Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Hogyan tanuljunk? Hatékonyan!

Az iskolai év az intenzív munka és az új kihívások ideje. Nem mindenki képes elsajátítani a tudást, és azt hosszú időn át tárolni. Hogyan jussunk dűlőre ezzel a problémával kapcsolatban? Úgy, hogy hatékony tanulási technikákat vetünk be!

Tanuld meg, hogy hogyan tanulj!


Mióta világ a világ, az emberek képesek új tudást és képességeket elsajátítani. Még a 20. század második felében is úgy hitték, hogy az információ elsajátítása csak attól függ, hogy milyen képességekkel születik egy csecsemő. Csak később, a tudáselsajátítás specialistái – Tony és Barry Buzannal az élvonalban – bizonyították be, hogy a mentális képességeket hatékonyan lehet fejleszteni és karban tartani. Az első tanulmányok és – ennek eredményeképpen – az első tanulási technikák az 1970-es években láttak napvilágot. Manapság mindenki által jól ismert tény, hogy az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb tényező az új információ elsajátításakor a megfelelő tanulási technika alkalmazása. E nélkül a tankönyv felett töltött órák akár kárba is veszhetnek.

 

Sok kutató működési diagramokat fejleszt ki, aminek segítségével optimálhatják az emberi agy működését néhány éven keresztül. A kutatásaik során hipotézisek és feltételezések százait tesztelik le és érvelnek mellettük vagy ellenük. Néhány érdekes módszer kitűnik ezeknek az ötletek az első pillantásra elég népes tárházában.

 

A memória törvényei


Ez a kifejezés felöleli azokat a fő elveket, amik azt szabályozzák, hogy hogy működjön az agy, amikor információkat tárol. Mivel rengeteg ilyen elv van, itt csak a legfontosabbakat fogom megemlíteni:

Az újdonság törvénye – a mostanában elsajátított információt könnyebb felidézni.

A kezdet, vég és a szünet törvénye – az információ a tanulás elején rögzül a legkönnyebben. Minden perc elteltével a memorizálás képessége gyengül, míg a végső szakasz során újra erősödni kezd. A tanulás közben beiktatott szünetek növelik az intenzív kezdetek és végek számát és csökkentik a kevésbé hatékony középső szakasz hatását. Az egyhuzamban tanulásra fordított idő ne legyen több, mint 35-60 perc és a szünet tartson legalább 4-8 percen keresztül.

Az ismétlés törvénye – az az anyag, amit gyakran átismétel az ember hosszabb ideig és jobb minőségben marad meg. Ha csak egyszer veszel át egy bizonyos tananyagot, akár több tucat napon keresztül fogod tudni tárolni az információt.

A különlegesség törvénye – az olyan információkat, amik eredetiek, nem átlagosak és első látásra hihetetlenek, könnyebben jegyezzük meg. Ez arra vezethető vissza, hogy az ilyen jellegű információk a jobb agyféltekét aktiválják, ami az absztrakt gondolkodásért felelős, ami tandemben működik a bal agyféltekével, ami az információ elsajátításáért és feldolgozásáért, illetve a környezet analitikai módon való megértéséért felel. Minden mnemonika, ami a tudás leghatékonyabb elsajátítását segíti, ezen az elven alapul. A cikk során még visszatérek erre a technikára.

 

Nem mindig a legnépszerűbb technika a legeredményesebb


2013 májusában a Public Interest magazin Pszichológiai Tudomány rovatában publikálták az „Új jelentés a tanulási technikák hatékonyságáról” című cikket. A beszámoló a 10 legnépszerűbb tanulási technikát vette górcső alá. Ezek inter alia írási összefoglalókat tartalmaztak a feldolgozott anyag elsajátítására, ami során aláhúzták és kiemelték a kulcsszavakat, újraolvasták a szöveget több alkalommal vagy pedig megoldottak leíró vagy memória alapú feladatokat az adott témával kapcsolatban.

 

A fent említett technikák eredményességét tesztelő tanulmány meglepő eredményeket hozott. A leírt technikák egyike sem bizonyult túl hatékonynak. Észben kell tartanunk, hogy a kelet-európai oktatási rendszer, leginkább pedig a tankönyvek, amik ezeken a rendszereken belül születtek, mind ezen a technológián alapulnak. Az a tény, hogy ezek a technikák nem hozzák a várt eredményeket, a tanulók tanulási eredményeit befolyásolják.

Akkor tehát mik a legeredményesebb memória technikák? A leghatékonyabb módszerek között van az a lehetőség, hogy a saját magad által feltett kérdésre keresed meg a választ. Ezzel ugyanis az új információt a korábban megtanulttal kötheted össze. Ezen kívül a logikai és gyakorlati feladatok és quiz-ek megoldása és a tanulás kiterjesztése egy bizonyos időintervallumra és a tananyag felosztása leszűkített tematikus egységekre is hasznos lehetőségeknek bizonyulnak.

 

A hagyományos jegyzetek már kimentek a divatból


A jegyzetek a tudás legfontosabb forrásai a diákok és az egyetemisták számára. A diákok arra használják őket, hogy összefoglalják a tankönyveikben található és a tanáraik által leadott legfontosabb információkat, míg az egyetemisták az előadásaikról írnak emlékeztetőket bennük. Ezeknek a tevékenységeknek ugyanaz a céljuk: hogy annyi információt gyűjtsenek össze, amennyit csak lehet olyan kevés helyen, amennyire csak lehetséges. Egy diáknak vagy egyetemistának meg kell találnia több száz vagy ezer mondat közül a legfontosabbakat, hogy azokat aztán részletesen megtanulja.

Hogy néznek ki az ilyen jellegű jegyzetek? Mivel általában sietségben készülnek, a jegyzetek általában nem túl esztétikus kinézetűek, sokszor csak egy színnel íródnak és általában nincs elég szünet az új fogalmak között. Mindez nehézzé teszi a bennük lévő információ asszimilációját. Ezért fontos, hogy több időt töltsük olyan, látszólag triviális dolgokkal, mint a jegyzetek elkészítése: a bekezdések elkülönítése, a fontos szavak kiemelése más színnel és a fontos gondolatok aláhúzása mind-mind hozzájárulhatnak a tanulás sikerességéhez. A kulcsszavak megjelölése is fontos lehet, amelyek megkönnyítik a tartalom megértését. A jegyzetek ilyen módon való előkészítése ugyan több időt igényel, de néhány a jegyzetkészítés során elvesztegetett perc majd kamatostul megtérül a felkészülésnél.

 

Fogalom-térkép, elme-térkép

 

A fönti említett jegyzetelési technika (az úgynevezett lineáris metódus) az egyedüli létező lehetőség? Természetesen nem! Rengeteg sokkal hatékonyabb módszer létezik! Egy közülük a fogalom térkép. Ezt a technikát Joseph D. Novak fejlesztette ki 1960-ban, aki a Cornell Egyetem tanára. Ez a technika azon alapszik, hogy logikai összefüggéseket keresünk egymás utáni elemek között. Minden térkép a legáltalánosabb kifejezéssel kezdődik, majd ezt bontjuk tovább kisebb, releváns témákra koncentrálva. Aztán ezeket a témákat az összetevőikre szedjük szét, amelyek fontosabb elemeit felhőkbe helyezzük. A térkép terjeszkedhet sugárirányban vagy körkörösen, véget érhet vagy tovább mehet de akár vissza is térhet a kezdeti ponthoz – minden az adott téma jellegétől függ.

Az elme térképek hasonlítanak a fogalom térképekhez, abban különböznek csupán, ahogy a témákat feldolgozzák bennük. A fő téma a lap közepére kerül. A fő téma ezután több szegmensre lesz osztva, amelyek specifikusabb elemeket tartalmaznak (vagy képeket, amelyeket gyakran arra használnak, hogy változatossággal töltsék meg a térképet. Ezután mindegyik fogalom le van szűkítve kisebb fogalmakra. Majd ez addig folytatódik, míg egy ésszerű elosztáshoz ér az ember. Az elme térképek (ellenben azzal, amit a legtöbben hisznek), gyorsabban készülnek, mint a tradicionális változataik és sokkal hatékonyabbak is.

 

Lánc-asszociációs technika


Ez a technika nagyon hasznos, amikor egy sorozat – nem feltétlenül összefüggő szót kell megjegyezni, például a bevásárló listát. A technika maga nagyon egyszerű. Egy történetet kell kitalálni, ami olyan lehetetlen, szokatlan és valószínűtlen, amilyet csak el tudunk képzelni. Fontos, hogy a listánkat beleépítsük a történet struktúrájába. Miért ne használj olyan történetet, amelyek a valódi életen alapulnak? Mert ezeknek nincs jó hatása a képzeletünkre és ezáltal akadályozzák az információk memorizálását. Minél szokatlanabbak a szálak, annál aktívabb lesz a jobb agyfélteke és ez az egész agy működését aktívan befolyásolja majd. Ennek köszönhetően, egy pár szó észben tartása nem lesz nagy ügy.

 

Gyorsolvasás


Paradox módon sokkal hasznosabb egy szöveget gyors tempóban többször elolvasni, mint egyszer lassan, hosszasan fókuszálva. Ha lassan értünk meg egy szöveget, az azt eredményezi, hogy vissza akarunk térni az előző részekhez, hogy felfrissítsük az információt, amire szükségünk van a bekezdés megértéséhez. Azonban ezzel egyszerre elveszítjük a fonalat azzal a résszel kapcsolatban, amit éppen olvasunk, ami pedig ahhoz vezet, hogy elveszítjük a koncentrációt és ez csökkenti az olvasás hatékonyságát. Ha gyorsan olvasunk, lehet, hogy átugrunk néhány szón vagy mondaton és nem értünk meg pár részletet, de általában nem veszítjük el a fő fonalat. A hiányzó tartalmat pedig pótolhatjuk azzal, hogy újraolvassuk az anyagot még egyszer. Ez lehetővé teszi, hogy másodszorra csak az anyaghoz tartozó információra fókuszáljunk. Ha ezután még egyszer végigmegyünk a szövegen, már csak az ezelőtt megszerzett tudást erősítjük meg ezzel.

A legtöbben olyan tempóban olvasnak, ahogy beszélnek, tehát kevesebb, mint 400 szót percenként. Ez azért van, mert általában kimondjuk magunkban az olvasott szöveget. Általában fejben olvassuk magunknak a szöveget (vagy halkan ki is mondjuk az olvasottakat). A szavak kimondásának megszüntetése nagyon nehéz, de lehetséges. Ha pedig ki tudjuk kerülni azt az átmeneti szakaszt, ami a között történik, hogy a szót elolvassuk és magunkévá tesszük, akkor az olvasás folyamata is jelentősen felgyorsul és akár 1000 szót is elérhet percenként.

 

A kampó technikája


Ez a technika akkor hasznos, amikor egy hosszú számot kell megjegyezni, például egy telefonszámot vagy egy biztosítási számot. A legfontosabb tennivaló ezen a technikán belül az, hogy a számjegyeket olyan tárgyakkal hozzuk összefüggésbe, ami azokra hasonlít, például a 2-es egy hattyúra hasonlít, a 8-as pedig egy hóemberre. Ha megjegyzed ezeket a kép-szám párokat, akkor már csak egy lánc asszociációt kell alkalmaznod. Ez segít majd neked, hogy hosszú számsorokat helyezz el egy történetben. Ez a technika azonban csak akkor működik jól, ha nincs több, mint 10 számjegy a számban. Máskülönben a szimbólumok ismétlése az egész folyamatot felboríthatja.

Ez csak néhány azok közül a technikák közül, amelyek lehetővé teszik majd számodra, hogy hatalmas mennyiségű anyagot sajátíthass el.

 

 

Írta: Krzysztof Andrulonis

Fordította: Molnár Judit

Közzétéve: h., 25/01/2016 - 12:11


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!