European Union website, the official EU website

Energiaügy

Egyre nagyobb az energia iránti igény Európában, miközben ingadoznak az energiaárak és az ellátás sem mindig zavartalan. Emellett az is egyre fontosabb, hogy csökkentsük az energiaágazat környezeti hatását.

Ezeken a nehézségeken csak egy világosan körvonalazott uniós energiapolitikai stratégia segíthet át bennünket.

Az uniós energiapolitikát három fő szempont vezérli:

Energiaunió

A Bizottság egy európai energiaunió megteremtésében gondolkodik. Ezzel lehet biztosítani, hogy a lakossági és üzemi/intézményi energiaellátás biztonságos, megfizethető és környezetbarát legyen.

A cél az, hogy az energia az EU-n belül szabadon áramoljon a tagállamok között. Az energiauniónak köszönhetően megjelenő új technológiák, energiahatékonysági intézkedések és korszerűsített infrastruktúrák révén csökkennek majd a villanyszámlák, új munkahelyek és szakmák jönnek létre, új erőre kap a növekedés és az export.

Európában fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a környezetet kímélő gazdaság épül majd ki. Európának minden esélye megvan arra, hogy a megújuló forrásokból származó energia legfőbb termelőjévé váljon és a globális felmelegedés elleni küzdelem élére álljon.

Az energiaunió abban is Európa szolgálatára lesz, hogy egységes álláspontot tudjunk képviselni globális energiapolitikai kérdésekben.

Az energiaunió már meglévő energiapolitikai alapokra épül: többek között a 2030-as energia- és éghajlat-politikai keretre és az európai energiabiztonsági stratégiára.

Az Európai Unió energetikai célkitűzései

Az EU különböző éghajlat- és energiapolitikai célértékeket tűzött ki maga elé 2020-ra, 2030-ra és 2050-re.

2020-ig az alábbiakra vállalt kötelezettséget:

  • legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest,
  • a teljes energiaszükséglet 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezi,
  • 20%-kal javítja az energiahatékonyságot.

2030-ra tovább növeli a kötelezettségvállalás mértékét:

  • 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását,
  • legalább 27%-ra növeli a megújuló energiaforrások részarányát,
  • 27–30%-kal javítja az energiahatékonyságot,
  • a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásával eléri azt, hogy az EU-ban termelt elektromos áram 15%-a átszállítható legyen a többi uniós tagállamba.

2050-re teljesítendő célkitűzései:

80–95%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest. A célok teljesítéséhez vezető utat a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv fekteti le.

Milyen eredményeket tudunk eddig felmutatni?

Az EU jó úton halad a 2020-ra kitűzött célok teljesülése felé:

  • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990 és 2012 közötti időszakban 18%-kal csökkent.
  • A megújuló energiaforrások részaránya 2005-ben még 8,5% volt, 2012-re viszont 14,1%-ra nőtt.
  • Az energiahatékonyság pedig várhatóan 18–19%-kal fog javulni 2020-ra, ami alig marad el a 20%-os célértéktől. Ha pedig az összes tagállam életbe lépteti a vonatkozó uniós szabályozást, akkor ez is teljesülni fog.

Ismerje meg az EU globális energiapolitikáját!

Energiapolitika

/european-union/file/energiapolitika_huEnergiapolitika

Energiapolitika (935.61 KB)

A kézirat frissítve: 2014. november

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.