Az Európai Unió a következőket tűzte ki célul:
Az EU értékeit minden tagállam egyként osztja: olyan társadalmat építenek, amelyben a befogadás, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség a norma. Az európai életszemlélethez szervesen hozzátartoznak az alábbi értékek:
Az említett célok és értékek az Európai Unió alapját adják. A Lisszaboni Szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában vannak lefektetve.
2012-ben az EU nyerte el a Nobel-békedíjat, amiért előmozdította Európában a békét, a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat.
Az Európai Unió egyedülálló gazdasági és politikai unió, melyet jelenleg 28 európai ország alkot. Tagországainak összterülete a kontinens nagy részét magában foglalja.
Az EU elődje a második világháború tanulságaként jött létre. Az integráció első lépései a gazdasági együttműködés megerősítésére irányultak abból a megfontolásból, hogy az egymással kereskedelmet folytató országok között kialakuló gazdasági egymásrautaltság csökkenti az esetleges konfliktusok kirobbanásának valószínűségét.
Ennek eredményeként 1958-ban megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK). A gazdasági együttműködés kezdetben hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – között bontakozott ki.
Azóta 22 további ország csatlakozott, és létrejött egy hatalmas egységes piac (más néven belső piac), melynek kiépítése napjainkban is folytatódik, hogy a benne rejlő lehetőségeket a lehető legjobban kamatoztatni lehessen.
A kezdetben kizárólag gazdasági téren elindított integráció ma már az éghajlat-politikától, a környezetvédelemtől és az egészségügytől kezdve a külkapcsolatokon és biztonságpolitikán át az igazságügyig és a migrációs politikáig számos szakpolitikai területet átível. Ezt a változást tükrözte, hogy 1993-ban az Európai Gazdasági Közösség (EGK) helyébe az Európai Unió (EU) elnevezés lépett.
Az EU létrejöttének köszönhetően Európában az utóbbi több mint fél évszázadot a béke, a stabilitás és a jólét jellemezte, nőtt az életszínvonal, és megszületett a közös európai valuta: az euró. 19 országban több mint 340 millió uniós polgár saját fizetőeszközként használja, és élvezi ennek előnyeit.
Azáltal, hogy az uniós tagországok között megszűnt a határellenőrzés, a kontinens legnagyobb részén szabadon lehet utazni. Ezenfelül az uniós polgárok jóval könnyebben telepedhetnek le, dolgozhatnak és utazhatnak más európai országokban. Mindenki szabadon eldöntheti, melyik uniós tagállamban kíván tanulni, munkát vállalni vagy nyugdíjba vonulni. Az uniós polgárokat minden tagállamnak saját polgáraival megegyező bánásmódban kell részesítenie, ha foglalkoztatásról, társadalombiztosításról vagy adózásról van szó.
Az EU gazdaságának fő hajtómotorja az egységes piac. A piacon belül szabadon mozoghatnak az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek. Az EU számára fontos cél, hogy ezt a rendkívül értékes vívmányt más területeken is, így az energia-, a tudás- és a tőkepiacokon maradéktalanul érvényre juttassa, s ezáltal biztosítsa, hogy az európai polgárok a legteljesebben ki tudják aknázni a benne rejlő lehetőségeket.
Az EU továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy intézményeinek működése átláthatóbbá és demokratikusabbá váljon. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozza meg.
A közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre bővült, és nagyobb szerephez jutottak a tagállami parlamentek is, amelyek szorosan együttműködnek az európai intézményekkel.
Az EU a részvételi demokrácia elvén működik: az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, a tagállamoké pedig az Európai Tanácsban és a Miniszterek Tanácsában.
Az Európai Unió arra ösztönzi polgárait, hogy legyenek maguk is aktív részesei a demokratikus folyamatoknak, hozzászólásaikkal már a kidolgozás szakaszában segítsenek megadni az uniós szakpolitikák irányát, illetve éljenek konstruktív javaslatokkal a meglévő jogszabályok és politikák javításához. Az európai polgári kezdeményezés nagyobb beleszólást biztosít Európa polgárainak az életükre közvetlenül kiható uniós szakpolitikákba. A polgárok előtt emellett az uniós jogszabályok alkalmazását érintő panasztétel és felvilágosításkérés lehetősége is nyitva áll.
Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. Az EU a feldolgozóipari termékek és a szolgáltatások legjelentősebb exportőre a világon, és több mint 100 ország legnagyobb importpiaca.
Az EU egyik alappillére a tagok közötti szabad kereskedelem. Erre az egységes piacnak köszönhetően nyílt mód. Kereskedelempolitikai törekvései azonban túlmutatnak a határain: az EU a világkereskedelem liberalizálásának is elkötelezett híve.
Az Európai Unió kötelességének érzi, hogy világszerte segítségére siessen a természeti és az ember okozta katasztrófák áldozatainak. Évente mintegy 120 millió bajba jutottnak nyújt segélyt. Az EU és a tagországok együtt a világ legjelentősebb humanitárius adományozói.
Az EU fontos szerepet játszik a diplomáciában, és nemzetközi szinten a stabilitás, a biztonság, a jólét, a demokrácia, az alapvető szabadságok és a jogállamiság előmozdításán munkálkodik.