Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Játék helyett fegyver, lőszer

Több, mint két millió gyermek lett már fegyveres konfliktus áldozata. A jelenség akárcsak a gyermekprostitúció, gyermekmunka tabunak számít.

Ma a világban 200-300 ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akiket katonaságra kényszerítettek. A gyerekkatonaság globális probléma és az „új háborúk” következménye: Nem csak a harmadik világ „kuriózuma”. Becslések szerint a világ összes hadseregének, fegyveres alakulatának, lázadó csoportjának, terrorista szervezetének mintegy negyven százaléka alkalmaz gyermekeket politikai, vallási, etnikai vagy egyéb célokkal összefüggő katonai feladatok végrehajtására. A gyerekek többsége legalább 30 fegyveres konfliktuson van túl.

 

„Gyerekkatonává válni”

A gyerekkatonák leginkább az egykor gyarmati függésben lévő területeken fordulnak elő.  A Child Soldiers Global Report 2008-as jelentése szerint Földünk legfontosabb krízisterületei Burundi, Csád, Elefántcsontpart, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Izrael, Jemen, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Líbia, Mianmar, Nepál, Peru, Szomália, Szudán, Uganda és Zimbabwe, ahol a gyermekek mind a kormányerők, mind a paramilitáris szervezetek oldalán harcolhatnak. Hogyan lesz valakiből katona?

 

A gyermekeket elhurcolják otthonukból, miután a szemük láttára lemészárolták a családjukat. Alkohol, kábítószer, valamint kínzással is felérő „kiképzés" segítségével veszik rá őket, hogy részt vegyenek a vérengzésekben, melyek során kannibalizmus is előfordul. A gyerekek nagyrészt mély szegénységben élnek, számukra a gyermekkatonaság az egyetlen lehetőség arra, hogy biztosan meglegyen a mindennapi betevő falatjuk. Miután elhurcolták, folyamatosan harcra, ölésre képezik őket. Teljesen megváltoztatják az erkölcsi nézeteiket. Nem rendelkeznek veszélyérzettel, ezért olyan feladatot is végrehajtanak, amire a felnőttek képtelenek lennének. Reménytelen helyzetüket és kétségbeesettségüket kihasználva könnyen rá tudják venni őket a gyilkolásra. 

 

Az áldozatok legelőször „kiképző" központokba kerülnek, itt nem csak a fegyverek használatát tanulják meg, hanem súlyos fizikai és lelki kínzásokon is keresztül mennek. A lányokat sok esetben megerőszakolják. Ők általában egy-egy parancsnok szex rabszolgájává válnak. A harcok során a gyerekeket a frontvonalakba küldik, ahol lőszert, vizet vagy élelmiszert kell szállítaniuk az igazi katonák számára. Ahhoz, hogy ők is igazi katonává váljanak, azt ki kell érdemelni. Van, aki megmarad segítőnek, de akiből harcos válik annak a teljes identitását, ideológiáját megváltoztatják.  A felnőttek felszítják bennük a gyűlöletet az éppen ellenséges törzs iránt, harcosként új nevet adnak nekik, és minden elképzelhető módon azt sugallják, hogy nem gyerekek, hanem felnőtt harcosok, akik félelmet és tiszteletet ébresztenek a civilekben. A kiképzés végezetével tökéletes gyilkoló gépet kapnak a hadseregek.

 

1996-ban készült el Graça Machel, afrikai politikus jelentése A fegyveres konfliktusok gyermekekre gyakorolt hatásai címmel. Két éven keresztül vizsgálta a fegyveres konfliktusok gyermekekre gyakorolt hatásait. A jelentés teljes egészében vizsgálta a jelenséget, Machel gyerekkel is készített interjút. Szerinte a gyermekek erkölcsi érzéke teljesen eltorzult a harcok során, és emiatt nagy veszélyben van a jövő generációjának épsége és lelki világa.

 

Van – e segítség?

A legnagyobb probléma, hogy akárcsak a gyermekmunka és gyermekprostitúció, a gyerekkatonaság, mint jelenség tabunak számít. Számos kontinensen előfordul, de még mindig nagy a tájékozatlanság ezzel kapcsolatban. Ráadásul egyfajta közömbösség is tapasztalható a nemzetközi közösség részéről.

 

A Genfi, a New York-i egyezmény is foglalkozik már a témával. Az 1989-es ENSZ Egyezmény a Gyermek Jogairól tartalmazza, hogy az államoknak hozzá kell járulnia a gyermeknek a béke szellemében való felnevelésére és meg kell kímélni őket a háborús borzalmaktól.  Az Egyezmény 38. cikkelye konkrétan rendelkezik a gyermekek háborúba való bevonásának tilalmáról. Az államoknak a kötelessége, hogy megóvják a gyermekeket a fegyveres konfliktusoktól, védelmet biztosítsanak számukra. 15 év alattiakat nem sorozhatnak be semmilyen milíciába és nem vehetnek részt fegyveres harcokban sem. Amennyiben elkerülhetetlen, hogy 15 és 18 év közöttieket besorozzanak, mindent meg kell tenni a védelmükért és a gondozásukért.  Ám a nemzetközi jogban, illetve számos más egyezményben nem találunk egységes álláspontot arról, hogy hány éves kortól lehet valakiből katona és egyáltalán mi az egyetemes definíciója a gyermekkatonaságnak.

 

Egyedül a segélyszervezetek programjai adnak lehetőséget a kiútra. Az UNICEF, ENSZ, az afrikai SSR (Security Sector Reform– a biztonsági szektor reformja) kereteibe ágyazott úgynevezett DDR-programok (disarmament, demobilisation, reintegration – lefegyverzés, demobilizáció, társadalomba történő visszaillesztés) és más segélyszervezetek látják el ezeket a feladatokat. A legnehezebb a társadalomba való reintegráció. Ugyanis a gyerekek nagy része súlyos pszichés zavarban, depresszióban szenved. Sokszor agresszívak, kezelhetetlenek, az erőszakot tartják az egyetlen konfliktuskezelési eszköznek. A programoknak ezért ezt figyelembe kell venni és olyan körülményeket kell kidolgozniuk, amely ezt segíti elő. Igyekeznek elszeparálni a lázadói csoportoktól, hogy azok ne kényszeríthessék őket újra harcba, mert az ilyen csoportoknak a volt gyermekkatonák értékes tagnak számítanak tapasztalataik és képzettségük miatt. A cél az, hogy teljes életet tudjanak élni és újra a társadalom tagjai legyenek.

 

Évente több ezer gyerek veszti életét fegyveres harcok miatt. Egy biztos, hogy csak a nemzetközi közösség tartós elkötelezettsége és segítségnyújtása révén következhet be a folyamat bármiféle mérséklése, megállítása. 

 

Tupi Zsófia

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.

Közzétéve: k., 18/03/2014 - 23:13


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!