Portal Europeo de la Juventud
Información y oportunidades para los jóvenes en Europa.

A túlzott elvárások csapdájában

​Egy anya büszke a gyermekére és a lehető legjobbat és legboldogabb életet akarja megteremteni számára. De mi történik, ha egy anya nem engedi, hogy lánya a saját útját járja? Megbetegíthet-e egy túlságosan szoros anya-lánya kapcsolat?

Túlzottan nagy elvárások

A legtöbb anya-lánya kapcsolat jól működik és harmonikus azonban, ha felborul ez az egyensúly, akkor a felek bizony igencsak szenvedhetnek egymástól. Egy anya feltétel nélküli szeretetet ad a lányának, törődik vele és bátorítja az önmegvalósításban. De mi a helyzet akkor, ha egy lány igényli a szeretetet, azonban mégsem kapja meg? Ha az anya nem kapta meg vagy a későbbiek során nem tanulta meg az érzelmeinek ezt a kifejezési formáját, akkor nem is tudja továbbadni. Ez a hiányosság pedig számos konfliktushoz vezethet.

Elvárásokhoz kötött szeretet

Az anyai szigor, a kontrol és a szabályok veszik át a helyet, ami a feltétlen szeretet szöges ellentétei. Gyakran tetten érhetőek az olyan kijelentések, amik a szeretetet feltételekhez, elvárásokhoz kötik. Ez a gyerekben egy folyamatos megfelelési kényszert hoz létre, ami egy életen át elkísérheti. Azt fogja érezni, hogy sosem tud megfelelni az anyjának akármit is csinál. A megfelelési vágy bizonyos mértékig egészségesnek mondható egészen addig, amíg az egyén nem kezd el szorongani, stresszessé és görcsössé válni. Ebben az esetben már kényszerességről beszélünk, ami miatt folyamatos az önmarcangolás és ehhez párosul az eltúlzott szeretetéhség. Az illető azt szeretné, ha mindenki szeretné és látnák, hogy mennyire jó ember. Az elsődleges, korai szocializációs élmények nagyon sokat számítanak ennek a kialakulásában, hiszen a gyermek először a szüleit próbálja utánozni. Ez lehet tehát szülői minta vagy a szülők által burkoltan kialakított elvárásrendszer, ami akár nem tudatos módon is előfordulhat.  

Nem akarok olyan lenni, mint az anyám!

Sokszor következik be a tagadás, azaz a lány minden olyan viselkedési formát elutasít, ami az anyjával kapcsolatos. Sajnos gyakori, hogy a párválasztásnál is olyan partnert keresnek a nők, akik az anyjukhoz hasonlóan rideg természettel rendelkeznek vagy éppen az ellenkezője, amikor a partnertől a szeretet túlzott kimutatását várják el. A nem megfelelően működő anya-lánya kapcsolat később ugyanúgy kihathat az anya-gyerek kapcsolatra így ez a minta generációkról generációra öröklődik tovább. A kapcsolaton kívülálló emberek gyakran az anyához hasonlítják a gyermeket, ami egy újabb stresszfaktort jelenthet. A megfelelési kényszer testi tünetek formájában is megjelenhetnek, megbetegítve ezzel a szenvedő felet.  Az állandó szorongás miatt kialakulhatnak gyomorpanaszok, emésztési zavarok, heves szívdobogás, légzési zavarok, étkezési zavarok és bőrbetegségek.

Mi lehet a megoldás?

Fontos, hogy tudatosítani kell a lánynak magában azt, hogy a kényszeres gondolatokat el kell hagyni és beszélni kell a problémákról. A kommunikáció, az érzések kifejezése nagyon sokat segíthet a feltárásban és a bűntudat csökkentésében.  Az anyjára egy teljesen átlagos személyként, egy felnőtt nőként kell tekinteni és meg kell próbálni „leválni”. Fontos, hogy az anya meghallgassa gyermekét és elfogadja, hogy ő lehet, hogy másképp élte meg az élményeket és fel kell mérnie, hogy esetleg nincs-e nagyobb térre szüksége a lányának. Ezt a szabadságot pedig meg kell tudni adni.

A túlzott szeretet és ennek az ellenkezője is pont ugyanolyan mérgező lehet a családi kapcsolatokban. A családi minták általánosságban döntően hatnak a gyermek későbbi viselkedésre, amely akár az egész felnőttkorát megkeserítheti. Éppen ezért, ha a szüleinknek nem volt lehetősége ezzel a témával behatóbban foglalkozni, akkor a mi feladatunk megváltoztatni a hozzáállásunkat, ami akár több éves munka is lehet, hiszen az egyik, ha nem a legerősebb kapcsolatunk az édesanyánkhoz köthető.

 

Fazekas Dóra

 

Képek: Pexels, Unsplash, Pixabay, Pixabay
 
 
Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted!