Az ECDC legfrissebb információi a Covid19-ről

Milyen feladatokat lát el?

• EU-országokból származó adatokat elemez és értelmez 52 fertőző betegséggel és az azokkal összefüggő egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban. Az adatokat az európai felügyeleti rendszer (TESSy) segítségével értékeli ki.
• Tudományos tanácsot ad az EU intézményeinek és a tagállamok kormányainak.
• Gondoskodik az Európai Uniót fenyegető, újonnan megjelenő veszélyek korai felismeréséről és elemzéséről.
• Koordinálja az Európai Intervenciós Epidemiológiai Képzési Programot (EPIET) és az Európai Közegészségügyi Mikrobiológiai Képzési Programot (EUPHEM).
• Segít az EU-tagállamok kormányainak felkészülni a járványokra.
• Éves rendszerességgel háromnapos európai tudományos konferenciát szervez a fertőző betegségek alkalmazott epidemiológiájáról (ESCAIDE).

Szervezeti felépítés

Igazgatási szempontból az ECDC-t

• az igazgatótanács,
• a tanácsadó fórum,
• az igazgató és a személyi állomány fennmaradó része alkotja.

Tevékenységét tekintve az ügynökség a következő öt szervezeti egységre tagolódik:

• a vezető kutató hivatala,
• felügyeleti és válaszadási támogatás,
• közegészségügyi védelmi képesség és kommunikáció,
• erőforrások kezelése és összehangolása,
• információs és kommunikációs technológiák.

Hogyan végzi munkáját?

A központ felügyeleti adatokkal és tudományos tanácsokkal szolgál 52 fertőző betegségről és azok egészségügyi vetületeiről, valamint a járványokról és egyéb közegészségügyi veszélyekről. Az ügynökség ennek során saját szakértőire, valamint a fertőző betegségek páneurópai hálózatainál és a tagállamok közegészségügyi hatóságainál dolgozó szakemberek tudására támaszkodik.

Az ECDC három alapvető rendszert működtet, melyek a betegségfelügyelet más-más területét fedik le:

• fertőzőbetegség-figyelői és gyorsreagáló rendszer (EWRS),
• járványügyi felderítés (EPIS),
• betegségfelügyelet (TESSy).

Az ECDC szorosan együttműködik az összes többi EU-ügynökséggel és a nem uniós szervezetekkel, többek között:

• az Európai Gyógyszerügynökséggel,
• az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal,
• az Egészségügyi Világszervezettel (a WHO európai regionális irodáján keresztül),
• és más nemzetközi partnerekkel.

Kik látják hasznát tevékenységének?

• A közegészségüggyel foglalkozó szakmai közösség Európában, különösen:
  • a nemzeti, regionális és helyi közegészségügyi szervek az EU-ban, illetve az Európai Gazdasági Térségben (EGT),
  • az uniós intézmények,
  • egyéb európai szakpolitikai döntéshozók;
• az egészségügyi szakemberek, kutatók, nemzetközi szervezetek és országos hatóságok Európán kívül.