Europeiska Ungdomsportalen
Information och möjligheter för unga i hela Europa.

Y-gen, megveszem!

Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=444329485712805&set=gm.620830874657708&type=1&theater
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=444329485712805&set=gm.620830874657708&type=1&theater
A Vírus Klub! – A Gondolat Fertőz programsorozatában a legutóbbi Vírus Pszicho esten az Y-generációról és a rá ható érzelmi marketingről adott elő Steigervald Krisztián piackutató és tréner.

Az Y generációba tartozik minden fiatal, aki 1980 és 1995 között született, tehát azt is mondhatnám: az Y generáció mi vagyunk. Beleszülettünk a fogyasztói társadalomba, és együtt nőttünk fel az elektronikus kütyük megjelenésével, tehát mindez számunkra majdnem olyan alapvető, mint a levegővétel.

 

Az Y generációra jellemző az ún. Pán Péter szindróma, amely arra utal, hogy az Y generáció egy része késleltetetten jelenik meg a munkaerőpiacon: akár 25-30 éves koráig is otthon él, valójában a szülei tartják el, főznek, mosnak rá, akár még zsebpénzzel is ellátják. Ennek lehet az oka a második, harmadik diploma megszerzése, azonban kérdéses, hogy minden helyzetben ez áll-e a háttérben, illetve ha igen, felmenti-e a tanulás az embert közel harminc évesen felnőtt kötelességei alól?

 

Fogyasztói szempontból napjainkban az Y generáció az abszolút húzóerő: minden gazdasági folyamat rájuk épít. A Pán Péter szindróma itt annyit jelent, hogy míg fogyasztási szempontból felnőttként viselkednek, tehát igényük van a fogyasztási cikkekre, termelési és felhalmozási szempontból megrekednek egy gyerek szintjén, hiszen mivel nem dolgoznak, eltartottként jelennek meg a társadalmi mérlegen.

 

Steigervald Krisztián előadásában hangsúlyozta, hogy igaz, hogy a mai gazdaság teljes mértékben az Y generációra épít, azonban rosszul. X generációs (az 1965-80 között születettek, tehát sok Y generációs szülei) eszközökkel próbálják megfogni az Y vásárlókat, ahelyett, hogy arra koncentrálnának, valójában mi mozgatja őket.

 

Az Y generáció tagjai úgy nőttek fel, hogy szüleik, az X generáció idősebb tagjai, vagy a baby boom generáció (1946-1964 között születettek) fiatalabb tagjai „házon belül” nevelték őket, otthon megkaptak mindent, és ők voltak a középpontban. Ebből kifolyólag az Y generáció – ahogy Steigervald fogalmazott – pozitív értelemben egoista és önző, úgy gondolja, ő a dolgok eredője, minden belőle indul ki. Megemlítette azt is, hogy egy felmérés szerint manapság az emberek túlnyomó része elsősorban önmagának vásárol, mintsem a gyermekének – holott a fordítottját gondolnánk.

 

Az Y generáció döntéseinek alapja 80%-ban érzelmi és csak 20%-ban racionális, így a legújabb reklámok erre próbálnak építeni. Az érzelmi marketing hat a szeretetre, a félelemre, a büszkeségre, az irigységre és a bűntudatra – elviekben tehát ez hat ránk.

 

Az előadás során szóba került a Maslow-piramis, ami eredeti formájában az emberek szükségleteit hierarchizálja, és a motivációkutatás egyik alappillére. Ebben a piramisban legalul helyezkednek el a fizikai szükségletek (úgy, mint lélegzés, evés-ivás, alvás, szex), eggyel fentebb a biztonság szüksége (mint létbiztonság, morális biztonság, az egészség biztonsága), ezt követi a szeretet és a kötődés (barátok, család), majd a tisztelet (magabiztosság, önbecsülés, mások megbecsülése), és végül a piramis csúcsa az önmegvalósítás. A marketing ezt a szükségleti piramist, tehát a „szükségem van rá”- érzést alakítja át „akarom”- érzéssé. Így lesz a légzésből hegyi friss levegő, tehát a turizmus ösztönzője, az evésből egy óriási BigMac, a szexből pornófilm, az egészség biztonságából wellness-hétvége, a barátokból Facebook, magabiztosságból tréningek, és így tovább.

 

Elgondolkodtató, hogy hogyan látnak minket, és megdöbbentő a felismerés, hogy mennyi mindenben igazuk van. Te mennyire ismertél magadra? Igazi Y-os vagy?

 

Drubina Kamilla

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.