European Youth Portal
Information and opportunities for young people across Europe.

Tanulási zavar vagy nehézség? Nem mindegy, miért nem megy a tanulás!

Biztos emlékszel még, hogy az iskolában volt legalább egy olyan osztálytársad, aki nehezen tanult meg olvasni, írni, számolni. Talán ő volt az is, akit kiközösítettek. A problémák hátterében azonban sokkal összetettebb dolgok állnak.

Milyen jelekrem tünetekre érdemes odafigyelned?

 

Ha egy gyerek az iskolában nehezebben vagy alig tanul meg olvasni, írni, számolni (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), és a teljesítménye elmarad az életkorának megfelelő intelligenciaszinttől, akkor tanulási zavarban szenved.

 

Jó, ha tudod, hogy ezekre a gyerekekre jellemző az alacsony önbecsülés és önértékelés, pedig egyáltalán nem az eszükkel vagy a szorgalmukkal van a probléma. A társaik csúfolódása pedig nagyban ronthat a helyzeten.

 

A probléma alapja, hogy bizonyos alapfunkciók fejletlensége halmozottan jelentkezik, és ezek okozzák a bajokat. A negatív visszajelzések hatására az önbecsülés és az önbizalom is jelentősen csökken, amely szorongást, önbecsülési problémákat válthat ki. A szorongás és a visszahúzódás is jellemző tünet, ugyanakkor szétszórttá és agresszívvá is válhatnak.

 

Amit az osztálytársak gyakran „bénázásnak” tartanak a viselkedésük alapján, annak az az oka, hogy mozgásuk sokszor ügyetlen és rendezetlen, bonyolultabb mozgásformákat nem tudnak végrehajtani, gyakran elesnek, összekeverik a jobb és a bal oldalt. Sokszor görcsösen tartják az íróeszközt, nehezen ismerik fel az alakokat és a térbeli viszonyokat, nehezen tanulnak meg verseket. A teljesítményzavarok mellett a viselkedésbeli jellegzetességek is megfigyelhetőek, például ügyetlen mozgás.

 

Tanulási nehézség kontra tanulási zavar

 

Mindkét esetben tanulási problémákról beszélünk. A tanulási nehézség időszakosan jelentkezik, és bármely tanulót érintheti. A probléma több területen észlelhető, például hiányzás miatti lemaradás, szorongás vagy a nem megfelelő tanulási módszerek alkalmazása. Ezt általában korrepetálással és egyéni foglalkozással orvosolni lehet. Egy egészen egyszerű példa: van, aki matematikából nem olyan jó, mert túlzottan szeretne megfelelni a tanárának, ami szorongáshoz vezet, és emiatt muszáj igénybe vennie külön tanár segítségét. Ennek eredményeként pedig sikerül felzárkóznia.

 

A tanulási zavar ezzel szemben viszont tartósan fennálló, az olvasás, írás, számolás területén jelentkező súlyos probléma, amely a tanulási alapképességek kialakítását akadályozza. A zavarokat egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokkal, terápiás eljárásokkal lehet orvosolni. Három fajtáját különböztetjük meg:

 

  • Ha egy osztálytársad neurogén (központi idegrendszeri) rendellenességéből eredő tanulási zavarral rendelkezik, akkor jellemző lehet rá pl. az egyre jobban ismertté váló diszgráfia, diszkalkulia, diszlexia, de létezik diszfónia (hangképzési zavar), diszfázia (nyelvi fejlődési zavar), diszgrammatizmus (beszédzavar) és diszpraxia (mozgás-, koordinációs zavar) is!
  • Nehéz belegondolni, de a gyerekkor korai életszakaszban is kialakulhatnak a későbbi tanulásra kiható problémák, pl. a motiválatlanság vagy a szorongás, amelyek oka a környezeti ártalmak hatása.
  • Ha valakinek gyermekkorában károsodott az agya, akkor később jelentkezhetnek nála poszttraumás tanulási zavarok.

 

Hová fordulhatsz, ha ilyen nehézséggel küzdesz?

 

A megelőzés fontos szerepet játszik: fontos a szenzomotoros képességek fejlesztése és az ingergazdag környezet biztosítása. Ezek mellett a megelőzés egyik legfontosabb eleme a felolvasás, hiszen már egészen kis korban megérti a nyelv zeneiségét a kisgyermek. A felolvasás során gyarapodik a szókincs, és az irodalmi nyelv jellegzetességeinek felismerése is elsajátítható. A felolvasás egy másik nagy előnye, hogy sorban kell követni az eseményeket, és ezzel fejlődik a saját képzet kialakulása is. Ezért nem árt kisgyermekes ismerőseidet a felolvasás előnyeiről tájékoztatnod!

 

A mozgásfejlesztés, a társasjátékok és a kártyajátékok szintén sokat segíthetnek a megelőzésben, ami nem is hangzik olyan rosszul, ha fejlesztésről van szó.  Fontos, hogy a tanulási zavarok korai jeleit minél előbb felismerjék akár már óvodáskorban, hiszen ilyenkor sokkal hatékonyabban lehet fejleszteni a gyerekeket. A szakember bevonása sokat segíthet, mert súlyosabb esetben nagyon sokat jelent egy támogató közeg.

 

Legtöbbször – ahogy azt már esetleg te is tapasztaltad ismerőseid körében −  azonban csak az iskolában derül fény a zavarokra, amikor az órai vagy otthoni tanulás során kiderül a lemaradás. Ebben az esetben a fejlesztés nehezebb, de játékos módszerekkel sikeres lehet, aminek a része egy célzott terápia kialakítása.

 

Nagyon fontos, hogy a terápia során már óvodáskortól legyenek fejlesztő játékok és tevékenységek beépítve. Ezzel megelőzhető, hogy a gyerekek önbecsülése és önbizalma csökkenjen a későbbiekben, mivel minél később kezdi el a terápiát, annál nehezebb lesz orvosolni a problémát.

 

Ne feledd azonban, hogy problémával küzdő társad nem tehet arról, hogy ilyennek született, ezért ha tudod, biztasd arra, hogy fejlessze magát!

 

Fazekas Dóra

 

Kép: congerdesign Pixabay

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Published: Wed, 17/05/2017 - 11:45


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Need expert help or advice?

Ask us!