Születik vagy fejlesztik?A kreativitás természete

Mi az, hogy kreativitás?

 

Az alkotókészség (kreativitás) a tulajdonságok gondolati és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos összerendezettsége a személyiségen belül, ami lehetővé tesz valamilyen szintű alkotást, és emellett még viselkedésben, magatartásban is megnyilvánul.

 

Az 50-es években egy Guilford nevű szakember kezdte el tanulmányozni ezt a területet még behatóbban. Szerinte „a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.”

 

A kreatív ember jellemzői

 

Többen is vizsgálták, hogy melyek azok a személyiségjegyek, amelyek az alkotó embert jellemzik. Cropley a kreatív ember következő tulajdonságait említi:

• Változásra törekvés
• Merészség
• Impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát)
• A fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében
• Nyitottság az új elképzelések iránt
• Nonkonformizmus
• A tekintély megkérdőjelezése
• Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre.

 

Ez tehát azt jelenti, hogy ha felfedezni véled magadban ezeket a jellemzőket, akkor nagy eséllyel te is képes vagy valamilyen kreatív elfoglaltság végzésére. Ha pedig ebben nem voltál eddig biztos. akkor most még inkább utánajárhatsz, mely tulajdonságaidra érdemes építened a jövőben, ha kreatív tevékenységbe kezdenél!

 

Hogyan fejleszthető a kreativitás?

 

Sokan azt hiszik, a kreativitás a génjeinkben van kódolva. Ez azonban nem igaz, a kreativitás ugyanis jól tanulható. Jó módszer például, ha elég időt és teret biztosítunk a gondolkodásra és egy jó brainstormingra, ötletbörzére. Számos brainstorming módszert dolgoztak már ki, ezek közül bátran válogathatunk.

 

Az egyik ismert módszer az úgynevezett kocka módszer, amikor egy problémát, tervet, ötletet „kikockázunk” azaz hat különböző szemszögből megvizsgáljuk.

 

• Írjuk le (Mi ez?);
• hasonlítsuk valamihez (Milyen, mihez hasonlít, vagy mihez nem?);
• társítsuk dolgokhoz, asszociáljunk vele (Mit csinálnál vele?);
• elemezzük (Milyen részekből áll össze?);
• alkalmazzuk (Hogyan lehet használni?);
• érveljünk mellette vagy ellene (Hogyan tudnánk támogatni vagy ellenezni?).

 

Megemlíthetjük a módszerek közül az elmetérkép (mindmap) rajzolását, amikor papírra vetjük egy-egy ötlet kapcsán a gondolatainkat, szavakat, asszociációkat, majd ezeket rendszerezzük, az összetartókat összekötjük, ezzel is ösztönözzük a gondolkodásunkat arra, hogy ne csak lineárisan gondolkodjunk. Ha valakit inspirálnak a színek vagy szép minták, nem kell lemondania róluk ekkor sem, hiszen léteznek meg dekoratív kivitelezést kínáló mindmap oldalak is, de persze szabadkézzel is díszíthetjük a tervezetünket.

 

Sokat segíthet még az eredmény csiszolásánál, ha úgynevezett szerepeket veszünk fel, és ezek mentén gondoljuk végig ötletünket. Például hogy látja az adott helyzetet egy tanár, egy szülő, egy menedzser, a legjobb barátod, a párod, vagy egy kitalált karakter.

 

 

A másik ismert módszer az írás. A szép írás gyakorlása, versek, novellák írása előhívja a fantáziát, és mozgósítja a bennünk szunnyadó kreativitást. A mára már az egész világon ismert kreatív írást és annak technikát is tanítják. Ilyen például a speed writing, amikor egy meghatározott időtartamon – mondjuk egy percen – keresztül kell egy adott témáról írni. Ilyenkor bármit leírhatunk, ami eszünkbe jut, nem fontos sem a nyelvtani, sem a stílusbéli helyesség.

 

Természetesen több művészeti ágban is fejleszthető a kreativitás, főként a képalkotó és képzőművészeti területeken.

 

Hol használjuk a kreativitást?

 

Röviden válaszolva erre a kérdésre: mindenhol! Aki ismeri és felismeri a kreativitás erejét és hasznosságát, az minden nap hasznát tudja venni ennek a készségnek. Legyen szó az otthon kialakításáról, egy meghívó készítéséről, főzésről vagy bizonyos élethelyzetek megoldásáról.

 

Kreativitás a munkaerőpiacon

 

Egyes felmérések szerint a jövőben nagy valószínűséggel megszűnhetnek azok a szakmák, ahol nincs szükség az emberi kreativitásra, alkotásra. Ugyanis a jövő az automatizálás felé viszi a munkafolyamatokat. Többek között ennek elkerülése érdekében is érdemes a munkahelyi körülmények között alkalmazandó kreativitásunkat is fejleszteni. S hogy hogyan? Erre adnak választ kutatást végző pszichológusok a Harvard Business Review cikkében.

 

A kutatók azt mondják, ha egy, vagy akár egyszerre több kreativitást igénylő problémával állunk szemben, háromféleképpen közelíthetjük meg:

 

• kettéosztjuk az erre szánt időt, és először csak és kizárólag az egyikkel, majd a másikkal foglalkozunk;
• pontosan behatárolt időközönként átváltunk egyikről a másikra;
• random váltogatunk a két probléma megoldása között.

 

Annak kiderítésére, hogy melyik a legjobb megoldás, kontrollcsoportokat hoztak létre, s így vizsgálták a módszerek hatékonyságát. A kísérlet eredménye az lett, hogy rendszeres, előre meghatározott időközönként kell váltani a két feladat között, ez lehet akár öt perc, de lehet tíz is, és végül így érhető el a legnagyobb hatékonyság. Ha rendszeres időközönként váltogatjuk a figyelmünket két probléma között, vagy szünetet tartunk, akkor valahányszor újra nekifutunk, a gondolatmenetünk mindig újraindul, és más nézőpontból képes vizsgálni az adott kérdést.

 

A kreativitás tehát a legjobb barátunk lehet akár a munkában, akár az élet egyéb területein. Fontos tehát szem előtt tartani a kreativitásfejlesztés közben, hogy mely típusú kreativitási területet szeretnénk erősíteni, bár természetesen az egyes területek (munka, művészet, tanulás) sok átfedés is lehet!

 

Holczer Mónika

 

Képek:

Freepik, Pexels, Wikimedia Commons, Pexels

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.