Az EU számos projekt és program megvalósítását finanszírozza, illetve támogatja, többek között az alábbi területeken:

• regionális és városfejlesztés,
• foglalkoztatás és társadalmi befogadás,
• mezőgazdaság és vidékfejlesztés,
• tengerügyi és halászati politika,
• kutatás és innováció,
• humanitárius segítségnyújtás.

A pénzeszközök kezelése

Az EU szigorúan szabályozza a finanszírozást annak érdekében, hogy szoros ellenőrzést gyakoroljon a források felhasználása felett, továbbá hogy a források elköltése során érvényesüljön az átláthatóság és az elszámoltathatóság.

Végső fokon a 27 EU-biztosból álló testület viseli a politikai felelősséget azért, hogy az uniós pénzeszközök felhasználása szabályszerűen menjen végbe. Minthogy azonban az uniós támogatások túlnyomó részével a kedvezményezett tagállamok gazdálkodnak, a tagállami kormányok felelnek az ellenőrzések, köztük az éves ellenőrzés lefolytatásáért.

Az uniós költségvetés több mint 76%-ával a Bizottság a tagállami és a regionális hatóságokkal partnerségben gazdálkodik az ún. megosztott irányítás keretében, elsősorban 5 nagy pénzalap – az európai strukturális és beruházási alapok – felhasználásával. Ezek a pénzalapok segítik az Európa 2020 stratégia végrehajtását. A következő 5 alapról van szó: 

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés),
• Európai Szociális Alap (társadalmi befogadás és jó kormányzás),
• Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciája),
• Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, 
• Európai Tengerügyi és Halászati Alap. 

A többi pénzforrást az EU közvetlenül kezeli. Ezekből a következő formában biztosít finanszírozást:

• Támogatás – az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos konkrét projektek megvalósítására. A támogatás odaítélésére rendszerint pályázati felhívás közzététele után kerül sor. A költségek egy részét az EU állja, egy részét más forrásokból kell előteremteni.
• Szerződések – melyeket az EU intézményei kötnek azért, hogy megvásárolják azokat a szolgáltatásokat, árukat és építési beruházásokat, amelyek a működésükhöz szükségesek. Példaként említhetők a következő célból kötött szerződések: tanulmányok készítése, képzés, illetve konferenciaszervezés biztosítása, informatikai termékek beszerzése. A szerződések odaítélése ajánlati felhívás közzétételével induló eljárás útján valósul meg.

A nem uniós országok számára elkülönített forrásokból finanszírozott közbeszerzési szerződések, támogatások és fejlesztési segélyek kedvezményezettjeinek nevét az EU közzéteszi az interneten.

Finanszírozás igénylése

Kisvállalkozások

A kisvállalkozások támogatások, hitelek, illetve pénzügyi garanciák formájában részesülhetnek uniós finanszírozásban. A támogatás közvetlen pénzügyi segítséget jelent, míg a finanszírozás egyéb formái a tagállamok által irányított programok keretében valósulnak meg.

Európai uniós finanszírozás kisvállalkozások számára 

Nem kormányzati és civil szervezetek

A nem kormányzati és civil szervezetek is jogosultak finanszírozásra, feltéve hogy az uniós szakpolitikai területek valamelyikén fejtik ki tevékenységüket, és nonprofit alapon működnek.

Európai uniós finanszírozás nem kormányzati szervezetek részére szakpolitikai terület szerint 

Fiatalok

A fiatalok részére biztosított finanszírozásnak két fő típusa van:

• Oktatás és képzés – külföldi tanulmányi lehetőségek diákoknak az Erasmus+ program révén, támogatás azoknak a tanulóknak, akik középfokú tanulmányaikat készülnek befejezni, külföldi szakképzési lehetőségek; 
• Fiatalok – társfinanszírozás olyan projektekhez, amelyek a polgári szerepvállalást, az önkéntes munkát és a különböző kultúrák jobb megismerését ösztönzik. 

Kutatók

2014 és 2020 között az EU közel 80 milliárd euró összegű finanszírozást biztosít majd a kutatás támogatására, legfőképpen kiemelt kutatási programja, a Horizont 2020 keretében. Ezek a források rendszerint vissza nem térítendő támogatás formáját öltik, és a kutatási projektek széles választékának társfinanszírozását biztosítják.

Kutatási és innovációs célú EU-finanszírozás

Mezőgazdasági termelők és vidéki vállalkozások

Az Európai Unióban a legtöbb mezőgazdasági termelő jogosult közvetlen kifizetés formájában jövedelemtámogatásban részesülni. A közvetlen jövedelemtámogatások közel harmadának azok a gazdálkodók a kedvezményezettjei, akik környezetbarát mezőgazdasági módszereket alkalmaznak (lásd: állandó gyepterület fenntartása, a növénytermesztés diverzifikálása stb.). 

A mezőgazdasági gazdálkodók az általuk birtokolt földterület nagyságának függvényében is támogatásban részesülnek – ez a támogatás is akkor jár, ha környezetkímélő gazdálkodást folytatnak, és ennek révén védelmezik a biológiai sokféleséget, valamint a talaj- és a vízminőséget, illetve alacsony szinten tartják a termelésből eredő szén-dioxid-kibocsátást.

Az EU arra a célra is támogatást biztosít, hogy segítsen a mezőgazdasági termelőknek új technikákat elsajátítani, illetve gazdaságukat átalakítani, korszerűsíteni. Az uniós források általánosabb szinten ahhoz is hozzájárulnak, hogy az alapszolgáltatások biztosítása és a munkahelyteremtés révén javuljon a vidéki térségekben élők életszínvonala.

A fentieken túlmenően a vidékfejlesztés keretében a fiatal gazdálkodók célzott támogatást vehetnek igénybe mezőgazdasági vállalkozásuk létrehozásához, az általuk végrehajtott beruházások pedig az átlagosnál nagyobb mértékű támogatásban részesülhetnek. 

Vidékfejlesztési programok országok szerint