European Union website, the official EU website

Az Európai Unió története

Az Európai Unió története

Az EU alapító atyái

Az alábbi, történelmi távlatokban gondolkodó politikusok vezényletével jött létre annak az Európai Uniónak az elődje, amelyben ma élünk. Erőfeszítéseik és eltökéltségük gyümölcse a béke és stabilitás, amely országainkat ma jellemzi. A különböző (jogászi, volt ellenállói) háttérrel rendelkező alapító atyák szeme előtt közös eszménykép lebegett: egy békés, egységes és virágzó Európa eszményképe. Az alapító atyákkal együtt mások is fáradhatatlanul munkálkodtak az európai projekt megvalósításáért, és adtak ihletet annak. Az alapító atyák listája ezért nem teljes.

1945–1959

Béke Európában – Az együttműködés kezdetei

Az Európai Unió abból a célból jön létre, hogy véget vessen a szomszédos európai országok közötti véres háborúknak, amelyek közül a legrettenetesebb a második világháború volt. 1951-ben jött létre az Európai Szén- és Acélközösség. Ez jelenti az első lépést az európai országok gazdasági és politikai egyesítése és a tartós béke megteremtése felé. A közösség hat alapító tagállama Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Az ötvenes évek a Kelet és a Nyugat közötti hidegháború jegyében telnek. 1956-ban szovjet tankok vetnek véget a kommunista rezsim elleni felkelésnek Magyarországon. 1957-ben aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac.

1960–1969

A gazdasági fellendülés időszaka

A 60-as években a gazdasági növekedés töretlen, amit az is elősegít, hogy az EU-országok között folyó kereskedelemben megszűnnek a vámok. A tagállamok megegyeznek az élelmiszer-termelés közös szabályozásában is, ezzel sikerül leküzdeniük az élelmiszerhiányt; hamarosan már az élelmiszer-felesleg okoz fejtörést. 1968 májusát a párizsi diáktüntetések teszik emlékezetessé; számos társadalmi és magatartásbeli változás forr össze „a 68-as nemzedék” nevével.

1970–1979

Bővülő közösség – a csatlakozók első köre

1973. január 1-jén Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Unióhoz, és ezzel kilencre nő a tagállamok száma. Az 1973. októberi rövid, ám véres arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. Véget érnek az utolsó jobboldali európai diktatúrák: 1974-ben Portugáliában megbukik a Salazar-rezsim, a következő évben Spanyolországban meghal Franco tábornok. Az EU regionális politikája keretében Európa elmaradottabb területei számára folyósítják a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó első jelentős pénzátutalásokat. Növekszik az Európai Parlament uniós ügyekben gyakorolt befolyása, és 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatják meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket. Az 1970-es években a környezetszennyezés elleni küzdelem is szélesebb alapokra helyeződik. Az EU a „szennyező fizet” elvét első alkalommal alkalmazva jogszabályokat fogad el a környezet védelmére.

1980–1989

Európa átalakulóban – a berlini fal leomlása

A gdanski hajógyárban 1980 nyarán lezajlott sztrájk nyomán Európa, sőt az egész világ megismerkedik a lengyel Szolidaritás szakszervezet és vezetője, Lech Walesa nevével. 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővül az EU tagjainak száma; öt évvel később Spanyolország és Portugália is belép az Unióba. 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az „egységes piac” létrehozásával oldja meg. Sorsdöntő politikai átalakulások közepette 1989. november 9-én leomlik a berlini fal. 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ. Németország 1990 októberében újraegyesül.

1990–1999

Határok nélküli Európa

A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerülnek egymáshoz. 1993-ra megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben pedig az Amszterdami Szerződés. A közös európai problémák sorában megjelenik a környezetvédelem ügye, és felmerül, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és védelem területén. 1995-ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország. Egy kis luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. Fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatással. A mobiltelefonok és az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt.

2000–2009

Újabb bővítés

Sok európai polgár számára az euró a hivatalos nemzeti fizetőeszköz. 2000 és 2009 között egyre több ország vezeti be az eurót. 2001. szeptember 11-én eltérített repülőgépek csapódnak New York-i és washingtoni épületekbe. Erre válaszul indult meg az ún. terrorizmus elleni háború. Az EU országai sokkal szorosabbra fonják együttműködésüket a bűnüldözés javítása érdekében. 2004-ben tíz újabb ország (2007-ben pedig másik kettő: Bulgária és Románia) csatlakozik az EU-hoz, ezzel Európa politikai megosztottsága végérvényesen a múlté. 2008 szeptemberében súlyos, világméretű pénzügyi válság bontakozik ki. Az összes uniós tagállam megerősíti a Lisszaboni Szerződést, amely 2009-ben hatályba is lép. A szerződés modernizálja az uniós intézményeket és hatékonyabb munkamódszerekről rendelkezik.

2010-től napjainkig

Kihívásokkal teli évtized

A globális gazdasági válság kemény csapást mér Európára. Az EU számos országnak segítséget nyújt. Létrejön a bankunió, amely az európai bankrendszer biztonságát és megbízhatóságát hivatott javítani. 2012 decemberében az Európai Unió nyeri el a Nobel-békedíjat. 2013-ban Horvátország uniós csatlakozásával 28-ra bővül az EU tagjainak száma. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbra is fontos feladata az EU-nak, és a politikai vezetők egyetértenek abban, hogy csökkenteni kell a káros kibocsátásokat. A 2014-es európai parlamenti választásokat követően az intézményben megnő az euroszkeptikusok száma. Az EU új biztonságpolitikát alakít ki, miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. A Közel-Keleten, illetve a világ számos más országában és régiójában elhatalmasodik a vallási fanatizmus, ami feszültségekhez és háborúkhoz vezet. Rengetegen hagyják el otthonukat és keresnek menedéket Európában. Az Uniónak nem csak azt a problémát kell megoldania, hogy miképpen gondoskodjon ezekről az emberekről, hanem eközben területén számos terrortámadás is éri.