Europeiska Ungdomsportalen
Information och möjligheter för unga i hela Europa.

Mi a fiatalok igazi problémája?

Hogy melyik miért van, azt nem biztos, hogy meg tudnám indokolni. Minden élethelyzet más és ezekből adódhatnak a függőségek. De hogy a drog, vagy az alkohol a nagyobb probléma a fiatalok körében, azt nehéz lenne eldönteni.

Magyarországon mindenki démonizálja a drogokat, de ezzel szemben az alkohol problémáját elfogadják, és mint jellemhibát, vagy akaratgyengeséget tartják számon. Pedig ez egy ugyanolyan függőség és pszichés probléma, mint a drogfüggőség, ami azonban a figyelem sokszorosát kapja. Ezzel természetesen nincsen semmi baj, hiszen ezt is kezelni kell, de nem szabad, hogy mindemellett elsikkadjon egy hasonló súlyú probléma is, mégpedig a fiatalok alkoholizmusa. Hiába gondoljuk, hogy attól, hogy valaki be szokott rúgni hétvégén és néha iszik hétköznap is, még nem alkoholista.

 

A függőség valahol itt kezdődik és nem csak az akaraton múlik. Ilyenkor kezd el a szervezet biológiailag és pszichésen is hozzászokni az alkoholhoz, mint problémamegoldó és feszültségenyhítő eszközhöz. Egy idő után pedig azon kapja magát az ember, hogy már nem csak akkor iszik, amikor szeretne, hanem már szüksége van az italra és annak rabjává válik. És ez mikor kezdődik? A 15 és 25 éves kor közötti fiatalokat is érinti a függővé válás problémája, így már korán nagyon oda kell figyelni, ki mennyit és milyen rendszerességgel fogyaszt alkoholt a környezetünkben, mert nagy felelőssége van a barátoknak és a családnak a kérdésben.

 

A legnagyobb baj az alkohollal, hogy „csendesen gyilkol”. Mivel nem tartjuk igazi függőségnek, így csak a legvégső pillanatokban jutnak a betegek szakszerű (pszichológiai vagy addiktológiai) segítséghez. Általában csak akkor kerülnek ilyen jellegű ellátás közelébe a betegek, mikor már a májuk is komoly károkat szenvedett: ellátásuk csak ekkor válik az orvosi protokoll részévé. Ilyenkor azonban már nagyon kis esély van arra, hogy valóban javítani tudjanak a függő állapotán. A leghasznosabb az lenne, ha már a kezdeti stádiumban kezelni tudnák a betegeket és magának a prevenciónak is meghatározó szerepe lenne a probléma kezelésében.

 

A szakértők szerint a teljes absztinencia lehet a megoldás, ami persze szomorú, hiszen, aki egyszer függő volt, már nem térhet vissza az alkoholhoz való normális viszonyuláshoz, így már soha nem lehet igazán teljes élete. Ami nem azt jelenti, hogy az alkohol jelenléte tenné azt teljessé, hanem, hogy az élet minden területén egyformán részt vehetünk és harmonikus, kiegyensúlyozott életet élünk.

 

Ránk magyarokra már az 1960-as, 1970-es években is jellemző volt az alkoholizmus, talán a politikai rendszer és a kiszolgáltatottság miatt. De talán a génekben is kódolva van a hajlam a túlzott alkoholfogyasztásra, hiszen a magyar virtus nem ismer határt a pálinkázásban és az ivásban általában sem. Az ivás kezdeti formája általában a binge-drinking, amikor az érintettek rohamszerűen fogyasztanak alkoholt és jellemző a kontroll-vesztettség. Ez aztán az egész függő-létben továbbra is jelen van és meghatározza a gondolkodást, majd később az egyén egész életét és viszonyulását a dolgokhoz. Így adja át fokozatosan a kontrollt az alkoholnak az ember. Hiszen, amit eleinte azért fogyaszt, hogy jobb kedve legyen és elengedje magát, vagy, mert ízlik neki, az idővel felülkerekedik rajta és nem hagyja nyugodni. Ahogy a teste, úgy a lelke is sóvárog utána.

 

Innentől kezdve minden háttérbe szorul, átértékelődnek az emberi kapcsolatok és szinte minden szociális és egyéb szál megszakad, ami a mindennapi élethez kötötte az alkoholistává vált egyént. Ettől a ponttól pedig már szinte lehetetlen a gyógyulás, ezért is van szörnyen nehéz dolga az egészségügynek az alkoholbetegekkel – hiszen abban az állapotban, amiben az ellátórendszerbe kerülnek, már vajmi kevés esélyük van a gyógyulásra, de a motivációjukat is rég elvesztették.

 

Hernádi Anna

 

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

 

Publicerad: Mån, 30/01/2017 - 07:36


Tweet Button: 


Info for young people in the western balkans

Behöver du hjälp eller råd?

Fråga oss!