Ugrás a fő tartalomra

Áttekintés

Főváros: Prága

Hivatalos uniós nyelv(ek): cseh

Az Európai Unió tagja: 2004. május 1. óta

Pénznem: cseh korona (CZK). Csehország jelenleg készül az euró bevezetésére.

Schengeni térség: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek

Adatokterület – népesség – egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-egységben kifejezve

Államforma, politikai rendszer

Csehország parlamentáris köztársaság. A kormányfő a miniszterelnök, az állam élén a köztársasági elnök áll. Csehország 1993-ban, az akkor megszűnt Csehszlovákia egyik utódállamaként jött létre. A másik utódállam Szlovákia. Az ország 14 régióra tagolódik, köztük az egyik a főváros, Prága.

Az ország elhelyezkedése az uniós tagállamokat feltüntető térképen

Kereskedelem és gazdaság

2020-ban a cseh gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: az ipar (28,1%), a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (17,5%), valamint a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás és a humán-egészségügyi és szociális ellátás (16,8%).

Az EU-n belüli kereskedelem a cseh export 80%-át teszi ki (ezen belül a kivitel 33%-a Németországba, 8%-a Szlovákiába, 6%-a pedig Lengyelországba irányul). Ami az EU-n kívülre irányuló exportot illeti, a cseh termékek 2%-a az Egyesült Államokban talál vevőre.

A Csehországba behozott termékek 73%-a EU-tagországból érkezik (28%-uk Németországból, 9%-uk Lengyelországból, 7%-uk Hollandiából). Ami a nem uniós országokat illeti, a Kínából érkező import részaránya 11%, az Egyesült Államokból és Oroszországból behozott termékeké pedig 2%.

Csehország az EU-ban

Európai Parlament

Csehország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, ki képviseli Csehország választópolgárait az Európai Parlamentben, kattintson ide.

Az Európai Parlament Csehországi Kapcsolattartó Irodája

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a cseh kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.

Az EU Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.

E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.

A cseh soros elnökség időszaka:

2009. január–június | 2022. július–december

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának jelenlegi elnöksége

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság cseh tagja Vĕra Jourová, aki az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök.

A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet.

A Bizottság Csehországi Képviselete

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Csehországnak 12 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.

Régiók Európai Bizottsága

Csehországnak 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.

Az EU melletti állandó képviselet

Csehország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. A brüsszeli állandó képviselet tulajdonképpen nagykövetségi funkciót lát el: feladata, hogy az ország érdekeit és céljait a lehető leghatékonyabban érvényesítse az EU-ban.

Költségvetés és finanszírozás

Mennyit fizet be Csehország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?

Az EU méltányosan, az országok anyagi lehetőségeinek figyelembevételével állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Azaz a nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményűek pedig kevesebbel járulnak hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem az anyagi javak újraelosztására irányul. Középpontjában az európai lakosság egészének szükségletei állnak. 

Adatok az EU költségvetéséről, bevételeiről és kiadásairól:

Uniós finanszírozású projektek Csehországban

A Csehország által az uniós költségvetésbe befizetett pénz – a többi tagállam befizetéseihez hasonlóan – EU-szerte számos program és projekt finanszírozását teszi lehetővé, így például utak építését, a tudományos kutatás támogatását és a környezet védelmét.

Ha szeretne többet tudni arról, hogy Csehország milyen formában részesül az uniós forrásokból, kattintson ide.