Tairseach Eorpach na hÓige
Eolas agus deiseanna do dhaoine óga ar fud na hEorpa.

Fiatalos, és mégis régi - Nijmegen, 2018 Európai Zöld Fővárosa

Az Európai Bizottság 2010 óta kilenc várost díjazott a városi élet zöldebbé tételében kiemelkedő eredményeket elérő városok versenyében. Mit jelent ez a díj? Melyik város kapta idén, és mit érdemes tudni róla?

Mi az Európa Zöld Fővárosa díj, és milyen út vezet a zöldebb városi élet felé?

 

A cím elnyerése nagy elismerésnek számít, amit még nagyobb munka előz meg, és amelyet nagy valószínűséggel gazdasági fellendülés követ. Zöld főváros lehet minden 100 ezer főnél nagyobb lakosságú város, illetve a Green Leaf kategóriában nevezhetnek a kisebb, 20 ezernél több lakossal rendelkezők is. A pályázóknak tizenkét kritérium elvárásainak kell megfelelniük, melyeket négy pályázati szakaszban bírálnak el, és a díjat egy nemzetközi, szakértőkből álló panel által támogatott zsűri ítéli oda.

 

 

fő szempontok közé olyan, a mindennapi életminőséget nagyban befolyásoló, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéskörök tartoznak, mint például a hulladékgazdálkodás, a helyi közlekedés, a levegőminőség, a zajszennyezettség mértéke, ökoinnovációk és az ez által teremtett munkahelyek, a zöld városi területek, stb.

 

tizenkét kategórián belül további négy témával kell foglalkoznia a címért versengő városoknak, vagyis a fenti összes területtel kapcsolatban ki kell fejteniük, hogy milyenek az utóbbi öt-tíz év adatai, milyen a jelenlegi állapot, valamint a jövőbeli célok, és ezeket hogyan hozzák nyilvánosságra. Ez nem kis feladat, és alapos előregondolkozást igényel a döntéshozóktól, és persze a feladat iránti valódi elkötelezettséget.

 

Nijmegen

 

Idén, 2018-ban a díjat Nijmegen kapta, egy 170 ezer fős lakosságú, Hollandia keleti részén található város – ha esetleg Szegeden laktok, vagy jártatok már ebben a magyar városban, tudhatjátok, ez mekkora városméretet jelent.

 

Promotiefilm Nijmegen 2017

Video Description: 

 

A Waal folyó partján elhelyezkedő holland város körülbelül kétezer éves, és ezzel Hollandia legrégebbi települése, így nemcsak a fenntartható jövőre gondolnak itt, hanem a történelem is fontos szerepet játszik a mindennapokban. A város ennek ellenére vagy ezzel együtt is nagyon fiatalos, mivel 1923-óta ad otthont a Radboud Egyetemnek, így fiatalok népesítik be, mint egy egyetemi várost általában – Erasmus+ ösztöndíjas helynek sem utolsó tehát!

 

Nijmegen Gelderland provincia legnagyobb városa, és az időszámításunk szerinti 98. évben kapott városi jogokat a rómaiaktól. Kétezer éves történelmének hála bővelkedik a látnivalókban és a szebbnél szebb épületekben, még azoknak a súlyos bombázásoknak az ellenére is, amiken a II. világháború alatt átment.

 

Ha oda utazunk, tanulmányozhatjuk a város nem csekély történelmét a Nijmegen történetének szentelt múzeumban. A helyszín gasztronómiai (és ezen belül kávézási) lehetőségekben is bővelkedik – gondoljunk csak bele, hogy ez másképp sem lehetne az ottlakó diáksereg miatt, akik a város népességének nagy részét alkotják.

 

 Célja pályázata során és a jövőben is egyaránt a döntéshozók és lakosok bevonása egy közös egyeztetésbe, hogy egy egészségesebb és virágzóbb várost alkossanak. Ezen belül terveik közt szerepel az energiasemlegesség és a klímabiztosság elérése 2045-re illetve 2050-re. Ez pontosabban annyit jelent, hogy Nijmegen lakosai csaknem 300 kapcsolódó programot valósítottak meg közterületen, melyeket ezen a projekt térképen szemléletesen be is mutatnak.

 

Részletes pályázatukat, melyben a fent említett mind a 12 faktorra kitérnek (köztük ott van a közlekedés, a víz szennyezettsége, zajszennyezés, szemét- és szennyvíz-kezelés is többek között) itt olvashatod. A pályázat egyik érdekessége, hogy a már korábban említett lakossági részvételt nemcsak üres frázisként használták: a civil szervezetek bevonásával arra biztatták a lakosokat, hogy magánhasználatú szélturbinákat vásároljanak, így ezek most a város háztartásainak 10%-át, mintegy hétezer otthont látnak el villamos energiával!

 

 

Magyarországon

 

Bár a hazai lakosság aktivitása még messze áll a holland polgárok lelkesedésétől, mégis találunk olyan magyar várost is, amely esélyes volt korábban a díj elnyerésére. Ez a város nem más, mint Pécs, aki már kétszer is pályázott a díjra. A díj el nem nyerése azonban nem tekinthető kudarcnak, mert itt a folyamatos, zöld fejlődés méri a a fő nyereséget, és biztos, hogy újításaikat (mint amilyenek a pécsi biciklis utak is) majd egyszer díj is jutalmazza a jobb életminőség mellett.

 

Kőszegi Anna

 

Képek: FaceMePLS Flickr

 

VIdeó: Geemente Nijmegen YouTube-csatornája

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.