Az EU polgárainak joguk van ahhoz, hogy bármelyik uniós országban letelepedjenek. A tagállamok közötti határokon szinte észrevétlenül át lehet kelni, hiszen a Schengeni Megállapodás értelmében megszűnt a határellenőrzés az EU belső határai mentén (kivételt képeznek ezalól a schengeni térséghez nem tartozó uniós tagállamok: Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Horvátország, Írország és Románia).

Az EU mindent megtesz azért, hogy polgárait védelmezze a nemzetközi bűnözéstől és terrorizmustól, valamint hogy minden uniós polgár igénybe tudja venni az igazságszolgáltatást, és érvényre tudja juttatni jogait, bárhol tartózkodjon is az Unió területén. A hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés ugyanis alapvető jog, az európai demokráciák egyik alapelve.

Az alapvető jogok védelme

Az EU Alapjogi Chartája meghatározza az európai uniós polgárokat megillető összes személyi, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogot. Az EU Alapjogi Ügynöksége segíti a politikai döntéshozókat az új jogszabályok megalkotásában, és azon munkálkodik, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek alapvető jogaiknak.

Az EU az uniós polgárok nevében küzd a nemi hovatartozáson, faji, illetve etnikai származáson, vallási vagy egyéb meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen. Az EU sokat tesz a személyes adatok védelméért is, ami az internet korában kiemelt jelentőségű feladat.

Az igazságügyi szervek közötti együttműködés

Az EU polgárai mindegyik tagállamban jogosultak arra, hogy teljes körűen éljenek az adott ország jogrendszere által biztosított lehetőségekkel. Ez azt is jelenti egyben, hogy a bűncselekményt elkövetők nem kerülhetik el az igazságszolgáltatást azáltal, hogy másik országba utaznak.

Az utóbbi időben megerősödött a tagállami igazságügyi rendszerek közötti együttműködés, amely azt hivatott biztosítani, hogy az egyik tagországban hozott ítéleteket a többi tagállam is elismerje és végrehajtsa. Ennek különösen fontos szerepe van a polgári eljárásokban, például válás esetén, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogvita, illetve tartási követelés kapcsán, valamint csőd vagy kifizetetlen számlák ügyében, amennyiben a peres felek nem egyazon tagállam lakosai.

Az EU létrehozta az Európai Igazságügyi Hálózatot, hogy a tagországok még eredményesebben vehessék fel a harcot az olyan súlyos bűncselekmények ellen, mint például a korrupció, a kábítószer-csempészet és -terjesztés, valamint a terrorizmus.

Az európai elfogatóparancs a hosszadalmas kiadatási eljárások helyébe lépve biztosítja, hogy a külföldre menekült gyanúsítottakat és elítélt bűnözőket gyorsan vissza lehessen szállítani abba az országba, ahol ügyüket tárgyalták, vagy tárgyalni fogják.

Menekültügy és bevándorlás

Az EU egységes minimumkövetelményeket és eljárásokat léptetett életbe, hogy biztosítsa a menedékkérők magas fokú védelmét, egyúttal pedig azt is garantálja, hogy senki ne élhessen vissza a tagállami menekültügyi rendszerek adta lehetőségekkel. Ezek a követelmények és eljárások meghatározzák például a kérelmek feldolgozásának helyét és módját, a menedékkérők befogadására vonatkozó előírásokat, a menedékjogot elnyerő személyek jogi státuszát, valamint az illetékes tagállami hatóságok feladatait.

Az EU-országok ezenfelül olyan koherens uniós bevándorlási politika kidolgozásán munkálkodnak, amely kiaknázza a legális bevándorlásban rejlő lehetőségeket, ugyanakkor hathatósan kezeli az illegális bevándorlással kapcsolatos problémákat. Olyan átfogó politika kialakítása a cél, amely figyelembe veszi az egyes tagállamok prioritásait és szükségleteit, valamint elősegíti, hogy a nem uniós állampolgárok beilleszkedjenek az őket befogadó országban.

Az EU emellett partnerségek kialakítását tervezi a származási és tranzitországokkal, hogy hatékonyabban szervezze meg a legális bevándorlást, megfékezze az illegális bevándorlást, javítsa a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolatot, illetve hogy ezekben az országokban megerősítse a jogállamiságot és előmozdítsa az alapvető jogok tiszteletét.

Ahhoz, hogy az EU területén szabadon utazhassunk, hatékony ellenőrzésről kell gondoskodni az Unió külső határain. A tagállamok közös erővel törekednek arra, hogy a külső határok hatékonyabb ellenőrzése révén javítsák a biztonságot, ugyanakkor pedig megkönnyítsék a jogszerű belépést az EU-ba. Az uniós országok közötti operatív együttműködést a külső határokkal foglalkozó ügynökség, a Frontex irányítja.

Az EU biztonsági stratégiája

Az EU belügyi politikájának homlokterében a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az internetes bűnözés és az erőszakot hirdető szélsőséges mozgalmak elleni fellépés áll. A szervezett bűnözés elleni intézkedések elsősorban a lőfegyverek tiltott kereskedelmének, az emberkereskedelemnek és a gyermekek szexuális kizsákmányolásának megszüntetésére irányulnak.

A belső biztonság javítására irányuló uniós stratégia a bűnüldözés, a határigazgatás, a polgári védelem és a katasztrófavédelem terén folytatott együttműködés révén hivatott fokozni a belső biztonságot.

A stratégia harcot hirdet a harcot a szervezett bűnözés – a kábítószer- és emberkereskedelem, a pénzmosás, valamint a terrorizmus – ellen. Jogi, illetve gyakorlati eszközök segítségével igyekszik megakadályozni a bűnözőket abban, hogy visszaéljenek az EU biztosította szabadságjogokkal. A tagállami rendőrségi szervek az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) közreműködésével szorosan együttműködnek egymással e feladatok elvégzése érdekében.