európai védelem ügyét. E forgatókönyv szerint Európa védelme az EU és a NATO egymást kölcsönösen erősítő felelőssége lenne. Az EU képes lenne magas színvonalú biztonsági és védelmi műveletek végzésére, ami a tagállamok védelmi erőinek nagyobb fokú integrációján alapulna. Az EU a közös védelmi programokat az Európai Védelmi Alapon keresztül támogatná, valamint felállítana egy európai védelmi kutatási ügynökséget.Ez egyben előmozdítaná egy valódi európai védelmi piac létrehozását, amely képes lenne megvédeni legfontosabb stratégiai tevékenységeit a külső felvásárlási kísérletektől. 

A fenti forgatókönyvek nem egymást kizáró lehetőségek, hanem a szolidaritás szempontjából három különböző ambíciószintet mutatnak be. Az európai biztonság növelésének szükségessége vitán felül áll. A tagállamok irányítanak, ők határozzák meg az EU intézményeinek támogatásával elérendő törekvések szintjét. A jövőt szem előtt tartva most dönteniük kell arról, hogy melyik úton, milyen gyorsan szeretnének előrehaladni Európa polgárainak védelme érdekében.

Háttér-információk

A Juncker-Bizottság hivatalba lépése óta prioritásként kezeli Európa erősebbé tételét biztonsági és védelmi téren. A védelem tekintetében csak az elmúlt két évben többet sikerült elérni, mint az elmúlt hatvan évben. 2014. júniusi politikai iránymutatásában az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker leszögezte: „Meggyőződésem továbbá, hogy Európát erősebbé kell tennünk, ha biztonsági és védelmi ügyekről van szó. Igen, Európa lényegében »puha hatalomnak« számít. Ám még a legerősebb puha hatalom sem létezhet hosszú távon legalább némi integrált védelmi kapacitás nélkül.”

Az EU-nak már rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyek segítségével a kétoldalú és többoldalú katonai együttműködés jelenlegi sokféleségétől elmozdulhat a védelmi integráció hatékonyabb formái felé. Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (6) bekezdése lehetővé teszi a hasonló elképzelésekkel bíró tagállamok számára, hogy új szintre emeljék az európai védelem ügyét. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszédében kijelentette: „Úgy vélem, most jött el az a pillanat, hogy megragadjuk ezt a lehetőséget.”

A Bizottság ma indította el az Európai Védelmi Alapot, amelyet Juncker elnök 2016 szeptemberében jelentett be, és amely a 2016. decemberi Európai Tanács támogatását is elnyerte. Az Alap koordinálja, kiegészíti és kibővíti a védelmi kutatásba, a prototípusok kifejlesztésébe, valamint a védelmi felszerelések és technológia beszerzésébe való nemzeti beruházásokat.

Az uniós vezetők a 2017. március 25-én elfogadott Római Nyilatkozatban hitet tettek amellett, hogy egy olyan 27 tagú Unióért fognak munkálkodni, amely segíti a versenyképesebb és integráltabb védelmi ipar létrejöttét, valamint a NATO-val együttműködve és azt kiegészítve megerősíti közös biztonsági és védelmi politikáját.

A 2017. március 1-jén közzétett, Európa jövőjéről szóló fehér könyv felvázolta a következő évtized Európát érintő főbb kihívásait és lehetőségeit. A fehér könyv egyúttal azon folyamat kezdetének is tekintendő, amelynek során az EU-27 az Unió jövőjéről dönt. A vita ösztönzéseként az Európai Bizottság – az Európai Parlamenttel és az érdeklődő tagállamokkal együtt – Európa jövőjéről szóló vitasorozatot készül tartani a különböző európai városokban és régiókban. A fehér könyvet több vitaanyag egészíti ki a következő témákban:

További információk

Kérdések és válaszok – Az európai védelem jövője

Vitaanyag az európai védelem jövőjéről

Tájékoztató az Unión belüli biztonsági és védelmi együttműködés fokozása mellett szóló érvekről

Az Európai Politikai Stratégiai Központ közleménye az európai védelem jövőjéről

Európai Védelmi Alap – gyakran feltett kérdések

Tájékoztató az Európai Védelmi Alapról

Közlemény: „Az Európai Védelmi Alap elindítása”

Rendeletjavaslat

Pályázati felhívás

 

Lásd a csatolt mellékletet: A lakosság véleménye az EU védelmi helyzetéről (Public Opinion on defence in the EU) (az Eurobarométer 461. sz tematikus felmérése, 2017. április)

IP/17/1516

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar