Europeiska Ungdomsportalen
Information och möjligheter för unga i hela Europa.

Mítosz, tévhit vagy valóság? Lerántjuk a leplet az Európai Unióról!

Évek óta folyamatosan látnak napvilágot olyan mítoszok, amelyek különböző uniós szabályozásokkal kapcsolatosak, ám többségében ezek vagy féligazságok, vagy csúsztatások. Íme, néhány a legelterjedtebbek közül, leleplezve!

Ezek a hangzatos tévhitek amennyire nevetségesek, és már első hallásra is gyanúsan túlzóak, annyira gyorsan terjednek. Felkapják őket az online médiaoldalak, hiszen jövedelmezőek: mindenki kattint, ha arról olvas, hogy kedvenc ételét épp most tiltotta be a „gonosz” bürokrácia. Érdemes azonban csak egy kicsit közelebbről megnézni őket, és máris kisül a turpisság: némelyik ferdítés, mások csak egyszerű tévedések.

 

Betiltják a sültkrumplit és a döner kebabot?

 

Nem. A pletyka alapját mindkét esetben az képezte, hogy az EU intézkedéseket készült elfogadni, vagy fogadott el, amelyek olyan anyagoknak a használatát tiltották volna, amelyek károsak az egészségre, és történetesen ezekben az ételekben is megtalálhatóak.

 

 

A sültkrumpli esetében ez az akrilamid volt, ami kutatások szerint növeli a rák kialakulásának kockázatát, a dönernél pedig a foszfátok, amelyeket tartósításra használnak, és szívproblémákhoz vezethetnek. Tehát egyik esetben sem a kedvenc streetfoodunk betiltásáról lett volna szó, hanem maximum az elkészítésük módosításáról.

 

 

Mi lesz a göcsörtös uborkákkal?

 

Valószínűleg ugyanaz, mint eddig: megesszük őket. Egy szintén jól elterjedt mítosz szerint, az uniós szabályozás alapján csak azokat a zöldségeket és gyümölcsöket lehet kiskereskedelmi forgalomba hozni, amelyek megfelelnek az előírásoknak, vagyis hibátlan, szabályos külsővel rendelkeznek, és a többi mehetne a kukába.

 

Azonban ez is csak egy féligazság. Volt érvényben előírás a zödségek és gyümölcsök méretére és alakjára vonatkozóan, ám ezeket tavaly nyáron megszüntették, lehetővé téve azoknak a termékeknek a forgalmazását is, amelyek nem esnek az eddig megengedett kategóriákba azáltal, hogy ezt jelölik a terméken egy címkével.

 

 

Az Unió zászlaján a csillagok száma a tagállamokat jelképezi?

 

Tévedés, hiszen a zászlón tizenkét csillag van egészen azóta, hogy bevezették,  eredetileg a – nem európai uniós szervként működő ‒  Európa Tanács használatában. 1953-ban szóba került, hogy 15-re bővítik a csillagok számát, de ekkor még tisztázatlan volt, hogy a szintén tag Saar-vidék önálló tagnak minősül-e, és külön csillag jár neki, vagy az NSZK tagja, amit azonban a franciák elleneztek. Így végül minden maradt a régiben.

 

1955-ben döntöttek arról, hogy az integrációra törekvő helyi szervezetek is használják a zászlót, és az 1983-ban az akkor még Európai Közösségek nevű, később Európai Unió nevű közösség is átvette. A 12 csillag így végül megegyezés szerint politikától mentes jelentést kapott, olyan számként, amely több helyen is megjelenik az európai kultúrtörténetben (tizenkét görög isten, vagy tizenkét táblás római törvények). Így ma már leginkább az egységet és az integrációt jelképezi a tizenkét arany színű kis forma, de fontos, hogy a hivatalos uniós intézmények emellett egyedi logókat is alkalmaznak.

 

Már színezni sem lehet?

 

De, lehet színezni is. Krétával is. Hasonló mítosz terjedt el ugyanis a a zsírkrétákról és a színes ceruzákról, mint a fent már tisztázott krumpliról. A 2018 nyarán bevezetésre kerülő szabály célja nem a gyermekek megfosztása a művészkedéstől, csupán az ólom mennyiségének limitálása a gyermekjátékokban. Az elmúlt években időnként a magyar média is hangos volt olyan ügyektől, melyek során egy kisgyermek egy egyszerű műanyagjátéktól ólommérgezést kapott. A rendelkezés célja, hogy ez is el lehessen kerülni.

 

És máshol is keringenek ilyen elképzelések?

 

Nemcsak Európában vannak fura törvények, hanem a Föld körül mindenhol. Ezek leginkább olyan régi szabályok, amiket már nem igazán használnak, de valahogy megmaradtak.

 

Arizónában például egy 1924-es törvény alapján tilos egy szamárnak a kádban aludnia, ám ennél praktikusabb okokra vezethető vissza az, hogy Szingapúrban nem szabad rágózni, nem más, mint az utcák tisztasága miatt. Svájcban (bár földrajzilag Európa) is van egy érdekesség: tilos ugyanis meztelenül túrázni, amit be is tartattak, amikor egy ruhátlanul túrázó férfi megzavart egy piknikező családot, és később ezért felelősségre vonták. Bár lehet, hogy ezek is csak mítoszok…

 

Annyi biztos, hogy érdemes kiviteleznünk egy-két internetes keresést, mielőtt kétségbe esünk, vagy felháborodva kommentelni kezdünk, mert a trükkös féligazságok mindenkit megtalálnak.

 

Kőszegi Anna

 

Képek: Freestocks Pexels, Pixabay Pexels, Stockpick Pexels, Marco Fischer Pexels

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted!