We noticed that you are using an older version of Microsoft Internet Explorer. This website is optimised for Internet Explorer version 9 and later, so please consider upgrading your browser so that you can enjoy all of this website's features. Visit the Microsoft website http://www.microsoft.com to download a newer version of Internet Explorer.

European Youth Portal

Information and opportunities for young people across Europe.


flag

Green World


Passzívházakban a jövő?

Az Európai Unió teljes energiafogyasztásának 40%-át az épületek teszik ki, ezért igyekeznek olyan intézkedéseket tenni, amelyekkel ezt a számot jócskán lecsökkenthetnék. De hogyan?

Mi az a passzívház?

Passzívháznak az olyan épületet nevezzük, amelynek kellemes belső klímáját télen-nyáron jellemzően külön hűtési és fűtési rendszer nélkül biztosítják. A nevéből eredően az energiát passzív forrásokból biztosítja: hasznosítja a beérkező napsugárzást, a lakók, illetve a használati tárgyak által kibocsájtott hőenergiát.

 

Ahhoz, hogy egy épület passzívház minősítést kapjon, szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Egy passzívháznak kiváló hőszigeteléssel kell rendelkeznie, a szellőztetést hővisszanyeréssel kell megoldania, a hőveszteséget minimálisra kell csökkentenie, a fűtést a szellőzőrendszeren keresztül kell megoldania, és ezek által a fogyasztást extrém alacsonyra kell kihoznia. Ezekhez elengedhetetlen a megfelelő tájolás, a jó minőségű nyílászárók, a jó hőszigetelés, a hőhídmentes kialakítás és a légtömörség.

 

A passzív házak története

A történet nagyjából az 1980-as években kezdődik, ekkortájt nőtt meg az alacsony energiaigényű épületek száma Skandináviában. Itt kezdték el kutatni a ma ismert passzívházak alapjait, melyet a 90-es években elsőként Németországban valósítottak meg. 1991-ben épült fel az első passzívház Darmstadtban, egy 4 lakásos sorház, melynek működését hosszú éveken keresztül vizsgálták. A mérések megmutatták, hogy teljesítette a kitűzött célokat, a fűtési energiafelhasználás 12 kWh/m2év értékre állt be. A lakók elmondták, hogy ugyan lett telepítve fűtési rendszer, de nincs szükség az alkalmazására.

 

A prototípus megépítése után a cél a kivitelezési költségek lefaragása volt. 1999-re már kb. 300, 2006-ra kb. 6000 épület kapott passzívház besorolást. A mennyiség növekedése a kivitelezés költségének csökkenésével járt. 2010 végére Európa szerte már 30.000 passzívház épült fel, azonban minősítéssel jelenleg is csupán a tizede rendelkezik. Ennek oka lehet, hogy az építtetők, lakók számára nem fontos a papír, elegendő a tudat.

 

Magyarország kicsit később kapcsolódott be az újdonságba, nálunk 2008-ban, Szadán épült az első passzívház, amelyet 2009 óta laknak. A 126 m2-es családi ház dokumentációja teljes terjedelemben megtekinthető itt. 2014 áprilisa óta hazánkban 17 olyan épület van, amely megkapta a minősített passzívház titulust, és ezáltal bekerült a nemzetközi passzívház-adatbázisba.  

 

Egy passzív ház felépítése normál költségvetéssel valósulhat meg, azaz nem feltétlenül kerül többe, vagy csak minimálisan egy átlagos ház építésénél. De amit ezért a befektetésért kapunk, az felbecsülhetetlen: kellemes belső hőkomfort, huzatmentesség, penészmentesség, kíváló hangszigetelés, állandó friss levegő, egyenletes hőmérséklet. A spórolás tehát nem az építkezés költségeinél kezdődik, hanem az üzemeltetésnél, ugyanis egy passzívház 75%-al fogyaszt kevesebbet, mint egy átlagos ház.

 

A darmstadti Passzívház Intézet 2014-től két új passzívház kategóriát vezetett be, melyeket a Nemzetközi Passzívház Konferencián ismertetett az intézet igazgatója, Dr. Wolfgang Feist. A Passzívház Plusz (Passive House Plus) olyan épületet jelent, amely annyi energiát termel, amennyit fogyaszt, tehát nullenergiás passzívház, míg a Passzívház Prémium (Passive House Premium) a házra telepített berendezések által több energiát termel, mint amennyit fogyaszt.

 

A jövő

Az Európai Unió 2010/31/EU irányelve - Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) - az épületek energiahatékonyságáról kimondja, hogy 2018. december 31. után a hatóságok tulajdonában álló, vagy általuk használt új épületek, illetve 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen. Ezen épületek építésekor a felhasznált energia negyedét megújuló energiából kell fedezni. Hazánkban az ehhez kapcsolódó nemzeti követelményeket 2013 áprilisában foglalták határozatba, melyeket középületekben 2015. január 1-től, más épületekben 2018. január 1-től kell alkalmazni.

 

A technológia folyamatosan fejlődik, gyakran megújuló energiaforrások felhasználásával nullenergiásra, vagy akár energiatermelővé fejlesztik a passzívházakat. Mindent összevetve nem csak törvényileg, de fenntarthatósági szempontból is a passzívházakban van a jövő. Hiszen az emberiség által okozott károkat csak mi magunk csökkenthetjük, és a passzív ház egy nagyon jó módja annak, hogy a legkárosabbat, az energiafogyasztásunkat minimálisra szorítsuk.

 

Urbin Andrea

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.