Europese Jongeren Site
Informatie en kansen voor jongeren in heel Europa.

Az elveszett generáció – segítség a NEET fiatalok számára

A mai fiatalok számára már természetes, hogy életük jelentős részét tanulással töltik: középiskolába, majd egyetemre járnak, aztán pedig megismerkednek a munka világával. De mi a helyzet azokkal, akiknek ez nem adatik meg?

Kik azok a NEET fiatalok?

 

Hemingway az első világháború után használta először az elveszett generáció elnevezést, amivel a fiatal felnőttek általános kiábrándultságát igyekezett kifejezni. Ma már természetesen nem ugyanaz a helyzet, ám a NEET (angolul: not in education, employment or training) fiatalok példája tökéletes alátámasztja, hogy miért helytálló még mindig ez az elnevezés. A rövidítés valójában azokra a 16-24 év közötti fiatalokra utal, akik sem oktatásban, sem képzésben nem részesülnek, illetve a munka világán is kívül rekedtek. Ők ugyanis ahhoz a nemzedékhez tartoznak, akik a saját bőrükön tapasztalták meg a gazdasági válság negatív következményeit.

 

 

A rövidítés először az Egyesült Királyságban jelent meg 1999-ben, ám mára már az egész világban elterjedt a használata. A középiskolások között 6%-ra tehető a NEET fiatalok aránya, az Eurostat 2017-es adatai szerint azonban az idősebb korosztály esetében jóval aggasztóbb a helyzet: a 20-34 közötti fiatalok több mint 18%-a sorolható ebben a kategóriába, azaz összesen 17 millió fiatalról beszélhetünk. De vajon mi áll a háttérben?

 

A probléma ezer arca

 

A NEET fiatalok között gyakori az elszegényedés, a társadalmi kirekesztettség, ám emellett az egész ország gazdaságát visszavethetik a kihasználatlan erőforrások miatt. Az EU tagállamai közül Görögországban és Olaszországban a legmagasabb azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem dolgoznak, illetve nem folytatják tanulmányaikat sem.

 

Figyelemreméltó tény az is, hogy a nőket sokkal gyakrabban, egészen pontosan 8%-kal magasabb arányban érinti ez a probléma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ők sokkal inkább meg akarnak felelni a társadalmi elvárásoknak: ezek szerint a nők dolga a család ellássa, míg a férfiaké a pénzkeresés – ismerős gondolatok, ugye? De a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek is közrejátszhatnak ebben, vegyük csak például a gyermekszülés utáni munkakeresést – mi tagadás, sok helyen ma már az állásinterjún arra is rákérdeznek, hogy a női munkakereső tervez-e gyermeket szülni a követekző néhány évben!

 

 

A földrajzi elhelyezkedés is sokat számít: vidéken sokkal gyakrabban előfordul, hogy a fiatalok a munka és az oktatás világán is kívül rekednek.

 

Nálunk, Magyarországon sajátos helyzet áll fent ezen csoport tagjait tekintve, hiszen igen magasnak mondható a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, ám a legnagyobb kihívás természetesen a hátrányos, alulképzett fiatalokra vár. Sok esetben ugyanis nemcsak a képzettség hiánya, vagy épp a munkanélküliség a probléma, hanem a motiváció hiánya („nekem aztán mindegy”), az önértékelési zavarok („mások jobbak ebben nálam”), illetve a kilátástalanság („úgyem tudok kitölrni innen”), ami miatt nem tudnak bizakodva a jövőbe nézni – biztosan ti is találkoztatok már olyan korotokbeli fiatallal, akit nem igazán motivált semmilyen jövbéli terv.

 

Mi lehet a megoldás?

 

Az Edunet Erasmus+ projektje 2014 óta foglalkozik azzal, hogy megoldást találjon a modernkori elveszett generáció helyzetére. A tréningprogram szervezésében hazánk lengyel, skót, illetve német partnerekkel karöltve vesz részt. Célja elsősorban az, hogy a hagyományos oktatási módszereken túl, játékos gyakorlatok segítségével fejlesszenek olyan fontos készségeket, mint például a problémamegoldás, a döntéshozás, az üzleti gondolkodás, vagy épp hajlandóság a tanulásra, hiszen ezekre mind-mind nagy szükség van a munkaerőpiacon.

 

A záró felmérés egyértelműen alátámasztotta a program sikerét, hiszen volt olyan fiatal, aki az induláskor mért 40 százalékos szinthez képest 70-100 százalékos eredményt mutatott fel egyes területeken. A résztvevők nagy része pedig szakmai képzéseken, vagy tényleges munkahelyen kamatoztatta ezután a megszerzett tudást.

 

Ha felkeltette az érdeklődéseteket a program, akkor itthon is találhattok olyan szervezeteket, amelyek foglalkoznak ezzel a területtel. Hazánkban a  pécsi MIOK Alapítvány, a Gyulai Szakképzési Centrum, valamint újabban a Piarista Rend Magyar Tartománya is sikeresen integrálta a tréning gyakorlatait, ezáltal lehetőséget biztosítva a fiatalok számára egy teljesebb életre. Egy életre, amiben ők is olyan esélyekkel indulnak, mint szerencsésebb társaik, és lehetőségük nyílik arra, hogy eldöntsék: tanulni akarnak-e, vagy épp dolgozni. Mert nem is gondolnánk, milyen sokat számít, hogyha valakinek megadatik ez a választás

 

Szopkó Zita

 

Képek: Unsplash, Rawpixel, Ben White, Mia Baker

Gepubliceerd: Do, 22/03/2018 - 11:57


Tweet Button: 

Gerelateerde links


Info for young people in the western balkans

Deskundige hulp of advies nodig?

Een vraag? Klik hier!