Europäisches Jugendportal
Informationen und Chancen für junge Menschen in ganz Europa.

Európa legzöldebb városai – mi is az élbolyba kerülhetünk!

Az Európai Bizottság 2010 óta kilenc várost díjazott a városi élet zöldebbé tételében kiemelkedő eredményeket elérő városok versenyében. Mi a közös bennük? Mit kell tennünk ahhoz, hogy egyszer mi is ott legyünk a sorban egy magyar várossal?

Mi az Európa Zöld Fővárosa díj, és milyen út vezet a zöldebb városi élet felé?

 

A cím elnyerése nagy elismerésnek számít, amit még nagyobb munka előz meg, és amelyet nagy valószínűséggel gazdasági fellendülés követ. Zöld főváros lehet minden 100 ezer főnél nagyobb lakosságú város, illetve a Green Leaf kategóriában nevezhetnek a kisebb, 20 ezernél több lakossal rendelkezők is. A pályázóknak tizenkét kategóriában kell megfelelniük, melyeket négy pályázati szakaszban bírálnak el, és a díjat egy nemzetközi, szakértőkből álló panel által támogatott zsűri ítéli oda.

 

A fő szempontok közé olyan, a mindennapi életminőséget nagyban befolyásoló, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéskörök tartoznak, mint például a hulladékgazdálkodás, a helyi közlekedés, a levegőminőség, a zajszennyezettség mértéke, ökoinnovációk és az ez által teremtett munkaheleyk, a zöld városi területek, stb.

 

A tizenkét kategórián belül további négy témával kell foglalkoznia a címért versengő városoknak, vagyis a fenti összes területtel kapcsolatban ki kell fejteniük, hogy milyenek az utóbbi öt-tíz év adatai, milyen a jelenlegi állapot, valamint a jövőbeli célok, és ezeket hogyan hozzák nyilvánosságra. Ez nem kis feladat, és alapos előregondolkozást igényel a döntéshozóktól, és persze a feladat iránti valódi elkötelezettséget.

 

Az eddigi nyertesek

 

Az eddigi kilenc díjazott valamelyikében talán már te is jártál; megtalálhatod köztük Stockholmot, Hamburgot, Vitoria-Gasteizet, Nantes-ot, Koppenhágát, Bristolt, Ljubjanát, Essent, Nijmegent és Oslót. A felsorolt városok többségéről köztudott, hogy a környezetvédelem és öko-centrikus gondolkodás nem olyan magatartás, amit csak mostanság tanulgatnak, hanem komoly múlttal rendelkeznek ezen a téren. Ez persze nem jelenti, hogy erőfeszítések nélkül nyerhették meg a díjat.

 

Vegyük például Ljubljanát (szomszéd országban található város lévén talán a legjobban a szlovén fővárostól tudunk tanulni a legegyszerűbben a fentiek közül), ahol az egész városképet és az ottani életet megreformáló változtatások és beruházások mentek végbe. A díjat 2016-ban elnyerő, 2,7 milliós lakosságú város zöld területeinek mérete egy főre számítva 542 négyzetméter, vagyis senkinek sem kell 300 méternél többet megtennie a legközelebbi zöldterületig. A városi közlekedést újragondolva 70 százalákkal csökkentették a széndioxid kibocsátást, és jelentősen megnövelték a gyalogos és biciklis forgalom számára biztosított területeket, így ha arra kirándultok, nyugodtan vigyetek magatokkal kerékpárt. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek az elektromosság közlekedésben való használatának a kiterjesztésére is. Ljubljana az újrahasznosításban is vezet, hulladékának 65 százalékát hasznosítja újra, és elkötelezett aziránt, hogy ez az arány 100 százalék legyen.

 

Mit nyújt a Zöld Főváros cím az azt elnyerőnek?

 

A korábban már említett gazdasági előnyök elég nagy hatásúak. A növekvő turizmus mellé társuló pozitív médiajelenlét értéke több millió euróra rúghat. A projektek során teremtett új munkahelyek mellett a cím elnyerése után lehetőség nyílik új nemzetközi kapcsolatok kötésére és olyan szponzorok gyűjtésére, akik a jövőbeli tervek megvalósításában adhatnak lendületet. A cím 2012-es birtokosa, a spanyolországi Vitoria-Gasteiz például lehetőséget kapott arra, hogy új üzleti fejlesztéseket valósítson meg Kínával, az Egyesült Államokkal és Brazíliával is.

Mik a magyar lehetőségek?

 

Budapest az utóbbi években több területen is hozott fejlesztésket, a város vezetése mégsem látszik tülekedni a díjért. A BuBi hálózat kiépítése abszolút pozitívum – biztosan te is láttad már a zöld kerékpárállomásokat ‒, ahogy a szennyvízkezelési újítások is hatalmasat lendítettek a Duna tisztaságán. A szelektív hulladékgyűjtés is sokat fejlődött, ám a tömegközlekedés és a zöld területek még további újragondolásra várnak.

 

Bár Pécs a 2019-es indulók között volt, a díjat Oslo kapta, aki így két év múlva viselheti a címet. A magyar város nem került be ugyan az öt döntős közé, mégis tiszteletre méltő erőfeszítéseket tesz már évek óta, ráadásul már 2014-ben is pályázott. Ez valóban olyan „verseny”, amelyben nem az a fontos, ki nyer, mert minden megtett lépés számít. Grián János, a pécsi városfejlesztési és kommunális bizottság elnöke elmondta, hogy a díjjal kapcsolatos döntést meghozók kifejtették, mely területeken ért el Pécs kiváló eredményt (pl. vízgazdálkodás, biciklis utak) és melyeken kell még csiszolnia (pl. parkosítás). Ebben az irányban szándékoznak tovább haladni, mi pedig szurkolunk, hogy elnyerhessék a díjat, és hogy Budapest és sok más magyar város is „vérszemet” kapjon a fejlődést és a sikert látva.

 

Kőszegi Anna

 

Képek: Jorge Franganillo Flickr, falco Pixabay, Stephanie Pexels

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Veröffentlicht: Do, 07/09/2017 - 17:45


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Hilfe oder Beratung von Experten

Frag uns!

Links zum Thema