Újabb bővítés

Sok európai polgár számára az euró válik a hivatalos nemzeti fizetőeszközzé. 2000 és 2009 között egyre több ország vezeti be az eurót. 2001. szeptember 11-én eltérített repülőgépek csapódnak New York-i és washingtoni épületekbe. Erre válaszul indul meg az ún. terrorizmus elleni háború. Az EU országai sokkal szorosabbra fűzik együttműködésüket a bűnüldözés javítása érdekében. 2004-ben tíz ország, 2007-ben pedig újabb két ország: Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz, ezzel Európa politikai megosztottsága végérvényesen a múlté. 2008 szeptemberében súlyos, világméretű pénzügyi válság bontakozik ki. Az összes uniós tagállam megerősíti a Lisszaboni Szerződést, amely 2009-ben hatályba is lép. A szerződés modernizálja az uniós intézményeket és hatékonyabb munkamódszerekről rendelkezik.

2001. szeptember 11.

Eltérített repülőgépek csapódnak be a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba és a washingtoni Pentagon épületébe. Közel háromezer ember veszti életét. Az EU-tagországok határozottan kiállnak az Egyesült Államok mellett a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben.

2002. január 1.

Forgalomba kerülnek az eurobankjegyek és -érmék az eurót hivatalos fizetőeszközként bevezető tizenkét uniós országban. Igazi szervezési bravúrt jelent az új készpénz gyártása és terjesztése. Több mint 80 milliárd euróérmét vernek. A bankjegyek minden országban azonosak, míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép látható. Minden érme szabad forgalomban van: így mi sem természetesebb, mint hogy például Finnországban vert euróérmével váltunk jegyet a madridi metróra.

2003

Folytatódik a kommunikációs forradalom. Egyre több iskola és háztartás rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel. A mindennapi kommunikáció közkedvelt módjává válik a rövid szöveges üzenetek (SMS-ek) küldése telefonon, és még ebben az évtizedben futótűzként elterjed a közösségi média és az okostelefonok használata.

2003. március 31.

Az EU kül- és biztonságpolitikája keretében békefenntartási feladatokat vállal a Balkánon, először Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, majd Bosznia-Hercegovinában. Mindkét esetben EU-vezetésű csapatok lépnek a NATO egységeinek helyébe. Ami a belügyeket illeti, az EU úgy dönt, hogy 2010-re kialakítja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és az ezzel járó előnyöket biztosítja valamennyi állampolgára számára.

2004. október 29.

A 25 EU-tagország aláírja az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az Alkotmányszerződés célja a huszonöt, és később még több tagországot számláló EU-n belül a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, illetve korszerűsítése. Amikor Franciaország és Hollandia lakossága 2005 júniusában elutasítja az uniós alkotmányszerződést, az EU állam-, illetve kormányfői ún. gondolkodási időszak bevezetéséről döntenek.

2005. február 16.

Hatályba lép a globális felmelegedés korlátozását és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó nemzetközi egyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv. Az EU mindvégig következetes és vezető szerepet vállalt az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére irányuló törekvésekben. Az Egyesült Államok nem írta alá a jegyzőkönyvet.

2007. december 13.

Az EU 27 tagállama aláírja az eddigi szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződést. A Lisszaboni Szerződés célja, hogy demokratikusabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az EU-t, ezáltal biztosítva, hogy az Unió képes legyen megbirkózni olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés. Az összes uniós tagállam megerősíti a Lisszaboni Szerződést, amely 2009 december 1-jén hatályba is lép.

2008. szeptember

A világ súlyos pénzügyi válsággal szembesül. A problémák az Egyesült Államokban kezdődnek, a jelzáloghitelezés területén. A válság számos európai bankot is súlyosan érint. A válság nyomán szorosabbá válik a gazdasági együttműködés az uniós tagállamok között.