Tairseach Eorpach na hÓige
Eolas agus deiseanna do dhaoine óga ar fud na hEorpa.

Térj vissza a gyökerekhez: olvass!

Olvasni jó, mindenki tudja. Sokszor mondták az iskolában is, otthon is. Nem tagadjuk, hogy néha nehéz időt szakítani rá, és összpontosítani sem mindig könnyű. Mégis megérné lelassítani és választani pár könyvet. Most megmondjuk, miért!

Egy 1000 főt vizsgáló kutatás szerint az amerikai felnőtt a 28% százaléka egy könyvet sem olvas el egy év alatt. Egy másik, 2013-as felmérés szerint a magyar 15 és 25 év közötti fiatalok 28%-a sohasem olvas, 35%-a pedig ritkábban, mint havonta. Emellett mindössze 7% az, aki napi rendszerességgel választja a kikapcsolódásnak ezen formáját.

 

 

A KSH 1986-os kutatása szerint annak idején minden második megkérdezett olvasott a kérdést megelőző napon, ám 2009-ben ez már csak minden negyedikre volt igaz. Ez a tendencia önmagában nem is meglepő, a csavar inkább a következőkben van: igaz ugyan, hogy kevesebben olvasnak, mint a 80-as években, de azok, akik olvasnak, átlagban kilenc perccel több időt töltenek ezzel a tevékenységgel, mint az 1986-os megkérdezettek.

 

A végzettségben a kulcs?

 

Bár a KSH ezen felméréséből az is kiderül, hogy egyértelmű összefüggés van az iskolázottság szintje és az olvasással töltött idő között, mégis hallhatjuk a legiskolázottabb ismerőseinktől is, hogy sajnos nincs idejük olvasni.

 

 

Persze ez is érthető. A rohanásban annyira felgyorsult a napunk, hogy leülni és figyelmesen olvasni szinte szenvedésnek tűnhet. Meg lehet találni azonban a kulcsot ahhoz a gyerekhez is, aki a nyári szünetben egész nap a kanapén fekve vagy a kertben olvasott és fel sem kelt – és ezt a kulcsot aztán másnak is tovább tudjuk majd adni. Azt pedig tudjuk legbelül, hogy arra szakítunk időt, amire szeretnénk. Egyszerűbb lehet a telefonunkon görgetni, de a sok kicsi sokra megy: ha húsz percet buszozunk vagy metrózunk, és elővesszünk egy könyvet minden utazási alkalommal, a hónap végére már ki is olvastuk.

 

Miért erőltessük meg magunkat?

 

Nem csak azért, mert szeretnénk értelmesen tölteni az időnket, vagy új ismeretekre szert tenni egy tetszőleges témában, estleg bővíteni a szókincsünket. Hanem azért is, mert az olvasás mellett több tudományos érv is áll.

 

Megnyugtat minket. Nem is kell sok hozzá, elég pár oldal elolvasása, és már észrevetőek az agyon a jelek. Jobban működik, mint a tea, kávé, zene vagy séta. Csupán hat perc kell hozzá, hogy észrevehető legyen a szívben és az izmokban az aggódás és stressz enyhülése.

 

Lassítja az agy öregedését. Az agy, mint bármilyen más szerv is, meghálálja, ha jól bánunk vele. Az olvasás az agynak olyan, mint a torna, amit idős korban fog meghálálni. Azoknak az agya, akik rendszeresen olvasnak, később 32%-kal lassabban öregedett, mint azoknak, akik átlagos mennyiségű intellektuális tornát végeztek. Ellenkező esetben azok, akik rendszertelenül végeznek az agyukat tornáztató tevékenységeket, 48% százalékkal gyorsabban öregedtek agyilag az átlagnál.

 

Javít az alvás minőségén. Szakértők szerint hasznos, ha alvás előtt kialakítunk egy minden nap ismétlődő lefekvés előtti rutint. Ennek a rutinnak jó, ha része egy könyv, és minden képernyőt kiiktatunk belőle, mert a belőle áradó kék fény gátolja az elalvást, míg egy könyv lelassítja az elmét és megnyugtat.

 

Segít a depresszión. Az önsegítő könyvek olvasása és azok megfelelő alkalmazása például segíti a súlyosan depressziós személyek kilábalását.

 

Nem fér hozzá kétség, hogy mindenki találhat olyan könyvet, ami érdekli és szivesen olvassa, a többi pedig energiabefektetés és priorizálás kérdése csupán.

 

Képek: PixabayPexels, Pexels, PixabayPixabay

 

Kőszegi Anna

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted!