Den europeiske ungdomsportalen

Informasjon og muligheter for unge i aldersgruppen 13 til 30.


A kamu hírek évezrede:Hogyan jutottunk ide és hogy ismerjük fel őket?

Mi az a „post-truth” és hogyan lett az év szava? Hogy lett ekkora divat a kacsák és a féligazságok terjesztése? Fel lehet őket egyáltalán ismerni? Trükkös kérdés, de a válasz igen. Mutatunk pár tippet.

A KAMU HÍREK TÖRTÉNETE

 

Legnagyobb meglepetésemre az alternatív igazságok, bár határozottan ma élik virágkorukat, mégsem e század vívmányai közé számítanak. Egy példa a hírek effajta korai kozmetikázására: Procopius, bizánci történetíró, a Krisztus utáni VI. század körül Jusztiniánusz császár oroszlán-bátorságára valló tetteit farigcsálta még oroszlánszerűbbé a hivatalos krónikákban, az utókor okulására.

 

A „Canard” (a szó jelentése kacsa) műfaja a XVIII. századi Párizs utcáin alakult ki, nyomtatványokon terjesztve mindenféle, a közhangulatot így vagy úgy alakító híreket, melyek akkora hatással rendelkeztek, hogy később mikor a francia forradalom alatt szándékos politikai propaganda eszközei lettek, feltételezhetően még a királynő 1793-as kivégzéséhez is hozzájárultak. Egy mai francia folyóirat, a Canard enchainé (szó szerint megláncolt kacsát jelent, vagyis olyan híreket, amik biztos valódiak) címében a korábbi kacsáról emlékezik meg és pár politikai botrány kirobbantásáért is felelős leleplező, kendőzetlen hírei folytán.

 

Tagadhatatlan, hogy az alternatív igazságok fényes karriert futottak be a korábbi évszázadokban is, szerte különböző kontinenseken át, ám mindenképpen fényes győzelemként könyvelhető el, hogy ma, amikor pár kattintással pillanatok alatt bárki olvashat akár kamu híreket is, hogy az Oxford Dictionnaries 2016-ban az év szavává választotta a post-truth kifejezést, amely magyarra fordítva olyan körülményt jelent, amikor az objektív tények kevésbé fontosak a közvélemény formálásában, mint azok amelyek az érzelmekre hatnak, vagy a személyes meggyőződéssel egyeznek. A tavalyi évre visszatekintve, én elég találó választásnak érzem.

 

 

HOGYAN ISMERJÜK FEL ŐKET?

 

Internet szerte számos quiz-t találhatunk, ahol viccesebbnél viccesebb címek között válogatva tesztelhetjük, mennyire vagyunk profik a kamu hírek és féligazságok kiszűrésében. Ezeket a teszteket töltögetve sokszor megdöbbenünk, hogy az általunk leghihetetlenebbnek hitt headline valójában nem a kamu, hanem az igazi hír. Persze az is lehet, hogy valójában senki sem szeretne átverni minket, hanem szatírába botlottunk. Bevallom, velem előfordult már, hogy első olvasásra elhittem olyan headline-t, amiről második ránézésre kiderült, hogy a forrás Hírcsárda, vagy a The Onion. Segítségül hívhatjuk a cikket illusztráló infógrafikát is.

 

Ha azonban szórakozás helyett inkább valami szisztematikus módszert keresünk arra, hogy a legmegbízhatóbb taktikát elsajátítsuk, látogassunk el a Checkology oldalára, ahol eredetileg egy tanárok számára kifejlesztett online oktató programmal lépésről lépésre tanulhatjuk meg, hogyan különböztethetünk meg, szimpla tényeket például véleménytől, propagandától, szórakoztató tartalomtól, vagy reklámtól, vagy tévés bejátszásokat nézve dönthetjük el, hogy milyen információtípust látunk és mi lehetett azzal a készítők célja. Újságíró módjára válogathatunk események között, azt eldöntve, melyiknek nagyobb a hírértéke. Tanulhatunk a sajtószabadságról és más szabadságjogokról és kitapasztalhatjuk a hírek közötti eligazodást a kamu hírek között válogatva és azt eldöntve, hogy milyen tényező vezethetett a hír sikeréhez. A legutolsó modulban ismét újságíróként interaktív feladatban a diákok már maguk vehetnek szemügyre egy közúti balesetet és dönthetik el, mi kerüljön a tudósításba. Egyszemélyes otthoni tanulmányozásra és tantermi oktatásra is használható.

 

Manapság egyre szélesebb körökben terjed el a felismerés, hogy olyan skillek, mint a már tárgyalt kamu hírek felismerése és az ezzel szinte elválaszthatatlanul összefüggő critical thinking, vagyis, hogy ne fogadjunk el fenntartás nélkül semmilyen készen tálalt hírt, az információs társadalomban központi szerepet töltenek be. Számos ingyenes online kurzust találhatunk, ahol a saját tempónkban foglalkozhatunk critical thinking képességünk fejlesztésével, amely nem csak saját életünket könnyíti meg, hanem olyan képességgel tesz minket gazdagabbá, ami későbbi munkaadóink szemében is tetszetős lehet.

 

 

Egy intelligens, önállóan gondolkodó felnőttnek nem kellene kétszer mondani, hogy semmit se higgyen el, amit elé tesznek és kérdőjelezzen meg mindent, ám a post-truth mégis hódít. Talán, mert ilyenek vagyunk mi emberek. Könnyebb az érzelmeinkre és az oly hevesen védelmezett meggyőződésünknek hízelgő mondatokkal hatást gyakorolni ránk, mint rábírni minket arra, hogy egy lépést hátralépve, más cipőjébe beleképzelve magunkat alkossunk véleményt és foglaljunk állást.

 

Kőszegi Anna

 

Képek: Pixabay/coyot, Pixabay/Engin_Akyurt, Pixabay/codewan

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.