Elsajátítandó kompetenciák, ismeretek:

- a természettudományos, ökológiai szemléletű környezeti nevelés hatékonyságának fokozásához, módszereinek bővítéséhez szükséges készségek és képességek bővítése,

- a gyermekeket körülvevő világ élettelen és élő alkotóinak tevékenységorientált ismerete,

- a környezeti nevelés változatos helyszínein megvalósítható tevékenységekkel elméleti és módszertani ismereteik szélesítése,

- a szűkebb és tágabb környezet megismerése, a környezetorientált gondolkodás és környezettudatos életmód alakítás módszereinek bővítése.

A szakirányú továbbképzési szak elvégzése után elvárt szakmai attitűdök:

- legyenek érzékenyek környezetük gondjaira,

- ismerjék fel a környezeti problémák lokális és globális következményeit,

- tudják érvényesíteni óvodapedagógusi kompetenciájukból adódó modellszerepüket,

- tudjanak felelősséget vállalni a környezetüket befolyásoló tevékenységeikért,

- tudják közvetíteni a környezettudatos életmód elvárásait az óvodás gyermekek és családjai részére is,

- növeljék felkészültségüket a korszerű módszerek adaptálásával és a szakirodalom folyamatos nyomon követésével.

Személyes adottságok, készségek:

- ökológiai alapú, természettudományos műveltség,

- érzékenység és felelősségvállalás a környezet gondjai iránt,

- elkötelezettség a környezeti nevelés és a fenntarthatóságra nevelés iránt,

- óvodapedagógusi kompetenciájukból adódóan: problémaérzékeny és problémamegoldó, valamint toleranciaképesség,

- a környezet értékei megismerésének, megóvásának igénye,

- az egészségfejlesztés igénye és képessége,

- a fenntarthatóság igényelte felelősségérzet, elkötelezettség,

- a haza szeretetére, elődeink által létrehozott értékek megbecsülésére, tiszteletére nevelés igénye és képessége,

- a 3-7 éves gyermekek környezet- és egészségtudatos gondolkodásának és magatartásának fejlesztését szolgáló kompetenciák,

- a családok környezettudatos szemléletét formáló készségek.

Szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben

A szakirányú továbbképzési szakon oklevelet szerzett óvodapedagógusok a környezeti neveléssel és fenntarthatóságra neveléssel bővített szakmai és módszertani ismereteik birtokában képesek az óvodás gyermekek magas színvonalú környezeti nevelésére. 

Ennek feltételeként:

- elméleti ismereteik és módszertani kultúrájuk elmélyítésével képesek természettudományos, ökológiai szemléletük és ezen irányú nevelőmunkájuk hatékonyságának fejlesztésére;

- alkalmasak és képesek a környezeti nevelés, a fenntarthatóságra nevelés elvárásainak közvetítésére és megvalósítására;

- ismerik és megfelelően alkalmazzák az óvodás gyermekek környezettudatos gondolkodását és viselkedését segítő módszereket;

- ismerik a környezettel való tudatos, harmonikus együttélés kialakításának lehetőségeit;

- képesek a terepen biztonságosan eligazodni;

- képesek a terepmunka előkészítésére, megszervezésére, balesetmentes lebonyolítására és az ott szerzett élmények, tapasztalatok, ismeretek komplex felhasználására.

- Spēj veikt intelektuālu darbību zināšanu, izpratnes, lietošanas un vienkāršas analīzes līmenī.
- Izmanto zināšanas un teorētisko izpratni plaša spektra kompleksā darbībā.
- Prot patstāvīgi iegūt un novērtēt informāciju.
- Izmanto plaša diapazona zināšanas un prasmes labi formulētu, bet nepazīstamu un neprognozējamu problēmu risinājumā.
- Ir detalizētas teorētiskās zināšanas un izpratne atbilstoši profesionālajai kvalifikācijai.
- Ir plaša diapazona prasmes, profesijai būtiskās prasmes un meistarība atbilstoši profesionālajai kvalifikācijai.
- Spēj patstāvīgi veikt izpildītāja darbu, ietverot veicamā darba plānošanu un pārraudzību.
- Zina un prot lietot atbilstošās tehnoloģijas.
- Prot izmantot informācijas ieguves un apstrādes tehnoloģijas profesionālajā darbībā.
- Izkopta latviešu valodas prasme un pilnveidota svešvalodas(-u) prasme.
- Zina un izprot sava novada, Latvijas, Eiropas un pasaules vēsturiskās attīstības kopsakarības.
- Prot lietot matemātikas zināšanas un prasmes profesionālajā darbībā.
- Prot izmantot zināšanas par dabaszinātņu faktiem un likumiem profesionālajā darbībā.
- Spēj vērtēt dabā un sabiedrībā notiekošos procesus un aptvert tos sistēmā un attīstībā.
- Izprot ekoloģiskās telpas vienotības principu un profesionālajā darbībā ievēro vides aizsardzības prasības.
- Izprot tirgus ekonomikas darbības pamatprincipus.
- Prot atrast savu vietu sabiedrības ekonomiskajās struktūrās un darboties tajās.
- Izprot darba devēja un darba ņēmēja ekonomiskās attiecības un zina attiecīgos tiesību aktus.
- Ir priekšstats par Eiropas Savienības politisko uzbūvi, kā arī par vienotās ekonomiskās telpas un darbaspēka mobilitātes principiem.
- Adekvāti novērtē savas spējas.
- Plāno darbību atbilstoši apstākļiem, iespējām un savām spējām.
- Plāno laiku saskaņā ar uzdevumu.
- Prot izdarīt pamatotu izvēli un patstāvīgi pieņemt lēmumu pazīstamos un mazpazīstamos apstākļos.
- Spēj atbildēt par savas profesionālās darbības kvantitatīvo un kvalitatīvo rezultātu, uzņemas daļēju atbildību par citu veikumu.
- Darbībā ir mērķtiecīgs, sistemātisks un racionāls.
- Ir rūpīgs un precīzs.
- Spēj uzņemties iniciatīvu.

1. Spēja plānot un organizēt savu radošo darbu.
2. Spēja patstāvīgi izvēlēties mērķauditorijai atbilstošu repertuāru, izmantojot mūzikas vēstures un teorijas zināšanas.
3. Spēja izprast muzikālā priekšnesuma struktūru un sastādīt atbilstošu koncerta programmu.
4. Spēja izprast un ievērot skaņdarba interpretācijā komponista un redaktora norādījumus.
5. Spēja iestudēt un publiski atskaņot solo skaņdarbus un skaņdarbus mūziķu kolektīva sastāvā.
6. Spēja novērtēt koncerta norises vietu un dalībnieku izvietojumu atbilstoši telpas akustiskajām īpatnībām.
7. Spēja ievērot skatuves kultūru publiskā priekšnesuma laikā.
8. Spēja patstāvīgi sagatavot un īstenot mūzikas, kultūras un izglītības nozares projektus.
9. Spēja izvēlēties un izmantot informācijas tehnoloģijas un avotus profesionālo pienākumu izpildē.
10. Spēja iegūt informāciju par novitātēm sava instrumenta spēlē.
11. Spēja pārzināt un lietot nošu rakstīšanas programmas.
12. Spēja izprast un izmantot mūzikas instrumenta tehniskās specifikācijas īpatnības tā pareizas lietošanas nodrošināšanai.
13. Spēja apgūt un izmantot otru mūzikas instrumentu.
14. Spēja uzņemties atbildību par kvalitatīvu profesionālo darbību.
15. Spēja pašizglītoties un pilnveidot profesionālās kompetences.
16. Spēja strādāt patstāvīgi un komandā.
17. Spēja ievērot profesionālās un vispārējās ētikas pamatprincipus.
18. Spēja sazināties valsts valodā un vienā svešvalodā profesionālās saziņas līmenī.
19. Spēja lietot profesionālo mūzikas terminoloģiju valsts valodā un itāļu valodā.
20. Spēja izprast un ievērot darba aizsardzības un vides aizsardzības normatīvo aktu prasības.
21. Spēja pārzināt ar autortiesībām saistītos normatīvos aktus un ievērot autortiesības.
22. Spēja ievērot darba tiesisko attiecību normas.

1. Organizēt, plānot un īstenot savu radošo darbu.
2. Izvēlēties mūzikas instrumentam un savai profesionalitātei atbilstošu repertuāru.
3. Izvēlēties un sastādīt koncerta programmu.
4. Izprast un ievērot skaņdarba autora un redaktora dotos norādījumus.
5. Novērtēt koncerta norises vietu un mērķauditoriju.
6. Atskaņot koncertu programmu individuāli vai mūziķu kolektīva sastāvā.
7. Ievērot skatuves kultūru.
8. Izvērtēt savas atskaņotās koncerta programmas māksliniecisko kvalitāti.
9. Izvērtēt skaņdarbu salīdzinošās interpretācijas.
10. Orientēties sava instrumenta spēles atskaņotājmākslas attīstības vēsturē.
11. Nodrošināt pareizu mūzikas instrumenta lietošanu un glabāšanu.
12. Pārvaldīt otra mūzikas instrumenta spēli.
13. Lietot nošu rakstīšanas programmas.
14. Īstenot mūzikas, kultūras un izglītības nozares projektus.
15. Iegūt informāciju par novitātēm sava mūzikas instrumenta spēlē.
16. Atbildēt par savas profesionālās darbības kvalitāti.
17. Veidot radošu sadarbību ar dažādu mākslas veidu un žanru speciālistiem.
18. Strādāt komandā.
19. Ievērot profesionālās un vispārējās ētikas pamatprincipus.
20. Pilnveidot savu profesionālo kvalifikāciju.
21. Pārvaldīt valsts valodu.
22. Pārvaldīt vienu svešvalodu profesionālās saziņas līmenī.
23. Lietot profesionālo mūzikas terminoloģiju valsts valodā un itāļu valodā.
24. Veikt darbus, ievērojot darba aizsardzības un ugunsdrošības normatīvo aktu prasības.
25. Veikt pirmās palīdzības pasākumus nelaimes gadījumos.
26. Ievērot vides aizsardzības normatīvo aktu prasības.
27. Lietot informācijas tehnoloģijas un biroja tehniku savas profesionālās darbības veikšanai.
28. Pārzināt autortiesības un ievērot ar tām saistītos nozares normatīvos aktus.
29. Ievērot darba tiesisko attiecību normas.

1. Profesionālās darbības pamatuzdevumu veikšanai nepieciešamās zināšanas priekšstata līmenī:
1.1. informācijas ieguves veidi un to izmantošana;
1.2. personīgās nošu bibliotēkas veidošana;
1.3. mūsdienu mūzikas dzīves norises Latvijā un ārzemēs;
1.4. aktualitātes mūzikas jaunradē;
1.5. mūzikas instrumenta spēles jaunākās interpretācijas un spilgtākie interpreti;
1.6. skaņdarbu transkripciju lietojums, to veidi un iespējas;
1.7. mūziķu kolektīva izvietojums telpā, iespējamie risinājumi;
1.8. telpas akustiskās īpašības;
1.9. grāmatvedības pamati;
1.10. dokumentu pārvaldības pamati;
1.11. komercdarbības pamati.
2. Profesionālās darbības pamatuzdevumu veikšanai nepieciešamās zināšanas izpratnes līmenī:
2.1. mūzikas instrumenta atskaņotājmākslas vēsture un tās attīstība;
2.2. mūzikas stilu un žanru raksturīgākās pazīmes, īpatnības un atšķirības;
2.3. mūzikas ieskaņojumu datubāzes veidošana;
2.4. mūzikas instrumenta pamatrepertuāra pārzināšana;
2.5. instrumentālā ansambļa spēle un tās specifika;
2.6. instrumentālā ansambļa repertuārs;
2.7. mūzikas instrumenta spēle un tās apmācības pamati;
2.8. mūzikas instrumenta lietošana un glabāšana;
2.9. mūzikas instrumenta uzbūves principi, tā tehnoloģiskās īpatnības un tehniskā apkope;
2.10. mūzikas tehnoloģijas un ierīces;
2.11. individuālā un kolektīvā darba organizācija;
2.12. veselības aizsardzība, profesionālo slimību profilakse un to novēršana;
2.13. profesionālie termini valsts valodā un itāļu valodā.
3. Profesionālās darbības pamatuzdevumu veikšanai nepieciešamās zināšanas lietošanas līmenī:
3.1. pasaules mūzikas vēsture un literatūra;
3.2. kultūras vēstures pamati;
3.3. filozofijas vēstures pamati;
3.4. mūzikas teorija;
3.5. skaņdarbu forma;
3.6. mākslinieciskie izteiksmes līdzekļi un to lietojums;
3.7. mūzikas instrumenta spēles tehnikas attīstīšanas veidi un paņēmieni;
3.8. mūzikas instrumentu mācības metodikas pamati;
3.9. nošu raksts un tā vēsturiskā attīstība;
3.10. nošu rakstīšanas programmas;
3.11. instrumentālo ansambļu veidi un to darbības pamati;
3.12. mūzikas projektu īstenošana;
3.13. mūzikas psiholoģijas pamati;
3.14. saskarsmes psiholoģija;
3.15. estētika;
3.16. profesionālās un vispārējās ētikas pamatprincipi;
3.17. valsts valoda;
3.18. viena svešvaloda profesionālās saziņas līmenī;
3.19. darba aizsardzība (ugunsdrošības un elektrodrošības noteikumi, darbavietas ergonomika, pirmā palīdzība);
3.20. vides aizsardzības pamatprincipi un prasības;
3.21. informācijas tehnoloģijas;
3.22. informācijas sistematizācija;
3.23. autortiesības un mūzikas nozares normatīvie akti;
3.24. darba tiesisko attiecību normas.

Um was für einen Qualifikationstyp handelt es sich?

Bei dieser Qualifikation handelt es sich um eine landesrechtlich geregelte berufliche Weiterbildung an Fachschulen. Die Fachschulen sind Einrichtungen der beruflichen Weiterbildung und vermitteln in unterschiedlichen Organisationsformen (Vollzeit- oder Teilzeitform) nach Landesrecht staatlich anerkannte Berufsabschlüsse. Sie qualifizieren für die Übernahme von gehobener Facharbeit und für Führungs- und Managementaufgaben in mittleren und gehobenen Funktionsbereichen, die gleichzeitig wissenschaftsorientiert und praxisbetont sind. Die Lehrpläne bauen auf den Kenntnissen und Fähigkeiten der beruflichen Erstausbildung sowie den Erfahrungen mehrjähriger beruflicher Tätigkeit auf und orientieren sich eng an der betrieblichen Praxis und den aktuellen fachwissenschaftlichen Bezugsdisziplinen. Die Weiterbildungsdauer beträgt 2 oder 3 Jahre (in Teilzeitform entsprechend länger).

Die Absolventen/innen verfügen über Kompetenzen zur Planung, Bearbeitung und Auswertung von umfassenden fachlichen Aufgaben- und Problemstellungen sowie zur eigenverantwortlichen Steuerung von Prozessen in Teilbereichen eines wissenschaftlichen Faches oder in einem beruflichen Tätigkeitsfeld. Sie sind in der Lage, das eigene Handeln zu reflektieren, Führungsaufgaben zu übernehmen und eine berufliche Selbständigkeit zu ergreifen.

Lösen von technisch-naturwissenschaftlichen Problemstellungen auf der Basis eines breiten und integrierten Wissens
Selbständiges markt- und kundenorientiertes Umsetzen neuer Technologien
Fundiertes Analysieren und eigenständiges Gestalten von betrieblichen Prozessen, Arbeitsabläufen und Rahmenbedingungen
Situationsgerechtes Einsetzen von Hardware und souveränes Anwenden von Software zur computergestützten technologischen Prozessvorbereitung  und Prozessdurchführung
Souveränes Anwenden von Methoden der Projektplanung, -durchführung und -kontrolle
Darstellen und Gestalten von komplexen technischen und organisatorischen Prozessen
Beurteilen von fachlichen Innovationen und nachhaltiges Gestalten von interdisziplinärer Zusammenarbeit
Ergreifen und Umsetzen geeigneter Qualitätssicherungsmaßnahmen
Fundiertes Analysieren und Berücksichtigen von wirtschaftlichen Rahmenbedingungen im eigenen und im Zielland
Besitzen vertiefter Kenntnisse von nationalen und internationalen rechtlichen Vorschriften, die für die Bewältigung techni-scher und betrieblicher Aufgaben relevant sind
Markt- und kundenorientiertes Erledigen von Managementaufgaben auf der mittleren Führungsebene
situationsadäquates Einsetzen von Fremdsprachenkenntnissen
Vorausschauendes und verantwortliches Abwägen und Treffen von Entscheidungen
Anwenden von Konfliktmanagementmethoden
Beurteilen und Führen von Menschen
Vertieftes Verstehen von Gruppenstrukturen und positives Beeinflussen und Leiten von Gruppen
Kooperatives und kommunikatives Verhalten im Team und im Umgang mit Kunden
Übernehmen von unternehmerischer und sozialer Verantwortung
berufsethisches sowie ökonomisch und ökologisch bewusstes Handeln im Kontext nachhaltiger Entwicklung

Um was für einen Qualifikationstyp handelt es sich?

Bei Qualifikationen dieses Typs handelt es sich berufliche Fortbildungen, deren Prüfungen bundesweit einheitlich geregelt sind. Die Berufsbildung in Deutschland hat ein mehrstufiges System von beruflichen Fortbildungsqualifikationen. Im Rahmen der geregelten Fortbildung werden drei Fortbildungsniveaus unterschieden. Sie unterscheiden sich im Hinblick auf die Kompetenzanforderungen und die damit zusammenhängenden unterschiedlichen betrieblichen Einsatzmöglichkeiten. Sie setzen eine abgeschlossene berufliche Qualifikation (in einem anerkannten Ausbildungsberuf und/oder in einer anerkannten beruflichen Fortbildung) oder den Nachweis einer vergleichbaren Qualifikation voraus und bauen auf diesen auf. Sie qualifizieren für die selbständige und verantwortliche Übernahme von anspruchsvollen Aufgaben in Unternehmen.

Die Fortbildungen zum/zur  Meister/in (z. B. Handwerksmeister/in, Geprüfte/r  Meister/in, Geprüfte/r Industriemeister/in, Landwirtschaftsmeister/in) stellen ein Beispiel für das zweite berufliche Fortbildungsniveau dar. Meisterqualifikationen gibt es schwerpunktmäßig im gewerblich-technischen Bereich des Handwerks, der Industrie und der Landwirtschaft. Der Aufgabenschwerpunkt eines/r Meisters/in liegt in der selbständigen Leitung eines Betriebes z. B. im Handwerksbereich bzw. der fachlichen, organisatorischen und personellen Führung von Arbeitsgruppen oder Abteilungen in Industrie- und Handwerksbetrieben und anderen Einrichtungen.

Absolventen/innen dieses Fortbildungsniveaus sind in der Lage, komplexe berufliche Aufgaben- und Problemstellungen in verantwortlicher Position zu bewältigen, Abläufe (Produktions- und Geschäftsprozesse, Kommunikation und Kooperation) fachlich zu steuern, zu bearbeiten, auszuwerten und zu vertreten. Meister/innen verfügen über Kompetenzen zur Bearbeitung umfassender fachlicher Aufgaben- und Problemstellungen sowie zur eigenverantwortlichen Steuerung von Prozessen in ihrem beruflichen Tätigkeitsfeld. Sie sind in der Lage, betriebliche Entwicklungsprozesse und unternehmerische Aufgaben zu initiieren und zu übernehmen. Sie können Teams von Mitarbeitern/innen im Rahmen der Steuerung betrieblicher Leistungsprozesse verantwortlich führen und Maßnahmen der Personalentwicklung umsetzen. Sie sind in der Lage, das eigene Handeln zu reflektieren, erforderliche Weiterbildungsmaßnahmen zu ergreifen und ihre individuelle Berufslaufbahn zu gestalten.

Meister/innen haben fachliche, betriebswirtschaftliche und berufspädagogische Kompetenzen erworben, die sie zur Übernahme von Fach- und Führungsaufgaben in Betrieben verschiedener Branchen, vor allem in der Planung und Fertigung und in der Ausbildung von Auszubildenden/Lehrlingen befähigen. Sie sind z. B. in der Lage, in Betrieben unterschiedlicher Größe und Branchenzugehörigkeit sowie in unterschiedlichen Bereichen und Tätigkeitsfeldern eines Betriebes Sach-, Organisations- und Führungsaufgaben wahrzunehmen. Die Anforderungsstruktur ist durch Komplexität und häufige Veränderungen gekennzeichnet.

Tālākizglītības profesionālās izglītības (rezidentūras) mērķis ir nodrošināt teorētisko zināšanu un praktisko iemaņu apguvi un pilnveidošanu ārstu sagatavošanai sertifikācijai specialitātē, atbilstīgi LR normatīvajiem dokumentiem.
Studiju programmas plānotie rezultāti noteikti saskaņā ar Ciklu noslēguma prasību aprakstiem Latvijas kvalifikāciju ietvarstruktūrai, t.i. atbilstoši EKI 7. līmenim

Zināšanas un prasmes:
- demonstrē padziļinātas un paplašinātas zināšanas un medicīnas teoriju izpratni kopumā, bet konkrētajā ārsta specialitātē tās atbilst specialitātes prasībām un ir attiecīgās zinātnes un profesionālās jomas avangardā, kas nodrošina pamatu radošai domāšanai klīniskajā praksē un daļēji arī pētniecībā, kā arī spēju darboties starpdisciplinārā saskarē;

Spēja pielietot zināšanas:
- patstāvīgi pielieto medicīnas problēmu risināšanas prasmes, lai veiktu augsti kvalificēta speciālista profesionālas funkcijas slimību profilaksē, diagnostikā, ārstniecībā, aprūpē, prasmīgi veic praktiskās manipulācijas;
- spēj darboties veselības aprūpes organizācijā, kā arī izglītībā un pētniecībā.

Analīze, sintēze, novērtēšana:
- patstāvīgi formulē un kritiski analizē sarežģītas klīniskās medicīnas problēmas, kritiski vērtē pētījumus medicīnas zinātnes jomā;
- veic nepieciešamo papildus analīzi, ja nepieciešams pamatot lēmumus;
- integrē dažādu medicīnas jomu zināšanas;
- apkopo pieredzi, dod ieguldījumu jaunu zināšanu radīšanā, pētniecības vai speciālista profesionālās darbības metožu attīstībā;
- parāda izpratni un ētisko atbildību par speciālista profesionālās darbības rezultātu, klīnisko vai zinātnisko pētījumu iespējamo ietekmi uz pacientu un sabiedrību.

Komunikācija:
- argumentēti izskaidro un diskutē par sarežģītiem vai sistēmiskiem konkrētas ārsta specialitātes un arī medicīnas zinātnes aspektiem gan ar speciālistiem, gan nespeciālistiem; pacientiem, sabiedrību u.c.
- uztur koleģiālas attiecības un integrējas komandas darbā.

Vispārējas prasmes:
- patstāvīgi plāno un organizē savu ārsta speciālista profesionālo kompetenču pilnveidi un attīstību;
- uzņemas atbildību par personāla grupu darba rezultātiem un to analīzi;
- spēj veikt uzņēmējdarbību, inovācijas attiecīgās ārsta specialitātes darbībā;
- prot sniegt neatliekamo medicīnisko palīdzību;
- spēj veikt darbu, tālāku mācīšanos vai pētniecību sarežģītos un neprognozējamos apstākļos un, ja nepieciešams, tos pārveidot, lietojot jaunas pieejas.

- pilnveidot profesionālo kompetenci interdisciplinārās studijās izglītības zinātnē veicot pētniecisko darbu izglītības vai ar skolotāja darbu saistītā jomā;

- apgūstot gan studiju programmas konkrēto saturu - specifiskās studiju kursos iegūstamās kompetences, gan arī virssaturu, kas balstās uz vispārcilvēciskām attieksmēm un vērtībām un raksturo iegūto kompetenču ilgtspējību, apliecinot zināšanas, izpratni, prasmes un attieksmes trīs savstarpēji saistītās studiju rezultātu kopās;

- profesionālās kompetences konceptuālais pamats;

- profesionālās kompetences izpausme praktiskā darbībā;

- profesionālās kompetences pielietojums vērtīborientētā rīcībā, akcentējot kritisku izpratni par izglītības ieguldījumu multikulturālās sabiedrības ilgtspējīgas attīstības nodrošināšanā.

A képzés átfogó képet nyújt a tájtervezés, tájrendezés legfontosabb tudományos eredményeiről, újonnan feltárt alkalmazási területeiről, időszerű kérdésköreiről.
A szak célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó tájékozottsággal rendelkeznek a tájrendezési kutatások legújabb eredményeiről, a szakma aktualitásairól és alkalmazási területeiről, továbbá járatosak a tervezési irányzatokban. A tájrendezési és területfejlesztési szakember szakirányú továbbképzési szak célja továbbá a szakterületen korábban végzettséget szerzett szakemberek ismereteinek az új helyzethez (EU) való felzárkóztatása, valamint a szakterületen tevékenykedő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezők képzése.
Az ismeretek birtokában a végzett hallgatóknak képesnek kell lenniük szakmájuk művelésére (településrendezési tervek, táji léptékű tervek, területrendezési tervek stb.), önálló kutatásra és ismeretterjesztésre.
Az uniós csatlakozás után számos jogszabály és a tervezési gyakorlat megváltozása (területrendezési tervek, terület- és településfejlesztési koncepciók, településrendezési tervek szakági munkarészei) új kihívások elé állítja a tájtervező szakembereket.
Azon érdeklődők jelentkezését várjuk, akik meg akarják ismerni
- a szakterülettel kapcsolatos EU elvárásokat, irányelveket,
- az ökológiai szemlélet gyakorlati alkalmazási módját,
- a térinformatika magas szintű gyakorlati alkalmazási lehetőségeit,
- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat készítésének módszertanát,
- az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos hazai feladatokat,
- az üdüléssel és a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos új kihívásokat,
- a térségi és a vidékfejlesztési feladatokat,
- a települési táj és az agglomerálódó térségekkel kapcsolatos tájrendezési feladatokat,
- az ökológiai hálózat fejlesztésének lehetőségeit, valamint
- a területrendezési tervezés szakági munkarészeinek tartalmi követelményeit.
A környezetvédelem (KHV, SKV), a tájrendezés (tájtervezés, területrendezés, részvételen alapuló tervezés, környezeti nevelés) aktuális ismereteit valamint az európai uniós elvárások teljesítéséhez szükséges gyakorlatot (területi politika, pályázatírás) tartalmazzák.

Programmas mērķis ir:
- pilnveidot studējošo profesionālo māksliniecisko un mūzikas pedagoģisko izglītību;
- sekot līdzi un pielāgoties straujai attīstībai mūzikas izglītības, pedagoģijas un zinātnes jomā pasaulē, ar savu darbību sekmēt Latvijas, īpaši Latgales kultūrvides attīstību.

Programmas ietvaros ir:
- iegūta profesionālā kompetence, kas atspoguļojas prasmēs un raksturo mūzikas speciālista padziļinātās zināšanas par mākslinieciskās jaunrades konceptuāliem aspektiem;
- izpratne par mūziķa un mūzikas skolotāja lomu sabiedrībā;
- iegūti profesionālie pamati aktīvai līdzdarbībai mūsdienu mūzikas mākslā, radošo mūzikas projektu izstrādē un mākslinieciskās jaunrades ideju realizācijā un prezentācijā.

A szakirányú továbbképzési szakon végzettek

ismerik:
* az egyéni állapotot meghatározó szakmai, társadalmi, jogi feltételrendszereket és összefüggéseiket;
* az autizmus spektrum zavarok egészségügyi, pedagógiai, szociális és társadalmi következményeit, ezek hatását az egyénre, valamint szűkebb és tágabb környezetére
* a korszerű szociális munka ide vonatkozó elméleteit, gyakorlatát, a komplex rehabilitáció elveit és feltételrendszerét;
* a szükségletek alapismereteit;
* az életívet átfogóan a lehetőségekhez mért önálló életvitelt segítő beavatkozás, segítségnyújtás, tanácsadás és prevenció tervezésének, szervezésének és végzésének elveit, területeit, eljárásait, módszereit;
* a komplex ellátás és segítségnyújtás intézményi, szolgáltatói és adminisztrációs rendszerét, valamint feltételeit, lehetőségeit;
* a minőségi szolgáltatás kritériumait;
* az EU és Magyarország ezirányú közpolitikai programjait.

alkalmasak és képesek:
* az elméleti, módszertani ismeretek és a képzés során szerzett gyakorlati tapasztalatok integrálására;
* a széleskörű szakirányú ismeretek önálló és team munkában történő alkalmazására az alapvégzettségnek megfelelő szakterületen.
* a családdal / szülőkkel, valamint a komplex ellátásban és segítségnyújtásban közreműködő szakemberekkel való együttműködésre, tanácsadó és konzultáló tevékenység ellátására;
* egyéni szükségletekre épülő szolgáltatások szervezésére
* a komplex re/habilitáció részeként szociális segítségnyújtási, beavatkozási, prevenciós, gondozási, utógondozási programok tervezésére, szervezésére, megvalósítására, értékelésére;
* a szakirányhoz kapcsolódó vizsgálati és kutatási feladatok gyakorlati elvégzésére;
* az intézményi működést segítő, megalapozó speciális szervezeti, adminisztrációs feladatok meghatározásában és ellátásában való részvételre;
* intézményvezetésben, specifikus szolgáltatások tervezésében való részvételre;
* a specifikus szolgáltatások és intézményrendszer innovációjában való közreműködésre;
* a társadalmi integráció és esélyegyenlőség javítására;
* a kutatási eredmények megbízhatósági szempontjainak ismerete;

rendelkeznek:
* kreativitással és rugalmassággal;
* intuíció és módszeresség képességeivel;
* igénnyel a szakmai továbbképzésekben való részvételre;
* elkötelezettséggel és igénnyel a minőségi munka iránt;
* probléma felismerő, elemző és megoldó készséggel;
* rendszerszemléletű és hosszú távú gondolkodással;
* kezdeményezőkészséggel;
* döntéshozatali képességgel;
* jó kommunikációs készséggel;
* empátiakészséggel;
* környezettel szembeni érzékenységgel;
* kezdeményezőkészséggel;
* személyes felelősségvállalással;
* alkalmassággal az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.

- padziļināti apgūt teorētiskās zināšanas un praktiskās iemaņas zinātniski pētnieciskajam un pedagoģiskajam darbam;
- attīstīt iemaņas zinātnisko darbu veikšanā un publikāciju sagatavošanā;
- spēt praktiski pielietot jaunākās atziņas redzes zinātnēs;
- izstrādāt un publiski aizstāvēt maģistra darbu izvēlētajā optometrijas un redzes zinātnes nozarē.