- Hívjon minket! Telefonszámunk 00 800 6 7 8 9 10 11
- Válasszon a többi telefonos kapcsolatfelvételi lehetőség közül!
- Írjon nekünk kapcsolatfelvételi űrlapunk kitöltésével!
- Jöjjön el személyesen helyi irodáink valamelyikébe!

Franciaország félprezidenciális köztársaság. A kormányfő a miniszterelnök, akit a közvetlen szavazással megválasztott államfő, az elnök nevez ki. Franciaország területét 18 közigazgatási régió – 13 kontinentális és 5 tengerentúli régió – alkotja. Mind az 5 tengerentúli régió, valamint a karib-tengeri francia közösség, Saint-Martin is az EU részét képezi (legkülső régió jogállással). Franciaország egyik városa, Strasbourg az európai uniós intézmények három hivatalos székhelyeinek egyike. A másik kettő Brüsszel és Luxembourg.
Az ország földrajzi helye az EU-n belül
2018-ban a francia gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás és a humán-egészségügyi és szociális ellátás (22,4%), a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (17,8%), továbbá a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (14%).
Az EU-n belüli kereskedelem a francia export 59%-át teszi ki (ezen belül a kivitel 14%-a Németországba, 8–8%-a Spanyolországba és Olaszországba, 7%-a pedig Belgiumba irányul). Ami az EU-n kívülre irányuló exportot illeti, a francia termékek 8%-a az Egyesült Államokban, 4%-a pedig Kínában talál vevőre.
A Franciaországba behozott termékek 69%-a EU-tagországból érkezik (18%-uk Németországból, 10%-uk Belgiumból, 8%-uk Hollandiából). Ami a nem uniós importot illeti, a termékek 5%-a az Egyesült Államokból, szintén 5%-a pedig Kínából érkezik.
Franciaország 79 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, ki képviseli Franciaország választópolgárait az Európai Parlamentben, kattintson ide.
Az Európai Parlament Franciaországi Tájékoztatási Irodája
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek adnak egymásnak rendszeresen találkozót, hogy megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a francia kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen mely szakpolitikai kérdésről folyik a vita.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egy személyben állna az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét betöltő ország irányítja.
E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A francia soros elnökség időszakai:
1959. január–június, 1962. január–június, 1965. január–június, 1968. január–június, 1971. január–június, 1974. július–december, 1979. január–június, 1984. január–június, 1989. július–december, 1995. január–június, 2000. július–december, 2008. január–június
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A következő link külső webhelyre irányít átAz EU Tanácsának jelenlegi elnöksége
Az Európai Bizottság francia tagja Thierry Breton, aki a belső piacért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet.
A Bizottság Franciaországi Képviselete
Franciaországnak 24 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB az Európai Unió egyik tanácsadó szerve, amely – a munkaadók, a munkavállalók és egyéb társadalmi érdekcsoportok képviseletében – véleményt nyilvánít azzal kapcsolatban, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerő-piaci és társadalmi helyzetére nézve.
Franciaországnak 24 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.
Franciaország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. A brüsszeli állandó képviselet tulajdonképpen nagykövetségi funkciót lát el: feladata, hogy az ország érdekeit és céljait a lehető leghatékonyabban érvényesítse az EU-ban.
Méltányosan, az ország lehetőségeit figyelembe véve kerül kiszámításra, hogy az egyes uniós országok mennyit fizetnek be az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés célja nem az anyagi javak újraelosztása, hanem hogy forrásokat biztosítson olyan közérdekű célok megvalósításához, amelyek minden európai számára fontosak.
A 2018-as uniós költségvetés sarokszámai Franciaország vonatkozásában:
További adatok az EU költségvetéséről, bevételeiről és kiadásairól:
A tagállamok, így a Franciaország által az uniós költségvetésbe befizetett pénz számos közcélú – pl. utak építését, a kutatói munka támogatását és a környezet védelmét szolgáló – program és projekt finanszírozását teszi lehetővé EU-szerte.
Ha további információkra kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy Franciaország milyen formában részesül az uniós forrásokból, kattintson ide.