European Youth Portal

Information and opportunities for young people across Europe.


Tanárnak lenni, és…?

Az EU-ban oktató tanárok 81%-a érzi úgy, hogy munkáját a társadalom nem becsüli meg - ez derült ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) e nyáron közzétett felméréséből.

Meglepő, már-már ellentmondásosnak tűnő adat szintén a fent említett felmérés alapján az a 90%, amely az állásával elégedett tanárok arányát mutatja. Az európai tanárok túlnyomó része tehát elégedett az állásával annak ellenére, hogy munkájának társadalmi megbecsültségét nem érzi.

 

A felmérés – nevezzük nevén: TALIS, azaz Teaching and Learning International Survey – általános iskolák felső tagozataiban oktató tanárok véleményét mérte fel 19 EU-tagállamban és régióban, továbbá 15 EU-n kívüli országban. A felmérés kapcsán az Európai Unióban tanító pedagógusokra vonatkozó adatok alatt a következő országokat képviselő tanárok véleményét kell értenünk: Belgium (Flandria), Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság (Anglia), Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.

 

Bizony, Magyarország nem szerepelt a felmérésben. Számunkra meglepő lehet a 90%-os elégedettségi szint, itthon ugyanis, ismerve a tanárok helyzetét (értve ez alatt elsősorban a fizetést, a társadalmi megbecsültségről nem is beszélve) nehezen hihető ez a magas számadat.

 

Androulla Vassiliou, az EU oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosa a felmérés eredményeinek ismeretében a következőt nyilatkozta:

 

„ Ha a tagállamok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy a legjobb embereket nyerjék meg a tanári hivatásnak, illetve hogy megtartsák a legjobb tanárokat a pályán, az alá fogja ásni az európai oktatás színvonalának előmozdításáért tett erőfeszítéseinket. A Bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a pedagógusi szakma vonzerejét növelni hivatott szakpolitikák és intézkedések kialakításához.”

 

Csak remélni lehet, hogy a ”legjobb tanárok megtartása a pályán” alatt többek között a képzettségnek, valamint idő- és energiaráfordításnak megfelelő – tehát például hazánkban a jelenlegitől nagyban és pozitívan eltérő – anyagi juttatást is ért a biztos asszony.

 

A TALIS-ból továbbá kiderül, hogy a tanárok 36%-a olyan iskolákban dolgozik, ahol nincsen elegendő szakképzett avagy jó teljesítményt nyújtó tanár – ezt az adatot az iskolaigazgatók értékeléseiből mutatták ki. Létezik továbbá több olyan ország, ahol a speciális nevelési igényű diákokkal foglalkozó pedagógusokból van hiány – ez a helyzet Spanyolországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban és Észtországban is.

 

Problémaként merült fel az is, hogy a kezdő tanárok nem kapnak elég lehetőséget arra, hogy a kezdeti nehézségeket áthidalva segítséget kapjanak intézményesített keretek közt, azaz az úgynevezett indukciós programok során. Ezekből – a vizsgált országok közül – legnagyobb hiány Portugáliában és Spanyolországban van, de EU-szerte az iskolavezetők 40%-a említette ezt a hiányosságot.

 

A felmérésre reagálva az Európai Bizottság ajánlásában hangsúlyozta a tanárok közti együttműködés és a továbbképzések fontosságát, valamint az innovatív oktatási módszerek alkalmazásának jelentőségét.

 

Az oktatás színvonalának emelésében, valamint a tanárok hatékonyabb munkavégzésében a Bizottság ajánlásai – amennyiben azokat a tagállamok foganatosítják – minden bizonnyal előremutatóak, azonban mindez továbbra sem vezet megoldáshoz a tanári szakma társadalmi megbecsülésének, illetve az ehhez szorosan kötődő tanári fizetések sok tagállamban problematikus kérdéseiben.

 

Drubina Kamilla

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.