Az Európai Unió egyedülálló gazdasági és politikai unió, melyet jelenleg 28 európai ország alkot. Tagországainak összterülete a kontinens nagy részét magában foglalja.

Az EU a második világháború után jött létre. Az integráció első lépései a gazdasági együttműködés megerősítésére irányultak abból a megfontolásból, hogy az egymással kereskedelmet folytató országok között kialakuló gazdasági egymásrautaltság csökkenti az esetleges konfliktusok kirobbanásának valószínűségét.

Ennek eredményeként 1958-ban megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK). A gazdasági együttműködés kezdetben hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – között bontakozott ki. Azóta létrejött a hatalmas egységes piac, melynek kiépítése napjainkban is folytatódik, hogy a benne rejlő lehetőségeket a lehető legjobban kamatoztatni lehessen.

A gazdasági integrációtól a politikai unióig

A kezdetben kizárólag gazdasági téren elindított integráció ma már az éghajlat-politikától, a környezetvédelemtől és az egészségügytől kezdve a külkapcsolatokon és biztonságpolitikán át az igazságügyig és a migrációs politikáig számos szakpolitikai területet átível. Ezt a változást tükrözte, hogy 1993-ban az Európai Gazdasági Közösség (EGK) helyébe az Európai Unió (EU) elnevezés lépett.

Az EU működésének alapelve a jogállamiság. Ez azt jelenti, hogy tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul.

Az EU emellett a részvételi demokrácia elvén működik: az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, a tagállamoké pedig az Európai Tanácsban és a Miniszterek Tanácsában.

Stabilitás, egységes fizetőeszköz, mobilitás és növekedés

Az EU létrejöttének köszönhetően Európában az utóbbi több mint fél évszázadot a béke, a stabilitás és a jólét jellemezte, nőtt az életszínvonal, és megszületett a közös európai valuta: az euró. 2012-ben az EU nyerte el a Nobel-békedíjat, amiért előmozdította Európában a békét, a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat.

Azáltal, hogy az uniós tagországok között megszűnt a határellenőrzés, a kontinens legnagyobb részén szabadon lehet utazni. Ezenfelül az uniós polgárok jóval könnyebben tartózkodhatnak, utazhatnak és vállalhatnak munkát más európai országokban.

Az egységes piac (más néven a belső piac) az EU fő gazdasági motorja, amely lehetővé teszi az Unión belül az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását, illetve a személyek szabad mozgását. Az EU számára ezért fontos célkitűzést jelent az is, hogy ezt a rendkívül értékes erőforrást más területeken, így az energia-, a tudás- és a tőkepiacokon is fejlessze, s ezáltal biztosítsa, hogy az európai polgárok a legteljesebben ki tudják aknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Emberi jogok és egyenlőség

Az EU egyik legfőbb célja, hogy az emberi jogok védelmét mind az Unión belül, mind a világ többi részén előmozdítsa. Emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tisztelete – ezek az Európai Unió alapértékei. 2009, azaz a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ezeket a jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája foglalja össze egyetlen dokumentumban. Az uniós intézményeknek kötelességük ezeket a jogokat tiszteletben tartani, és ugyanez vonatkozik a tagállami kormányokra is mindazokban az esetekben, amikor uniós jogszabályokat alkalmaznak.

Átlátható és demokratikus intézmények

Az új tagországokkal kibővült EU továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy intézményeinek működése átláthatóbbá és demokratikusabbá váljon. A közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre bővült, és nagyobb szerephez jutottak a tagállami parlamentek is, amelyek szorosan együttműködnek az európai intézményekkel, az európai polgárok pedig egyre több módon vehetnek részt a politikai döntéshozatalban.