European Youth Portal
Information and opportunities for young people across Europe.

19 évesen az emberi jogokért – Lámia Adzsi Bassar „vendégei" voltunk

Decemberben 13-án az Európa Pont adott otthont a Lámia Adzsi Bassárral való beszélgetésnek, aki fiatal kora ellenére tavaly egyike volt a Szaharov-díjasoknak. De mit jelent ez pontosan?

Szaharov-díj. ki(k(nek, miért, mikor?

 

A díjat Andrej Szaharov szovjet fizikusról nevezték el, aki az emberi jogokért küzdött, és az Európai Unió már 1988 óta ítéli oda azoknak a személyeknek vagy csoportoknak, akik hozzájárultak a gondolatszabadság védelméhez.

 

A díj segítségével lehetőségük nyílik arra, hogy támogatáshoz jussanak, hiszen a jelöltek a kisebbségek jogaiért, valamilyen elnyomott közösség érdekében, a demokrácia nevében tevékenykednek. Az Európai Parlament év végén egy ünnepélyes ceremónia során adja át a díjat Strasbourgban.

 

Az idei és a tavalyi díjazottak

 

Míg 2017-ben egy nagyobb csoportot, a venezuelai demokratikus ellenzéket díjazták, addig 2016-ban két emberi jogi aktivista, Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár kapta meg az elismerést.

 

Első látásra két törékeny, igen fiatal lányt látunk, olyanok, mint akárki más. Csakhogy ők olyasmiken mentek keresztül, amit az átlagember még csak elképzelni sem tud: az Iszlám Állam támadásainak és szexuális rabszolgatartásának túlélői. A nyilvánosság előtt emelik fel hangjukat a nők elleni erőszak és a terrorszervezet által elkövetett borzalmak ellen, mindemellett pedig a hazájukban élő vallási kisebbséget, a kurd nyelvet beszélő jezidi közösséget is támogatják.

 

Idén decemberben Lámia hazánkba is ellátogatott, hogy megossza velünk történetét.

 

15 évesen az Iszlám Állam fogságában

 

A fiatal nő először az észak-iraki faluról mesélt, ahol a gyermekkorát töltötte: elmondása szerint egyszerű életük volt, de boldogok voltak, és békességben éltek a jezidi közösségükben. Ez egy olyan vallási kisebbség, amit sosem fogadtak el önálló vallásként, és a történelem során több mint 70 népirtással kellett szembenézniük.

 

2014 augusztusa azonban fordulópontot jelentett az életükben: az Iszlám Állam katonái megtámadták falujukat; először megparancsolták, hogy térjenek át a vallásukra, majd mikor ezt megtagadták, a férfiakat és fiúkat kegyetlenül lemészárolták, a nőket pedig elhurcolták. Lámia hallotta a dördülő lövéseket, amelyek az apjával és testvéreivel, valamint számtalan rokonával végeztek.

 

A lányokat egy hatalmas épületbe vezették, ahol a harcosok úgy válogattak közülük, mintha árucikkek lennének: őt és tizenhat másik lányt Szíriába vitték, ahol nagyjából száz katona tartózkodott. Amikor a lányok megkérdezték, hogy ha áttérnek, fogják-e bántani őket, annyit feleltek, hogy bármit megtehetnek velük, hiszen már a tulajdonaik. Két nap alatt többen is megverték és megerőszakolták őket. Ez volt az első alkalom, hogy férfi ért a lányhoz.

 

Később visszavitték őket, és újabb katonákhoz kerültek, így folyt ez egészen egy éven és nyolc hónapon keresztül. Lámia többször is megpróbált elmenekülni, ám sikertelenül. Elmondása szerint az egyetlen kiutat a halálban látta, többször megkísérelte az öngyilkosságot is.

 

Négy sikertelen szökés után végül a Németországban élő rokonai által felbérelt embercsempészek segítségével a határig jutott két másik lánnyal együtt, ám egy akna megölte barátnőjét, ő maga pedig súlyos sérüléseket szerzett. Sikerült eljutnia Németországba, ahol egy sor orvosi kezelésnek hála felépülése után új életet kezdhetett – bár egyik szemére örökre elvesztette látását, és a terápia sem ért véget.

 

Mit hoz a jövő?

 

Lámia most 19 éves, Németországban él, és legnagyobb vágya, hogy normális életet élhessen és tanári pályára lépjen.

Sakharov Prize 2016: Two Yazidi women tell the world their story

Video Description: 

Amikor a szülővárosára terelődött a szó, és megkérdezték, visszatérne-e, heves tiltakozással válaszolt, hiszen az egykor szeretett hely ma már olyan, akár egy horrorfilm helyszíne: tömegsírokkal és halott szerettei fájó emlékével van tele.

 

Amióta megkapta a Szaharov-díjat, sok országban járt, hogy rávilágítson a jezidi kisebbség problémáira és a nők helyzetére. Még mindig nehéz beszélnie a történtekről, ám úgy érzi, fontos, hogy az emberek tudjanak róla, hiszen így tehet azért, hogy ezek a borzalmak ne ismétlődjenek meg újra. Elmondása szerint a mai napig több mint 3000 lány és nő van az iszlamista szervezet fogságában, akikről az elrablásuk óta semmit sem tudnak a családtagjaik.

 

Képek és videó: Európa Pont Flickr, az Európai Parlament YouTube-oldala és Flickr-oldala

 

Szopkó Zita

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.