Europeiska Ungdomsportalen
Information och möjligheter för unga i hela Europa.

Kulcs önmagunkhoz

Európában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az úgynevezett „érzelmi intelligencia” fejlesztésére, amely hozzájárul a fiatalok kapcsolati konfliktusainak kezeléséhez, emellett elősegíti a hatékony kommunikációt.

Annak okán, hogy a magyar társadalom számos mentális, illetve szociológiai problémával kénytelen megbirkózni, időszerű felvetni a kérdést, hogy „mi a helyzet Magyarországon”? A téma kapcsán Dr. Balázs Lászlóval, a Dunaújvárosi Főiskola docensével beszélgettünk, aki munkásságával igyekszik feltárni a kommunikációs készségfejlesztésben, valamint az érzelmi intelligencia vizsgálatában rejlő lehetőségeket. A téma aktualitását leginkább azok lennének képesek érzékeltetni, akik a hétköznapi konfliktushelyzetek, valamint a párkapcsolati problémák megoldhatatlannak tűnő útvesztőjében bolyonganak. Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy az ő problémájukra nem található reális alternatíva, amely kivezetne a folyamatos kudarcokkal és csalódásokkal tarkított életszakaszból. Az önismeret fejlesztése azonban mindannyiunk számára adott, melyet sok esetben könnyebbé tesz, ha nyitottan fordulunk a világ felé.

 

Mint laikus, érdeklődve olvasom a fiatal, felnőtt generációról szóló pszichológiai felmérések eredményeit. Mit tudnál elmondani a témáról, hol tartunk az érzelmi intelligencia fejlesztésében?

Itt az első kérdés az, hogy tulajdonképpen mi is az érzelmi intelligencia. Lényegében egy olyan képességről van szó, melynek birtokában valaki képes az érzelmek észlelésére és kifejezésére, az érzelmek szabályozására, és az érzelmek használatára a problémamegoldásban. Mivel egy igen „fiatal” fogalomról beszélünk, átfogó felmérések még nem készültek, ugyanakkor számos részleges vizsgálatot publikáltak már. Így például bizonyított, hogy más intelligencia-formához hasonlóan az érzelmi intelligencia a kor előrehaladtával növekszik. Ami számomra inspirációt jelentett a kutatás és a fejlesztő foglalkozások beindítására, az az „y” és a „z” generációk fogalmi meghatározásából eredeztethető. Az IT megjelenésének, életünk szerves részévé válásának köszönhetően a korábbi kapcsolati formák helyébe a virtuális világ lépett. Egy olyan világ, amely kellő biztonságot nyújt a felhasználónak. Lehetőséget kínál saját világunk megteremtésére és a nemkívánatos „találkozások” könnyed elkerülésére ugyanúgy, mint a hálózat által kínált viszonylag védett ismerkedésre. A tényleges találkozásokra épülő élmények csökkenésével háttérbe szorulnak olyan korábban spontán fejlesztett készségek, mint az empátia, a másokkal szembeni rugalmasság, a másik fél érzelmeinek felismerése és kezelése, nem beszélve saját érzelmeink tiszta kifejezéséről. Éppen ezért úgy vélem, hogy szükséges foglalkozni a témával kortól, nemtől függetlenül.

 

Milyen megoldásokkal igyekszel segíteni a jelenlegi helyzeten?

Nem gondolom, hogy itt elsősorban egy olyan helyzetről beszélünk, amin segíteni kell. Inkább úgy fogalmaznék, hogy minden generációnak és korosztálynak megvannak a maga sajátosságai – a mostani generációké egyértelműen egy virtuális világ köré szerveződik. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tényleges találkozások nem nélkülözhetők az emberek számára. Társas lények vagyunk, és bár a virtuális valóság bizonyos igényeket kielégít, a valós társas együttlétet, egy kellemes esti beszélgetést egy pohár bor mellett nem képes pótolni, még ha köztes megoldással tud is élni.  Összességében én úgy látom, hogy napjaink fejlődő világában szükséges egy pillanatra megállni és odafigyelni önmagunkra és a másikra, ezzel is biztosítva a sikeres együttműködést. A fiatalok esetében különösen fontos képességként lehet aposztrofálni az érzelmi intelligenciát, hiszen egy új közösségbe való beilleszkedés során, a már meglévő csoportjaink kapcsán egyaránt fontos jelentőséggel bír.

 

Az általad vezetett képzések során milyen visszajelzésekkel gazdagodtál? Mennyire fogékonyak erre a témára a fiatalok?

Bár beszélgetésünk apropója az érzelmi intelligencia, itt mégis meg kell említeni még egy területet, a kommunikációs készségfejlesztést. A Kommunikációs Nevelésért Egyesület vezetőségi tagjaként kifejezetten fontosnak vélem a fiatalok kommunikációs készségfejlesztését, hiszen egyéb tényezők mellett az érzelmi intelligencia fejlesztése sem kivitelezhető a kommunikációs készségek fejlesztése nélkül. Az egyik fejlesztéséhez szükség van a másikra is. Válaszolva a kérdésre, legyen szó kommunikációs vagy érzelmi intelligencia tréningről, a visszajelzések egyértelműen igazolják, hogy az ez irányú fejlesztések könnyebbé teszik a mindennapi problémákkal való megküzdést, különös tekintettel a fiatalok túlságosan is fluktuáló életvezetéséből adódó problémákra, mint például a párkapcsolati krízisek, vagy éppen a hétköznapi elvárásoknak való folyamatos megfelelés.

 

Európai viszonylatban milyen eredményekkel kecsegtetnek a hazai folyamatok? Vannak olyan példák amelyeket idehaza is sikerrel lehet alkalmazni a gyakorlatban?

A nemzetközi gyakorlatban számos elismert kutató foglalkozik a témával, és több olyan modellt alkalmazunk itthon is, melyek gyökere Európa más részein keresendő. Itt érdemes külön kitérni olyan eredményekre, melyek az érzelmi intelligencia fontosságát hangsúlyozzák a tanulmányi eredmények alakulásában vagy éppen a motiváció kérdéskörében. Zeidner és munkatársai például modellálták az érzelmi intelligencia fejlesztésének hatását az iskolai teljesítményre. Eszerint a fejlesztés eredménye a fokozott figyelem, a tudatosság és a magabiztos készségek kialakításával járul hozzá a jobb tanulmányi eredményhez. E tényezők erősödésének köszönhetően növekszik a motiváció, hatékonyabbá válik a stressz-és szorongáskezelés, valamint hatékonyabb önszabályozási és tanulási szokások kialakítására nyílik lehetőség.

 

Balázs Tibor Balázs

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted!

Publicerad: Tis, 01/07/2014 - 14:24


Tweet Button: 

Länkar


Info for young people in the western balkans

Behöver du hjälp eller råd?

Fråga oss!