A közlekedési szektor kulcsfontosságú gazdasági ágazat, mely számottevően hozzájárul a gazdasági teljesítményhez (hozzájárulásának mértéke 4,8% – 548 milliárd euró – bruttó hozzáadott érték a 28 tagállamot tömörítő EU egészében), és több mint 11 millió munkahelyet biztosít Európa-szerte.
Az Európai Bizottság célja, hogy továbbfejlessze a hatékony, biztonságos és fenntartható közlekedési szakpolitikákat, elősegítse térnyerésüket, és megteremtse a feltételeit annak, hogy az ágazat versenyképes legyen, hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, és munkahelyeket hozzon létre.
Korunk társadalmában egyre nagyobb szerepet játszik a mobilitás, és ezáltal a közlekedés. Az uniós közlekedéspolitika azt hivatott elősegíteni, hogy az európai közlekedési rendszerek meg tudjanak felelni az előttük álló legnagyobb kihívásoknak:
Közlekedési statisztikák: közlekedési eredménytábla, közlekedési infografika és statisztikai zsebkönyv (Az uniós közlekedés számokban)
Az uniós közlekedéspolitikának köszönhetően az európai közlekedési ágazat sok területen számottevő előrelépést tudott felmutatni az elmúlt 20 évben:
Közúti közlekedés: a közúti fuvarozók ma már külföldön is vállalhatnak fuvart, így járműveiknek nem kell rakomány nélkül hazatérniük nemzetközi útjaikról. Ez az új lehetőség rugalmasságot biztosít, ami kedvez a versenynek, a személy- és az áruszállítás minőségét egyaránt javítja, költségmegtakarítást eredményez, hatékonyabbá teszi a járművek működtetését, és ezáltal csökkenti a környezetszennyezést. Ezen túlmenően az egységes műszaki szabványok bevezetése javára vált a közlekedésbiztonságnak.
Légi közlekedés: ma már egyre könnyebben és olcsóbban lehet repülővel utazni az új légitársaságok megjelenésének, az útvonalak bővítésének, és a nagyszámú európai repülőtér között üzemeltetett szolgáltatásoknak köszönhetően. Az EU egységes európai égbolt elnevezésű kezdeményezése révén ez a tendencia tovább fog folytatódni. Az ún. „nyitott égbolt” megállapodások lehetővé teszik, hogy az uniós légitársaságok az EU bármely repülőtere és más országok bármelyik városának repülőtere között járatokat üzemeltessenek. Az EU több országgal – az Amerikai Egyesült Államokkal, Kanadával, Izraellel, a balkáni országokkal, Marokkóval, Jordániával, Grúziával és Moldovával – kötött már ilyen megállapodást, és jelenleg is több további megállapodás előkészítésén munkálkodik. Az egyes légiközlekedési megállapodások státuszáról a linkre kattintva lehet tájékozódni országok szerinti bontásban.
Vasúti közlekedés: napjainkban az engedéllyel rendelkező vasúttársaságok bármelyike Unió-szerte bárhol szolgáltatásokat nyújthat. Az utóbbi években a nagysebességű vasút számára kiépített rendszer rohamtempóban bővült. Az új vasútvonalaknak köszönhetően az utasok időt és pénzt takaríthatnak meg. A közeljövőben további fejlesztések várhatók.
Vízi közlekedés: az Európa és a világ más országai közötti kereskedelem esetében az áruk 75%-át, az Európán belüli teherszállítás esetében pedig a termékek 40%-át szállítják tengerjáró hajók. Az európai vízi utakat évente hozzávetőleg 400 millió utas veszi igénybe. A hajózási piac liberalizálása lehetővé tette a hajózási társaságok számára, hogy más országokra is kiterjesszék tevékenységüket. 2014-ben az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament zöld utat adott annak a kezdeményezésnek, hogy 2025-re a transzeurópai hálózatba tartozó legfontosabb tengeri kikötőkben kiépüljön az LNG-töltőállomások törzshálózata, és biztosított legyen a part menti villamosenergia-ellátás.
A világon sehol máshol nem illeti meg az utasokat annyi jog, mint az Európai Unióban. Ezek az utasjogok a közlekedési módok mindegyikére vonatkoznak, így a légi, a vasúti, a vízi és a közúti közlekedésre is.
Mobilalkalmazás az uniós utasjogokról
Az EU támogatja az új, környezetkímélő közlekedési technológiák kifejlesztésére irányuló kutatást és innovációt, valamint ezeknek a technológiáknak a bevezetését.
Így például az életbe léptetett új uniós szabályok arra kötelezik az uniós országokat, hogy – az alternatív üzemanyaggal működő járművek (pl. az elektromos vagy hidrogénmeghajtású gépkocsik, illetve a gázmeghajtású teherautók, uszályok és hajók) számára – feltöltő- vagy töltőállomásokat állítsanak működésbe, legalább a jogszabályok által meghatározott számban.
2014 januárjában az EU új szakpolitikát vezetett be, hogy a kontinens egészén összefüggő hálózatba kapcsolja a közlekedési infrastruktúrát. A szakpolitika célja, hogy létrehozza a tagállami közlekedési hálózatok közötti folytonosságot biztosító összeköttetéseket, megszüntesse az egységes piac zökkenőmentes működését hátráltató szűk keresztmetszeteket, és felszámolja a műszaki akadályokat, köztük az egymással nem kompatibilis vasúti szabványokat.
A szakpolitika finanszírozásáról az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz gondoskodik, költségvetése a 2020-ig terjedő időszakban 26 milliárd eurót tesz ki. Az uniós közlekedéspolitika hasznát látja majd a Bizottság beruházási tervének is, mely a várakozások szerint három év alatt (2015 és 2017 között) legalább 315 milliárd euró értékben fog köz- és magánberuházásokat eredményezni az EU területén.