Ugrás a fő tartalomra
Európai polgári kezdeményezés

Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!

Benyújtás és vizsgálat

A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” elnevezésű európai polgári kezdeményezést a szervezők 2017. október 6-án nyújtották be a Bizottságnak. A kezdeményezést 1 070 865-en támogatták. Lásd a sajtóközleményt (angolul).

A szervezők 2017. október 23-án találkoztak Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével és Vytenis Andriukaitisszal, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztossal. Lásd a sajtóközleményt (angolul).

2017. november 20-án nyilvános meghallgatásra került sor a kezdeményezés tárgyában az Európai Parlamentben.

A Bizottság 2017. december 12-én közleményt fogadott el azokról az intézkedésekről, amelyeket a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” kezdeményezésre válaszképpen kíván foganatosítani. Lásd a sajtóközleményt.

Az Európai Bizottság válasza

Hivatalos dokumentumok:

A Bizottság legfontosabb következtetései:

  • Az első célt, vagyis a glifozáttartalmú gyomirtó szerek tilalmát illetően a Bizottság úgy véli, hogy a glifozát betiltásának se tudományos, se jogi alapja nincs, ezért erre vonatkozóan nem nyújt be jogalkotási javaslatot.
  • A második cél vonatkozásában („annak biztosítása, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek”) a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy 2018 májusáig jogalkotási javaslatot terjeszt elő többek között abból a célból, hogy javuljon az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és – egy sor intézkedés révén – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) benyújtott ágazati tanulmányok elkészítésére vonatkozó eljárási keret. A részletek a lenti „Követő intézkedések” szakaszban olvashatók.
  • A harmadik céllal kapcsolatban („az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékek meghatározása a növényvédő szerek használatának tekintetében egy növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása érdekében”) a Bizottság úgy döntött, hogy kiemelt figyelmet fog szentelni a fenntartható használatról szóló irányelv érvényre juttatásának, és hogy a helyzetet újra fogja értékelni, aminek keretében először is 2019-ben jelentést tesz a Tanácsnak és a Parlamentnek az irányelv végrehajtásáról. Vállalta továbbá, hogy harmonizált kockázati mutatók kidolgozásával biztosítja a tendenciák uniós szintű nyomon követését, és a kapott adatok alapján feltérképezi a jövőbeli szakpolitikai lehetőségeket.

Követő intézkedések

Ebben a részben azokról az intézkedésekről lehet olvasni, amelyeket a Bizottság vagy valamelyik másik intézmény hozott a Bizottság válasza alapján.

Jogalkotási intézkedés (a 2. cél tekintetében):

2018. április 11-én a Bizottság a kezdeményezés második célkitűzésére válaszképpen (lásd fent) európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról.

A polgárok aggályainak eloszlatása érdekében és az élelmiszerjogi keret célravezetőségi vizsgálatának eredményére is építve a javaslat az általános élelmiszerjogi rendelet és – az átláthatóság és a titoktartás tekintetében – nyolc további ágazati jogalkotási aktus célzott módosítására irányult.

Míg a polgári kezdeményezés a növényvédő szerekre korlátozódott, a bizottsági rendeletjavaslat a teljes élelmiszerláncot és annak minden szabályozott termékét lefedte.

Miután a társjogalkotók megállapodásra jutottak, az európai parlamenti és tanácsirendelet 2019. szeptember 6-án kihirdetésre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 20 nappal a kihirdetése után hatályba lépett, és 18 hónappal később, azaz 2021. március 27-én vált alkalmazandóvá.

 

A rendelet fő elemei a következők:

  • Az átláthatóság növelése: A polgárok automatikusan hozzáférhetnek majd azokhoz a tanulmányokhoz és információkhoz, melyeket az ágazati szereplők nyújtottak be a kockázatértékelés során. A benyújtott tanulmányokról a Bizottság az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal is konzultálni fog. A rendelet egyben – kellően indokolt körülmények között – garantálni fogja a titoktartást azáltal, hogy meghatározza azokat az információtípusokat, amelyek jelentősen károsíthatnak kereskedelmi érdekeket, és ezért nem hozhatók nyilvánosságra.
  • A tanulmányok függetlenségének növelése: Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értesítést fog kapni minden megrendelt tanulmányról. Ez azt hivatott biztosítani, hogy az engedélyért folyamodó vállalatok minden vonatkozó információt benyújtsanak, és ne tartsák vissza a kedvezőtlen tanulmányokat. Az EFSA a dokumentáció benyújtása előtt általános tanácsot is ad a kérelmezőknek, különösen a kkv-knak. A Bizottság felkérheti az ügynökséget, hogy rendeljen meg további tanulmányokat ellenőrzési célból, és 2021 márciusa és 2025 márciusa között tényfeltáró látogatásokat fog tenni annak ellenőrzésére, hogy a laboratóriumok/tanulmányok megfelelnek-e a vonatkozó szabványoknak.
  • Az irányítás és a tudományos együttműködés megerősítése: A tagállamok, a civil társadalom és az Európai Parlament részt fognak venni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság irányításában azáltal, hogy megfelelően képviseltetik magukat annak igazgatótanácsában. A tagállamok növelni fogják az EFSA tudományos kapacitását, és a legjobb független szakértőket fogják bevonni az ügynökség munkájába.
  • Átfogó kockázati kommunikáció kialakítása: Az új rendelet meghatározza a kockázati kommunikáció célkitűzéseit és általános elveit. Az elkövetkező években a Bizottság a tagállamokkal és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal szoros együttműködésben általános kockázati kommunikációs tervet fogad el annak biztosítására, hogy az ezzel kapcsolatos közelítésmód a kockázatelemzési folyamat során mindvégig egységes legyen. Az átfogó kommunikációs stratégiát az érdekeltek közötti nyílt párbeszéd egészíti majd ki.

A Bizottság és az EFSA szorosan együttműködik az új rendelet megfelelő végrehajtása érdekében.

További információkért látogasson el a Bizottság tematikus webhelyére (angol nyelvű oldal).

 

Jogalkotási és nem jogalkotási intézkedés (a 3. célkitűzésre vonatkozóan):

Harmonizált kockázati mutatók kidolgozása

Ami a harmadik célt illeti („az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékek meghatározása a növényvédő szerek használatának tekintetében egy növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása érdekében”), a Bizottság harmonizált kockázati mutatókat fog kidolgozni a 2009/128/EK irányelv alapján.

A harmonizált kockázati mutatókat létrehozó (EU) 2019/782 bizottsági irányelvet, amelyről 2019. május 15-én született megállapodás, a tagállamoknak 2019. szeptember 5-ig kellett átültetniük a nemzeti jogrendjükbe.

 

2017. évi bizottsági jelentés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtásáról, valamint azokról az intézkedésekről, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a tagállamok teljesítsék a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv szerinti kötelezettségeiket a peszticidektől való függőség csökkentése terén

2017 és 2020 között a Bizottság fokozta az ellenőrzéseket és szorosan együttműködött a tagállamokkal annak biztosítására, hogy a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv rendelkezései EU-szerte megfelelően érvényre jussanak. Ennek keretében a Bizottság ellenőrzéseket folytatott le több tagállamban, valamint felméréseket végzett (melyekben a tagországok többsége részt vett) a kezdeti cselekvési tervek felülvizsgálatáról és a peszticidek kijuttatásához használt berendezések vizsgálatáról. A Bizottság ezt követően foglalkozott azokkal a feltárt problémákkal, amelyekről 2017 és 2020 között levelezést folytatott a tagállami hatóságokkal.

További információkért látogasson el a Bizottság tematikus webhelyére (angol nyelvű oldal).

 

Növényvédő szerek: a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia egyik legfontosabb prioritása

A 2020 májusában közzétett második jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti cselekvési tervek hiányosságai ellenére a tagállamok haladást értek el a peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv végrehajtása terén. A jelentés azonban aláhúzta, hogy a kockázatokat jelentős mértékben lehetne még csökkenteni többek között az integrált növényvédelem és a károsítók elleni védekezést szolgáló, nem vegyi technológiák szélesebb körű bevezetése révén.

A 2020 májusában közreadott „termelőtől a fogyasztóig” stratégia merész célokat tűz ki a peszticidek tekintetében, nevezetesen a legveszélyesebb vegyi növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését.

A Bizottság folytatja munkáját a tagállamokkal, hogy együttes erővel megvalósíthassuk a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia peszticiddel kapcsolatos célkitűzéseit.

További információkért látogasson el a Bizottság tematikus webhelyére (angol nyelvű oldal).

Szeretne többet megtudni vagy közreműködni?