Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Építsd tudatosan az online profilod!

A közösségi oldalak szerepe ma már nem csak a kommunikáció miatt jelentős, hiszen a munkavállalásban is egyre nagyobb szerepet játszik. Fontos hát, hogy tudatosan építsük fel a profilunkat. Mutatjuk mire érdemes odafigyelni!

Elmúltak már azok az idők, amikor egy szuper motivációs levél és egy önéletrajz elég volt egy állás megszerzéséhez. Ma már a HR-esek első számú platformja a közösségi oldalak felülete. Ez persze nem is csoda, hiszen a Facebook-nak már majdnem egy 1,6 milliárd felhasználója van. A legfrissebb kutatások szerint egyre több HR-es csekkolja az egyes jelentkezőket a közösségi média felületeken, sokszor akár az önéletrajz áttanulmányozását megelőzően. Így az is egyre többször megesik, hogy valaki azért veszti el a lehetőséget, mert nem gondolta át eléggé az előző esti posztját.

 

Azonban nem csupán egy durva partyfotó csaphatja ki a biztosítékot egy-egy HR-esnél. Az ember hajlamos arra, hogy nyilvános fórumokon vezesse le a munkájával vagy a munkahelyével kapcsolatos feszültségét, ami a leendő munkaadó szemében nem túl bizalomgerjesztő. A Jobvite felmérése szerint a kiválasztási szakemberek 66 százaléka törli a jelentkezést, ha a dokumentum küldője helyesírási hibákkal teli szövegeket posztol. Ebből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a jelölt az élet más területein, például a munkát illetően is hasonlóan igénytelen. A szakemberek többsége erősen megkérdőjelezte a jelölt alkalmasságát akkor is, ha azt találták, hogy az illető káromkodást, drogozással kapcsolatos megjegyzést, illetve szexuális utalást posztolt a közösségi oldalakon. A HR-esek egy-egy botlást általában még elnéznek, de ha valaki folyamatosan kifogásolható tartalmakat rak ki, abból nem sok jót szűrnek le.

 

A Jobvite 2015-ös kutatása világosan megmutatta azt is, hogy a HR-esek 92 százaléka nézi meg a jelentkezőket a közösségi médiában. Közülük 87 százalék a LinkedInen kezdi a vizsgálódást. A második helyen a Facebook végzett, őt pedig a Twitter követi. A munkáltatók csupán 4 százaléka mondta azt, hogy semmilyen oldalon nem ellenőrzi a lehetséges alkalmazottakat.

 

A HR-esek és a közösségi média kapcsolata azonban más szempontból is fontossá vált. Egyre több munkáltató ugyanis az egyes oldalakon toboroz alkalmazottakat. Azon cégek számára, akik kifejezetten a 21. század gyermekeivel szeretnének dolgozni, tökéletes szűrőként szolgálhatnak az egyes online profilok.

 

Ahhoz azonban, hogy egy jó állásajánlat csak úgy az ember ölébe huppanjon nagyon tudatos személyes márkaépítésre van szükség, melynek legfőbb színtere szintén az online felületeken található. Ma már gyakorlatilag termékek vagyunk az álláspiacon, azaz, ha nincs jó reklámunk, nem mutatjuk meg, miben vagyunk mások, jobbak, akkor elveszünk, mint tű a szénakazalban. Mivel manapság hasonló iskolázottsággal, tudással, tapasztalattal és képességgel rendelkező szakemberek árasztják el az álláspiacot, szükség van a megkülönböztetésre, valamire, amivel ki lehet tűnni az átlagból.

 

A személyes márka valójában az, amit akkor mondanak rólunk, amikor kimegyünk a szobából. Tudatos munkával azonban elérhető, hogy ezek az értékek ne véletlen műveként kapcsolódjanak hozzánk, hanem az általunk megválasztott tulajdonságokból alakuljanak ki. Fontos, hogy többnyire egy területre koncentrálódjanak a kiváló eredmények, azonban ne akarjunk tökéletesek, lenni, mert az nem hiteles. Emellett oda kell figyelni a rendszeres látótérbe kerülésre, hiszen az emberek hajlamosak azt hinni, hogy aki sokat szerepel, az jobb a versenytársainál. A jó márkaépítés valójában azt jelenti, hogy megtanuljuk eladni magunkat másoknak.

 

Rubin Eszter

 

 

Képek forrása: Forbes

https://www.flickr.com/photos/icanteachyouhowtodoit/

 

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.

Közzétéve: p., 18/03/2016 - 13:53


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!