Europeiska Ungdomsportalen
Information och möjligheter för unga i hela Europa.

Keress kreatív szakmát, különben a robotok elvehetik a munkádat!

Tanuljunk szakmát! A robotok elveszik a munkánkat! Élethosszig tartó tanulás! – a hangzatos jelszavakat nap mint nap halljuk. De milyen lesz valójában a jövő munkaerőpiaca? És milyen képességekre van szükség, hogy talpon tudjunk maradni?

100 évvel azután, hogy Karel Čapek cseh író egy futurisztikus drámájában feltalálta a „robot” szót (ami a szláv nyelvekben „fárasztó munkát” jelent), már el se tudjuk képzelni az életünket a modern technológia nélkül. Amiben mindenki egyetért: olyan gyorsan fejlődik a technika, hogy amit ma megtanulunk, holnapra már elavult lehet. Az általános receptek már nem működnek. Itt lép a képbe a kreativitás, a rugalmasság és az intuíció – azok a képességek, amelyeket egyelőre (bár a mesterséges intelligencia fejlődésével ez is megkérdőjeleződik!) jellemzően „humánnak”, nem robotizálhatónak tartunk.

 

 

A jövőre vonatkozóan sok forgatókönyv létezik. Az egyik szerint a robotok pár évtizeden belül akár több milliárd (!) embert szoríthatnak ki a munkaerőpiacról, jellemzően olyan, mechanikusabb szaktudást igénylő pozíciókból, mint például az áruházi eladó, a hivatásos sofőr, a könyvelő vagy a gépi varrónő. Kérdés, hogy egy ekkora tömeg mit kezd magával…

 

Kreativitással a gépek ellen

 

Az 1800-as évek elején az angol ludditák, akik többek között a munkaadók ellen lázadtak, egyszerűen szétverték a gépeket, mert féltek tőle, hogy elveszik a munkahelyüket. Az 1940-es évektől viszont– nem függetlenül a hadiiparban és egyéb termelésben részt vevő nők egyre növekvő számától – háziasszonyok milliói ünnepelték az automata mosógépeket, amelyek révén nemcsak pénzkereső munkát végezhettek, de tanulhattak is. A technika ugyanis mindig kétarcú. A fejlődését megállítani nem lehet (erre legfeljebb egy világméretű katasztrófa lenne képes), de ha időben „kapcsolunk”, eldönthetjük, hogy viszonyulunk hozzá. Nem mellékesen a megszűnő munkahelyekkel együtt újak is jönnek létre: ki gondolta volna egy évtizeddel ezelőtt, hogy közösségimédia-specialistaként, etikus hekkerként, kíváncsiságoktatóként, digitális elvonókúrát végző terapeutaként vagy akár 3D-rendezőként is el lehet helyezkedni?

 

Bill Gates óta visszatérő téma, hogy a gépeket meg kellene adóztatni, ebből fedezve a kieső munkaerő továbbképzését. Sokat beszélnek az alapjövedelem bevezetéséről is, amely szintén az előbb említett célt szolgálná, bár ezt eddig csak kisebb, regionális közösségekben tesztelték, és egyáltalán nem biztos, hogy az emberi természettel probléma nélkül összefér.

 

Egy biztos: mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a részben mindig kiszámíthatatlan jövő számunkra kedvezőtlen fordulatait kivédjük, a kedvező hatásokat pedig a magunk javára fordítsuk. Szinte minden jelentős cégvezető és munkaerőpiaci elemző egyetért abban, hogy a kreativitás és a kritikus gondolkodás egyre inkább kulcstényező lesz.

 

Régi értékek új köntösben

 

Akkor tehát mindenki menjen bölcsészszakokra? Azért nem egészen. A legmenőbb karriertanácsadók is hangsúlyozzák, hogy a technológia, és ennek nyomán a természettudományos műveltség lassan a hagyományos írás szerepét veszi át. A korábban elképzelhetetlen mértékű információdömpingben egyre nagyobb piaci értéke van a hálózati gondolkodásnak, vagyis a sok információ között a rend és az összefüggések megtalálási képességének. Ugyanakkor az is tény, hogy a technológiai innováció minden korábbinál fejlettebb csapatmunkát és kísérletező bátorságot igényel (senki sem lát rá ugyanis az egész folyamatra), ezért a hagyományos „humán” készségek, mint az empátia és az intuíció is felértékelődnek. Ezeknek a készségeknek a fejlesztésével a munkát keresőnek nagyobb esélye van a megfelelő jövőbeli állás megtalálására.

 

És ha már komoly esély van rá, hogy ebben a „szép új világban” a robotok az eddigi munkáink nagy részét át fogják venni, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi is a célunk az életben. Ha több lesz a szabadidőnk és esetleg a pénzünk is, hogyan tudjuk majd jobban ápolni a testünket és az elménket? Fejlesztjük majd a személyes emberi kapcsolatainkat, vagy még jobban beszippant minket a virtuális valóság? Megtaláljuk majd végre „életünk értelmét”, vagy továbbra sem tudunk kitörni a fárasztó „robotból” – a még több pénz és a siker hajszolásából –, amelynek igénye olykor nem is kívülről, hanem a saját személyiségünk hiányaiból származik?

 

Hojdák Gergely

 

Képek:

ronymichaud Pixabay

FirmBee Pixabay

comfreak Pixabay

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Publicerad: Tor, 17/08/2017 - 13:58


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Behöver du hjälp eller råd?

Fråga oss!