Európai Unió

Az EU-ról dióhéjban

Az EU-ról dióhéjban

Milyen értékeket képvisel az EU és melyek a céljai?

Célok

Az Európai Unió a következőket tűzte ki célul:

  • előmozdítja a békét, az általa vallott értékeket és polgárai jólétét;
  • a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, belső határok nélküli térséget biztosít;
  • fenntartható fejlődésre törekszik, melynek alapja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, az árstabilitás, a környezetvédelem, valamint egy rendkívül versenyképes, teljes foglalkoztatottsággal és társadalmi haladással jellemezhető szociális piacgazdaság;
  • küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen;
  • előmozdítja a tudományos-technikai haladást;
  • fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és szolidaritást a tagállamok között;
  • tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokszínűségét;
  • gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek pénzneme az euró.

Értékek

Az EU értékeit minden tagállam egyként osztja: olyan társadalmat építenek, amelyben a befogadás, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség a norma. Az európai életszemlélethez szervesen hozzátartoznak az alábbi értékek:

  • Az emberi méltóság
    Az emberi méltóság sérthetetlen. Tisztelet és védelem illeti, ezen nyugszik ténylegesen az összes uniós alapjog.
  • Szabadság
    Az Unión belüli szabad mozgás és tartózkodás joga az EU összes polgárát megilleti, csakúgy, mint az egyéni szabadságjogok, így a magánélet tiszteletben tartásához való jog, illetve a gondolat, a véleménynyilvánítás, a vallás, a gyülekezés és a tájékozódás szabadsága, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzít.
  • Demokrácia
    Az EU működése a képviseleti demokrácián alapul. Az európai polgári lét politikai jogok gyakorlását is magában foglalja. Minden nagykorú uniós polgár választásra jogosult és választható az európai parlamenti választásokon. Az uniós polgárok a lakóhelyük szerinti országban vagy származási országukban szavazhatnak vagy indulhatnak jelöltként a szavazáson.
  • Egyenlőség
    Az Unió összes polgára a törvény előtt egyenlőnek számít. A nők és a férfiak közötti egyenlőség elve az összes európai szakpolitika sarokköve és az európai integráció alapja. Egyetlen területen sem lehet megkerülni. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv már az 1957-es Római Szerződésnek is része volt. Az egyenlőtlenségeket ugyan még nem sikerült teljes mértékben felszámolni, de az EU jelentős előrelépést ért el ezen a téren.
  • Jogállamiság
    Az EU alapja a jogállamiság. Tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. A jognak és az igazságnak független igazságszolgáltatás szerez érvényt. A tagállamok az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. Az általa hozott ítéleteket mindenkinek tiszteletben kell tartania.
  • Emberi jogok
    Az emberi jogok védelme felett az Európai Unió Alapjogi Chartája őrködik. A nemen vagy nemi identitáson, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a személyes adatok védelméhez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot rögzíti.

Az említett célok és értékek az Európai Unió alapját adják. A Lisszaboni Szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában vannak lefektetve.

2012-ben az EU nyerte el a Nobel-békedíjat, amiért előmozdította Európában a békét, a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat.

 

70 éve tart a béke

A gazdasági integrációtól a politikai unióig

Az Európai Unió egyedülálló gazdasági és politikai unió, melyet jelenleg 28 európai ország alkot. Tagországainak összterülete a kontinens nagy részét magában foglalja.

Az EU elődje a második világháború tanulságaként jött létre. Az integráció első lépései a gazdasági együttműködés megerősítésére irányultak abból a megfontolásból, hogy az egymással kereskedelmet folytató országok között kialakuló gazdasági egymásrautaltság csökkenti az esetleges konfliktusok kirobbanásának valószínűségét.

Ennek eredményeként 1958-ban megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK). A gazdasági együttműködés kezdetben hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – között bontakozott ki.

Azóta 22 további ország csatlakozott, és létrejött egy hatalmas egységes piac (más néven belső piac), melynek kiépítése napjainkban is folytatódik, hogy a benne rejlő lehetőségeket a lehető legjobban kamatoztatni lehessen.

A kezdetben kizárólag gazdasági téren elindított integráció ma már az éghajlat-politikától, a környezetvédelemtől és az egészségügytől kezdve a külkapcsolatokon és biztonságpolitikán át az igazságügyig és a migrációs politikáig számos szakpolitikai területet átível. Ezt a változást tükrözte, hogy 1993-ban az Európai Gazdasági Közösség (EGK) helyébe az Európai Unió (EU) elnevezés lépett.

Stabilitás, egységes fizetőeszköz, mobilitás és növekedés

Az EU létrejöttének köszönhetően Európában az utóbbi több mint fél évszázadot a béke, a stabilitás és a jólét jellemezte, nőtt az életszínvonal, és megszületett a közös európai valuta: az euró. 19 országban több mint 340 millió uniós polgár saját fizetőeszközként használja, és élvezi ennek előnyeit.

Azáltal, hogy az uniós tagországok között megszűnt a határellenőrzés, a kontinens legnagyobb részén szabadon lehet utazni. Ezenfelül az uniós polgárok jóval könnyebben telepedhetnek le, dolgozhatnak és utazhatnak más európai országokban. Mindenki szabadon eldöntheti, melyik uniós tagállamban kíván tanulni, munkát vállalni vagy nyugdíjba vonulni. Az uniós polgárokat minden tagállamnak saját polgáraival megegyező bánásmódban kell részesítenie, ha foglalkoztatásról, társadalombiztosításról vagy adózásról van szó.

Az EU gazdaságának fő hajtómotorja az egységes piac. A piacon belül szabadon mozoghatnak az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek. Az EU számára fontos cél, hogy ezt a rendkívül értékes vívmányt más területeken is, így az energia-, a tudás- és a tőkepiacokon maradéktalanul érvényre juttassa, s ezáltal biztosítsa, hogy az európai polgárok a legteljesebben ki tudják aknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Átlátható és demokratikus intézmények

Az EU továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy intézményeinek működése átláthatóbbá és demokratikusabbá váljon. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozza meg.

A közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre bővült, és nagyobb szerephez jutottak a tagállami parlamentek is, amelyek szorosan együttműködnek az európai intézményekkel.

Az EU a részvételi demokrácia elvén működik: az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, a tagállamoké pedig az Európai Tanácsban és a Miniszterek Tanácsában.

Az Európai Unió arra ösztönzi polgárait, hogy legyenek maguk is aktív részesei a demokratikus folyamatoknak, hozzászólásaikkal már a kidolgozás szakaszában segítsenek megadni az uniós szakpolitikák irányát, illetve éljenek konstruktív javaslatokkal a meglévő jogszabályok és politikák javításához. Az európai polgári kezdeményezés nagyobb beleszólást biztosít Európa polgárainak az életükre közvetlenül kiható uniós szakpolitikákba. A polgárok előtt emellett az uniós jogszabályok alkalmazását érintő panasztétel és felvilágosításkérés lehetősége is nyitva áll.

Az EU szerepe a világban

Kereskedelem

Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. Az EU a feldolgozóipari termékek és a szolgáltatások legjelentősebb exportőre a világon, és több mint 100 ország legnagyobb importpiaca.

Az EU egyik alappillére a tagok közötti szabad kereskedelem. Erre az egységes piacnak köszönhetően nyílt mód. Kereskedelempolitikai törekvései azonban túlmutatnak a határain: az EU a világkereskedelem liberalizálásának is elkötelezett híve.

Humanitárius segítségnyújtás

Az Európai Unió kötelességének érzi, hogy világszerte segítségére siessen a természeti és az ember okozta katasztrófák áldozatainak. Évente mintegy 120 millió bajba jutottnak nyújt segélyt. Az EU és a tagországok együtt a világ legjelentősebb humanitárius adományozói.

Diplomácia és biztonságpolitika

Az EU fontos szerepet játszik a diplomáciában, és nemzetközi szinten a stabilitás, a biztonság, a jólét, a demokrácia, az alapvető szabadságok és a jogállamiság előmozdításán munkálkodik.

Back to top